Wikipédia

Nógrádi Gergely

(1971) operaénekes, kántor, író, újságíró

Nógrádi Gergely (Budapest, 1971. február 7. –) operaénekes, kántor, író, újságíró.

Nógrádi Gergely
2020-ban
2020-ban
Élete
Született1971. február 7. (53 éves)
magyar Budapest
Nemzetiségmagyar
Szüleiapja: Nógrádi Gábor
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)riport, ifjúsági regény
Első műveTizenkét pokoli történet, riportkötet (Vujity Tvrtkóval) (2000)
Nógrádi Gergely weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nógrádi Gergely témájú médiaállományokat.

Élete szerkesztés

Nógrádi Gábor író fia.

Sokoldalú művész. Pályafutását operaénekesként kezdte, de közben lapkiadóvállalatok (Presskontakt, Sanoma, Ringier, Active Verlag) magazinjainál töltött be vezető pozíciót, illetve kommunikációs igazgató volt a Gastroyal Zrt-nél. Fellépett a világ nagy koncerttermeiben (pl. Carnegie Hall, Concertgebouw, Liederhalle, Zeneakadémia, Müpa, Vigadó).[1] Tizenöt CD-je és több DVD-je jelent meg (2023-ig), főszerepet kapott Elek Judit zenés Eisikovits-filmjében, Magyarországon koncertezett a Budapesti Fesztiválzenekarral, a MÁV Szimfonikus Zenekarral, a Szegedi Szimfonikus Zenekarral, a Budapest Klezmer Banddel, a Budapest Jazz Orchestrával, és fellépett a Magyar Állami Operaházban, a Budapesti Operettszínházban, a Debreceni Csokonai Színházban, a Miskolci Nemzeti Színházban, a Szegedi Nemzeti Színházban, Szolnoki Szigligeti Színházban, a Millenáris Színházban.

Íróként és társíróként 57 könyvet jegyez (2023-ig): szépirodalmi és szórakoztató regényeket, ifjúsági regényeket, novellásköteteket, riportköteteket.[2] 2010 és 2023 között ezer író-olvasó találkozót tartott országszerte és külföldön, 2009 óta a Magyar Ifjúsági Talentumok tehetséggondozó egyesület alelnöke.[3]

2015-ben az Európai Kántorszövetség Angliában Európa kántorhangjává választotta.[1] 2016-ban Palm Beachen elnyerte a The Jewish Pavarotti díjat.[1] 2017-ben Washingtonban A Magyar Kultúra és Művészet Tiszteletbeli Követévé nevezték ki, ugyanebben az esztendőben főkántori címet kapott. 2018-ban Washingtonban Flown Flag capitoliumi elismerés adott át neki Michael S. Lee amerikai szenátor.[1]

Operaénekesként első díjat nyert a neustadti Gesty Sylvia Énekversenyen (1995) és a prágai Don Giovanni Énekversenyen (1995), valamint második díjat a Magyar Állami Operaház és a Veronai Aréna II. Nemzetközi Énekversenyén (1996).[2]

2009 novemberétől a budapesti Frankel Leó utcai zsinagóga főkántora.[4]

Nős, balettművész feleségével egy orvostanhallgató fiú és egy joghallgató lány szülei.

Végzettsége szerkesztés

  • 1985–1989 érettségi a kőszegi Jurisich Miklós Gimnáziumban
  • 1989–1991 Jeruzsálemi Héber Egyetem, Nemzetközi Kapcsolatok és Zenetudomány szak
  • 1991–1995 ELTE BTK Népművelés szak és Színháztudományi program (MA diploma éve: 1995)
  • 1992–1995 Bartók Béla Konzervatórium, Ének szak
  • 1995–1996 Liszt Ferenc Zeneakadémia, Ének szak
  • 1996–1997 Stuttgarti Állami Zeneművészeti Főiskola, Ének szak
  • 2005–2006 Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Politikusképzés
  • 2009–2013 OR–ZSE, Liturgia és Kántor szak (BA)
  • 2013–2014 Potsdami Egyetem, doktoranduszi vendégév[5]
  • 2012–2019 OR–ZSE, Doktori Iskola (PhD fokozat megszerzése: 2019)
  • 2021 Gyógypedagógiai szakasszisztensi vizsga

Művei szerkesztés

 
Író-olvasó találkozón 2013-ban Nógrádi Gáborral

Ifjúsági regények szerkesztés

  • Vau! (2004)[6]
  • Coccolino – mesekönyv (2005)
  • A bölcs gyerek könyve – Nógrádi Gáborral közösen (2009)
  • Nyau! (2010)
  • Agenor (2011)
  • Balhés Beni naplója (2011)
  • A csodakosaras (2013)[5][7]
  • Misu és a piros kenu – ifjúsági regény (2014)
  • Hahó, tesó! – mese (2017)
  • A varázskenu (2020)
  • Zsidó hittankönyvek I-IV. (2015–2019)

További művei szerkesztés

  • Hogyan csináljunk Pavarotti? – szakkönyv (2004) Online elérhetőség (MEK)
  • Bye–bye háj – életmódkönyv (Kállai Ildikóról, Kőbán Ritáról és Pessuth Ritáról) (2005)
  • Györgyi – Miért pont ő? – memoár (2008) Online elérhetőség (MEK)
  • Amikor a bosszú angyala sír – regény (2010)
  • Hátborzongató históriák – novellák (2015)
  • Az emberszerelő – novellák (2018)
  • BRUNAR – A Mirrén titka – regény (2021)
  • BRUNAR – Mortinfern alkonya – regény (2023)

Klasszikusok újramesélve sorozat szerkesztés

 
Író-olvasó találkozón a Mezey István Művészeti Központban (2022)
 
Molekné Kőrösi Beatrix intézményvezetővel (2022)

Társszerzőként szerkesztés

  • Mezítláb – Rúzsa Magdi (2007)

Vujity Tvrtkóval szerkesztés

  • Tizenkét pokoli történet – riportkötet (2000)
  • Újabb pokoli történetek – riportkötet (2001)
  • Utolsó pokoli történetek – riportkötet (2002)
  • Pokoli történetek – Különkiadás. Benjamin könyve – riportkötet (2003)
  • Angyali történetek – riportkötet (2004)
  • Tvrtko könyve – riportkötet (Vujity Tvrtkóval) (2005)
  • Pokoli történetek válogatás – riportkötet (Vujity Tvrtkóval) (2006)
  • Pokoljárás – riportkötet (Vujity Tvrtkóval) (2007)
  • Fertő – riportkötet (2008)
  • Angyali történetek. ...és ami azóta történt... Bővített válogatás (2008)
  • Menekülés a pokolból (2009)
  • Búcsú a pokoltól... és ami azóta történt (2010)
  • Pokoli történetek. A királynő beszéde (2012)
  • A pokol tanúja ...és ami azóta történt... (bővített válogatás + új fejezetekkel) (2013)
  • Túl minden határon (2016)
  • Aloha – Túl minden határon (2021)

Albert Györgyivel szerkesztés

  • Miért pont én? – önéletrajz (2005)
  • Miért pont ők? – önéletrajz (2007)

Egyéb munkái szerkesztés

  • 1996-ban a Ki énekli a Pavarottit? című komédiája első díjat nyert a Magyar Rádió hangjátékpályázatán
  • a Daráló című hangjátéksorozat és egy tévésorozat társszerzője
  • 2001-ben az MKV novellapályázatának különdíjasa, Regina című írásával
  • Vau! című művét 2006-ban az évtized 50 legjobb gyerekkönyve közé választották
  • Az anyu én vagyok című színmű dalszövegírója és zeneszerzője (bemutató: 2015)
  • a Forró csokoládé című zenés vígjáték szerződje és dalszövegírója
  • négy újramesélt klasszikusa hangoskönyvként jelent meg az előadásában a Manó Könyvek Kiadónál: Egri csillagok (2022), A kőszívű ember fiai (2022), Szent Péter esernyője (2023), Légy jó mindhalálig (2023)

Sajtómunkássága szerkesztés

(kinyitható doboz)
  • 1987–1988 – publikálás a Kölyök és a Magyar Ifjúság című gyerekmagazinban
  • 1989–1990 – a Kurír jeruzsálemi tudósítója
  • 1991–1993 – oknyomozó riportok, riportsorozatok a Kurírban, a Népszabadságban és a Magyar Rádióban
  • 1993–1998 – a PressKontakt Rt. kommunikációs igazgatója, két színház sajtómenedzsere
  • 1998–1999 – a Tanárnő című magazin szerkesztője
  • 1999–2001 – a Blikk című napilap munkatársa
  • 2001–2002 – a Story magazin szerkesztője
  • 2002–2005 – a Best magazin szerkesztője
  • 2005 – Sztárok magazin, főszerkesztő
  • 2006. január 1. – június 30. – Gastroyal, kreatív igazgató
  • 2006. július 1. – 2008 – HOT! magazin, főszerkesztő-helyettes
  • 2008-tól – a CantArt kiadó igazgató-tulajdonosa, a Presskontakt Kiadó és a PetePite Kiadó igazgató-helyettese

Elismerései, díjai szerkesztés

  • Gesty Sylvia Énekverseny, különdíj (Neustadt, 1994)
  • 'Don Giovanni' Énekverseny, I. díj (Prága, 1995)
  • A Magyar Állami Operaház és a Veronai Aréna nemzetközi énekversenye, II. díj (Budapest, 1996)
  • A Magyar Rádió hangjáték-pályázatának győztese (1996)
  • Az MKV országos novella-pályázatának győztese (2001)
  • Európa No.1 Kántorhangja (Leeds, 2015)
  • A Zsidó Pavarotti (Palm Beach, 2016)
  • A Magyar Kultúra és Művészet Tiszteletbeli Nagykövete (Washington, 2017)
  • Flown Flag capitoliumi elismerés (Michael S. Lee amerikai szenátortól) (Washington, 2018)
  • Múzeumpedagógiai Nívódíj [10] (Budapest, 2023)
  • Nógrád Vármegye Madách Imre Díja (Balassagyarmat, 2024)[11]

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b c d A lázadó budapesti tinédzser, akiből Európa legjobb kántorhangja lett. Origo.hu, 2020. január 3. (Hozzáférés: 2023. december 25.)
  2. ↑ a b “Engem zsidóvá utáltak” – dacból fordult a vallás felé a világhírű magyar kántor. 24.hu, 2016. november 1. (Hozzáférés: 2023. december 27.)
  3. ↑ Magyar Ifjúsági Talentumok. mitegyesulet.hu. (Hozzáférés: 2023. december 25.)
  4. ↑ Kik vagyunk?. frankel.hu. (Hozzáférés: 2023. december 25.)
  5. ↑ a b A csodakosaras – Interjú Nógrádi Gergellyel. konyv7.hu, 2013. november 15. (Hozzáférés: 2023. december 27.)
  6. ↑ Ezt a művét 2006-ban az évtized 50 legjobb gyerekkönyve közé választják.
  7. ↑ A kötet adatlapja a Molyon
  8. ↑ Magyar klasszikusok újra mesélve. olvassbele.com, 2015. június 19. (Hozzáférés: 2023. december 27.)
  9. ↑ Nógrádi Gergely: Szigeti veszedelem (lira.hu)
  10. ↑ (Szépirodalmi szövegek hozzáférhetővé tétele több nyelvi szinten - Petőfi Irodalmi Múzeum)
  11. ↑ Nógrádi Gergely és a salgótarjáni könyvtár érdemelte ki idén a Madách-díjat. Nool.hu, 2024. január 19. (Hozzáférés: 2024. január 20.)

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nógrádi_Gergely&oldid=26834702”