Nyitradivék
Nyitradivék (szlovákul Diviaky nad Nitricou) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Privigyei járásban. Bastyánka, Bélamácsó, Besznyákfalva, Divékbanka, Divékjánosi és Pusztaszomorfalu tartozik hozzá.
| Nyitradivék (Diviaky nad Nitricou) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Trencséni |
| Járás | Privigyei |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1246 |
| Polgármester | Vladimír Pružinec |
| Irányítószám | 972 25 |
| Körzethívószám | 046 |
| Forgalmi rendszám | PD |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1761 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 89 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 290 m |
| Terület | 19,86 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 45′ 51″, k. h. 18° 29′ 34″Koordináták: é. sz. 48° 45′ 51″, k. h. 18° 29′ 34″ | |
| Nyitradivék weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nyitradivék témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése szerkesztés
Privigyétőltól 17 km-re nyugatra, a Nyitrica-patak partján fekszik.
Története szerkesztés
A bronzkorban a lausitzi kultúra erődített települése állt ezen a helyen, majd a 10-12. században szláv település volt itt.
A valószínűleg a 12. században épült Mindenszentek tiszteletére szentelt templomát már 1232-ben említik, míg a mai települést 1246-ban „Dywek” alakban írják először. 1271-ben „Deuek” néven találjuk. Egykori várát 1302-ben említik. A Divék nemzetség ősi birtoka. 1342-ben „Egyhazdiak”, 1407-ben „Eghazasgywek” néven szerepel az oklevelekben. 1553-ban 6 és fél portával adózott. 1715-ben 13 háztartás található a településen. 1753-ban 33 háztartása létezett, abból 23 jobbágy, 5 napszámos, 2 szabad és 3 bérlő volt. 1778-ban malmot, 26 házat és 171 lakost számláltak a községben. 1783. június 29-én tűzvész tört ki, melyben a templom teteje és tornyai leégtek.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „DIVÉK. Divjaki. Tót falu Nyitra Vármegyében, földes Ura Báró Splényi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Bajmótztól egy jó mértföldnyire, határja közép termékenységű, ’s tulajdonságaira nézve lásd Divék Újfalut, mellyhez hasonló, második Osztálybéli.”[2]
1826. június 1-jén a templom északi tornya szenvedett károkat. 1828-ban 43 házában 305 lakos élt, akik mezőgazdasággal, gyümölcstermesztéssel és idénymunkákkal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Divék, (Divjaki), Nyitra m. tót falu, a Valaszka pataka mellett: 305 kath. lak. Kath. paroch. templommal. F. u. a Divéki és Rudnay familia. Ut. p. Privigye.”[3]
A 19. század közepén csatolták hozzá Bastyánkát és Pusztaszomorfalut. 1866-ban 18, 1875-ben 15 áldozata volt a kolerajárványnak. A 19. század végén 3 nagybirtokosa volt a falunak. Ekkoriban téglagyár üzemelt a községben.
Borovszky Samu monográfiasorozatának Nyitra vármegyét tárgyaló része szerint: „Nyitra-Divék, Bastyánka faluval egyesített község a rudnói völgyben, a Rokos-hegy lábánál, a Belanka-patak mellett fekvő tót község 405 r. kath. vallásu lakossal. Postája Nyitra-Rudnó, távirója Privigye, vasúti állomása Nyitra-Novák. Nevezetes a románkori kéttornyu r. kath. temploma. Építésének ideje pontosan meg nem állapítható. Az építkezés modora és tornyainak elhelyezése a XI. századra utalnak. Hogy a XII. században már fennállott, okiratilag igazolható. Érdekes a templom kapuja is, patkó-alakú, kovácsolt vasból készült díszítéseivel. Orgonája 1673-ból való. A templom, melynek eredeti alakját és építési jellegét a gyakori javítások és átalakítások elrontották, kőfallal van körülvéve. A község nyugoti határában fekvő Kis- és Nagy-Hrádek nevü két nagyobb dombon hajdan kisebb váracsok állottak, melyeknek nyomait az ott még ma is található, mészbe rakott kő- és téglamaradványok mutatják. A Hrádek-hegy keleti lejtőjén több, 2-3 és 20-30 méter átmérőjű cromlechszerű kőkerítések, az e környéken található kőkori emlékek, azt a feltevést látszanak igazolni, hogy itt cromlechek voltak, melyekről eddig azt hitték, hogy Magyarországon hiányoznak. A Pozsonymegyében fölfedezett állitólagos cromlechek legalább nem bizonyultak annak. A Divéki család egyik ágának birtokában régi nevezetes oklevelek voltak az Árpádházi királyok idejéből, de a leveles ládát tűz pusztította el. Vindisch István divéki lakos tulajdonában azonban sok régi, köztük számos magyar nyelvü, érdekes okirat van a XVI. századból; de a szintén itt lakó Divéki Ignácz is számos családtörténeti vonatkozásu oklevelet őriz. Földesurai már a XIII. század elején a Divék (Deveck) nemzetség és később az ebből származó Ujfalussyak és Rudnayak voltak. A községhez csatolt Beznákfalva-pusztán is volt templom, melyet Beznák Mihály czímzetes püspök, nyitrai kanonok és fivére János építtettek. A mult század végén a templom már oly roskadozó állapotban volt, hogy be kellett záratni; 1811-ben rombolták le. A község határában a Skolka nevű hegyen egy »Klacsna szkala« nevű kősziklában mély barlang van, mely a Jánosik-féle rablóvilág idejében e környéken bizonyos hirhedtségre tett szert.”[4]
A trianoni diktátumig Nyitra vármegye Privigyei járásához tartozott.
1976-ban csatolták hozzá Bélamácsó, Divékbanka és Divékjánosi községeket.
Bastyánka szerkesztés
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BÁSTYÁNKA. Tót falu Nyitra Vármegyében, birtokosai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Divékhez közel, mellynek filiája Bajmócztól mintegy jó mértföldnyire. Határja közép termékenységű.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Bastyánka, tót falu, Nyitra vgyében, a Valaszka vize mellett, 42 kath. lak. F. u. Rudnay és Divéky fam. Ut. p. Privigye.”[3]
Besznyákfalva szerkesztés
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BESZNYÁKFALVA. Tót falu Nyitra Vármegyében, földes Ura Besznyák Uraság, lakosai katolikusok, igen jó határa van; innen veszi eredetét a’ Besznyák Nemzetség, termésbéli jó tulajdonságaihoz képest, első Osztálybéli.”[2]
Népessége szerkesztés
1910-ben 458-an, többségében szlovák anyanyelvűek lakták, jelentős magyar kisebbséggel.
2001-ben 1811 lakosából 1798 szlovák volt.
2011-ben 1761 lakosából 1745 szlovák volt.
2021-ben 1761 lakosából 2 magyar, 1723 (+3) szlovák, 10 (+4) egyéb és 26 ismeretlen nemzetiségű volt.[5]
Neves személyek szerkesztés
- Beznákfalván született 1702-ben Beznák Mihály fárói címzetes püspök.[6]
- Beznákfalván született 1830-ban Brogyányi Jenő 1848-as százados, megyei hivatalnok.
- Itt szolgált Jeszenszky Alajos (1849-1921) kanonok, címzetes apát, vikárius, szentszéki jegyző, pápai prelátus és numizmatikus.
Nevezetességei szerkesztés
- A Mindenszentek tiszteletére szentelt római katolikus templomát 1232-ben említik, valószínűleg a 12. században építették. A 15. században késő gótikus stílusban építették át. A 18. század második felében részben barokkizálták, utoljára 1936-ban restaurálták. 1638-ban készített keresztelőmedencéje van. Orgonáját 1927-ben építették. Sírboltjában a divékujfalusi Ujfalussy család több tagja van eltemetve.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ a b c Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ a b Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Samu, Borovszky; Pásztor: Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2023. március 31.)
- ↑ ma7.sk
- ↑ Magyar Katolikus Lexikon