Wikipédia

Magyargencs

magyarországi község Veszprém vármegyében

Magyargencs (németül Gentschdorf) község Veszprém vármegyében, a Pápai járásban.

Magyargencs
A Barcza-kúria
A Barcza-kúria
Magyargencs címere
Magyargencs címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeVeszprém
JárásPápai
Jogállásközség
PolgármesterBoros Tamás (független)[1]
Irányítószám8517
Körzethívószám89
Népesség
Teljes népesség475 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség12,92 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület38,01 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 22′ 35″, k. h. 17° 17′ 07″Koordináták: é. sz. 47° 22′ 35″, k. h. 17° 17′ 07″
Magyargencs (Veszprém vármegye)
Magyargencs
Magyargencs
Pozíció Veszprém vármegye térképén
Magyargencs weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyargencs témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése szerkesztés

A falut a Kisalföld és a nyugat-magyarországi peremvidék nagytájainak találkozásánál, a Pápai síkságtól nyugatra, a Kemeneshát – Kemenesalja – Marcal-mellék határán, Veszprém vármegye északnyugati sarkában találjuk. Pápától északnyugatra, országúton mintegy 20 kilométernyire található a község

Megközelítése szerkesztés

Magyargencs csak közúton közelíthető meg: központján annak főutcájaként a 8412-es út halad végig, azon érhető el déli és északi irányból is. Északnyugati szomszédjával, Kemenesszentpéterrel a 84 121-es számú mellékút köti össze; északi határszélét egy rövidke szakaszon érinti még a 8406-os út is.

Története szerkesztés

Magyargencs eredetileg a történelmi Vas vármegye részét képezte, s helyén több Gencs nevű település állt: Egyházasgencs, Gyulagencs, Bencegencs. A település a középkorban Laki Kaczor és a Gencsy család birtoka volt, de a 16. században gróf Cseszneky György győri várkapitány is gencsi birtokos volt. A 19. században a Károlyi, a szentmártoni Radó, a csengeri Háczky, a hertelendi és vindornyalaki Hertelendy, a Kisfaludy és a Gömbös családok rendelkeztek a faluban nagyobb földbirtokkal.

Vályi András szerint: GENCS. Szabad hely Vas Vármegyében, a’ Keménnyes allyai járásban, nem meszsze fekszik Martzal vizéhez, Veszprém Vármegyének szélénél, Pápához mintegy mértföldnyire, határja kövér, vagyonnyai jelesek.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Molnár Károly (független)[3]
  • 1994–1998: Molnár Károly (független)[4]
  • 1998–2002: Molnár Károly (független)[5]
  • 2002–2006: Hári Tibor (független)[6]
  • 2006–2010: Boros Tamás (független)[7]
  • 2010–2014: Boros Tamás (független)[8]
  • 2014–2019: Boros Tamás (független)[9]
  • 2019-től: Boros Tamás (független)[1]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
512
500
496
480
461
475
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,2%-a magyarnak, 0,4% németnek, 0,2% cigánynak, 0,2% románnak mondta magát (3,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 31,9%, református 3,8%, evangélikus 51,4%, felekezeten kívüli 3,8% (9% nem nyilatkozott).[10]

Nevezetességei szerkesztés

Híres emberek szerkesztés

  • Barcza Boldizsár (1812–1895) honvéd őrnagy, vármegyei hivatalnok
  • Hertelendy Miklós (1813–1877) 1849. február 26-tól ezredes, a 6. huszárezred parancsnoka, egyben hadosztályparancsnok Perczel Mór seregében, a későbbi 2. hadtestben. Május 26-tól az újonnan alakuló 19. huszárezred szervezésével bízták meg.
  • Háczky Kálmán (1828–1904) főhadnagy, országgyűlési képviselő
  • Károlyi Antal (1843–1911) alispán, képviselő
  • Molnár Szulpic Dezső (Fischer; 1871-1925) bencés szerzetes, tanár.
  • Vitéz vindornyalaki Hertelendy Miklós (1879–1962) huszár alezredes, gazdasági tanácsos, országgyűlési képviselő
  • Soós Lajos (1879–1972) zoológus
  • Dr. Böröcz Marcell (1884–1958) bölcsészdoktor
  • Deutsch Adolf (1888–1953) tanár, szakíró
  • Dr. Szücs István (1892–1980) Vas vármegye főispánja
  • Prof. Jakov Katz (1904–1998) történelemtudós
  • Balka József (1920–2005) tanár, iskolaigazgató
  • Domonkos János (1921–1988) repülő, gyűjteményalapító
  • Almásy Angéla (Markovitsné) (1940–2009) magyar textiltervező iparművész
  • Gömbös Ervin (1941–) informatikus, főiskolai tanár. A Nemzetközi Üzleti Főiskola (IBS) egyik alapítója
  • Gömbös János (1945–) nyugalmazott ezredes

Források szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b Magyargencs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 19.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Magyargencs települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Magyargencs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 8.)
  5. ↑ Magyargencs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
  6. ↑ Magyargencs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
  7. ↑ Magyargencs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
  8. ↑ Magyargencs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
  9. ↑ Magyargencs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
  10. ↑ Magyargencs Helységnévtár

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Magyargencs&oldid=26762433”