Főmenü megnyitása

Stainz osztrák mezőváros Stájerország Deutschlandsbergi járásában. 2017 januárjában 8650 lakosa volt.

Stainz
Stainz főtere
Stainz főtere
Stainz címere
Stainz címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Stájerország
Járás Deutschlandsbergi járás
Irányítószám 8510, 8524, 8503, 8504, 8522
Körzethívószám +43 3463, 3185, 3464, 3136
Forgalmi rendszám DL
Népesség
Teljes népesség
  • 8589 fő (2016. jan. 1.)
  • 8653 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság349 m
Terület92,84 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Stainz (Ausztria)
Stainz
Stainz
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 46° 53′ 39″, k. h. 15° 15′ 50″Koordináták: é. sz. 46° 53′ 39″, k. h. 15° 15′ 50″
Stainz weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Stainz témájú médiaállományokat.

ElhelyezkedéseSzerkesztés

 
Stainz a Deutschlandsbergi járásban
 
A stainzi kastély
 
A Szt. Katalin-plébániatemplom (volt apátsági templom)

Stainz a tartomány déli részén fekszik Nyugat-Stájerország régiójában (ténylegesen Dél-Stájerországban) a Koralpe-hegység lábánál, a Stainzbach-patak mentén. Az önkormányzat 21 katasztrális községben[2] 83 kisebb-nagyobb településrészt és falut fog össze.[3]

A környező települések: északra Sankt Stefan ob Stainz, északkeletre Lannach és Sankt Josef, keletre Preding, délkeletre Wettmannstätten, délre Groß Sankt Florian, délnyugatra Deutschlandsberg, északnyugatra Edelschrott.

TörténeteSzerkesztés

Stainz neve szláv eredetű, savanyú vizű forrást, patakot jelent. Területén rézkori és késő La Tène-kori rézolvasztó kohók nyomaira bukkantak.

Neve először 1177-ben bukkan elő az írott forrásokban. 1218-ban már mezővárosi jogokat és saját törvényszéket kapott. Leuthold von Wildon 1229-ben ágostonos kolostort alapított a városban (egy legenda szerint azért, mert vadászat közben véletlenül megölt egy gyereket).

A Lethkogel hegyen a 12. század végén megépült a Polan lakótorony, amely a Wildon-család csatlósainak tulajdonában volt. Egy 1247-es oklevélben szerepel is tanúként egy bizonyos Rudolf de Polan. 1440-ben a von Särl-, 1622-ben pedig a von Racknitz-család vált a város hűbérurává.

A kolostort 1785-ben II. József bezáratta. A könyvtárat és egyéb értékeket Grazba szállították volna, de útközben egy baleset miatt elvesztek. 1840-ben János főherceg 250 ezer guldenért megvásárolta a kastélyt és a stainzi uradalmat; 1850-ben a főherceget választották az akkor 700 lakosú kisváros első polgármesterének.

Az 1880-as években gyufagyár épült Stainzban, ám a helyiek nem szívesen dolgoztak az üzemben ezért a ma Szlovéniához tartozó Alsó-Stájerországból és Horvátországból toboroztak munkásokat. Az első világháború előtt 450-en dolgoztak a gyárban; ez az 1920-as évekre 178-re csökkent, majd 1927-ben az üzem bezárt.

Az 1920-as évek végén és 30-as évek elején a gazdasági válság következtében Stainzban népszerűvé vált a náci párt. Az 1932-es helyhatósági választáson az NSDAP bejutott a városi tanácsba és a járási bíróságra. Amikor 1934 nyarán a szélsőjobboldal megpróbálta megdönteni az osztrák kormányt (ún. júliusi puccs), Stainz teljesen a párt befolyása alá került, a csendőrséget és a középületeket megszállták a fegyveres nácik. A csendőrségét vívott harcban hárman estek el: a csendőrparancsnok, egy Heimwehr-tag és egy NSDAP-tag. A puccs bukása után 117 főt tartóztattak le.

Az 1938-as Anschlusst Stainzban lelkes ünneplés követte. A Német Birodalommal való egyesülést kimondó népszavazáson csak egy fő szavazott nemmel. Mutatja a város fontosságát a nemzetiszocialista mozgalom számára, hogy ide helyezték az NSDAP deutschlandsbergi körzetének központját; vezetője egy helyi fogorvos volt. 1938 végén a körzeti iroda Deutschlandsbergbe került.

2014-ben a stainzi járási bíróság beolvadt a deutschlandsbergibe. A 2015-ös stájerországi közigazgatási reform keretében az addig önálló Stallhof, Stainztal, Rassach, Marhof és Georgsberg községeket Stainzhoz csatolták.

LakosságSzerkesztés

A stainzi önkormányzat területén 2017 januárjában 8650 fő élt. A lakosság 1961 óta (akkor 7158 fő) folyamatosan gyarapodik. 2014-ben a helybeliek 96,2%-a volt osztrák állampolgár, a külföldiek közül 1,4% régi EU-tagállamból (2004 előtti), 1,5% új EU-tagállamból, 0,5% pedig Szerbiából, Boszniából vagy Törökországból érkezett. A munkanélküliség 2,4%-os volt.

LátnivalókSzerkesztés

 
A Flascherlzug nosztalgiavonat
  • a stainzi kastély a volt ágostonos kolostor épületéből lett átalakítva, amelyet 1229-ben alapítottak és 1785-ben II. József rendeletére szekularizáltak. 1840-ben János főherceg vásárolta meg. Ma leszármazottai, a von Meran család tulajdonában van. A kastélyban látogatható mezőgazdasági és vadászati kiállítás a grazi Joanneum múzeumhoz tartozik.
  • Stainz ismert "Schilcher" vörösboráról és az építőiparban használatos "stainzi lemez" gneiszlapokról.
  • a Szt. Katalin-plébániatemplom a kastélynál (volt apátsági templom)
  • néprajzi múzeum (a 17. században épült, eredetileg magtárnak)
  • az 1730 körül készült barokk Mária-szobor a főtéren
  • Lasseldorf temploma
  • Flascherlzug nosztalgiavonat

TestvértelepülésekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
  2. Ettendorf, Gamsgebirg, Grafendorf, Graggerer, Graschuh, Herbersdorf, Kothvogl, Lasselsdorf, Mettersdorf, Neudorf, Neurath, Pichling, Rassach, Rossegg, Sierling, Stainz, Stallhof, Teufenbach, Trog, Wald, Wetzelsdorf
  3. Angenofen, Ettendorf bei Stainz, Georgiberg, Kummerdorf, Gamsgebirg, Genzenberg, Neurathberg, Pölliberg, Grafendorf bei Stainz, Graggerer, Graggererberg, Unterfuggaberg, Graschuh, Hutterer, Rasendorf, Schwaig, Tomberg, Herbersdorf, Oberherbersdorfegg, Taschner, Ziziberg, Kothvogel, Eichegg, Kothvogelegg, Stainzfeld, Tomberg, Lasselsdorf, Hinteregg, Oberlasselsdorfegg, Mettersdorf, Kleinmettersdorf, Mettersdorfegg, Neudorf bei Stainz, Neudorfegg, Neurath, Pichling bei Stainz, Kleinpichling, Pösneurath, Rutzendorf, Sechterberg, Rainbach, Rachling, Rassach, Feld, Hart, Hochegg, In der Setz, Kamp, Kramplgraben, Poßnitz, Rassachegg, Rexeis, Rossegg, Oberrossegg, Schlieb, Unterrossegg, Wolfgraben, Sierling, Stainz, Stallhof, Stallhof Fabrik, Teufenbach, Marhof, Marhofberg, Trog, Mausegg, Rosenkogel, Sauerbrunn, Theussenbach, Wald in der Weststeiermark, Grünbaumgarten, Preisberg, Schönegg, Wald-Süd, Wetzelsdorf in der Weststeiermark, Alling, Zabernegg, Wetzelsdorfberg, Bramberg, Rohrbachberg

ForrásokSzerkesztés

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Stainz című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.