Főmenü megnyitása

A surranó bülbül (Andropadus importunus) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a bülbülfélék (Pycnonotidae) családja tartozó Andropadus nem egyetlen faja.[1][2]

Infobox info icon.svg
Surranó bülbül
Andropadus importunus 2016 10 08 4975, crop.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Verébalkatúak (Passeri)
Család: Bülbülfélék (Pycnonotidae)
Alcsalád: Crinigerinae
Nem: Andropadus
Swainson, 1832
Faj: A. importunus
Tudományos név
Andropadus importunus
(Vieillot, 1818)
Elterjedés
Andropadus importunus distribution map.png
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Surranó bülbül témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Surranó bülbül témájú kategóriát.

RendszerezéseSzerkesztés

A fajt Louis Jean Pierre Vieillot francia ornitológus írta le 1818-ban, a Turdus nembe Turdus importunus néven.[3]

AlfajaiSzerkesztés

A többi alfaj (A. i. errolius, A. i. fricki, A. i. hypoxanthus, A. i. loquax, A. i. mentor, A. i. noomei, A. i. somaliensis, A. i. subalaris) nincs hivatalosan elfogadva.

ElőfordulásaSzerkesztés

A Dél-afrikai Köztársaság, Etiópia, Kenya, Malawi, Mozambik, Tanzánia, Szomália, Szváziföld, Zambia és Zimbabwe területén honos. A természetes élőhelye szubtrópusi vagy trópusi síkvidéki esőerdők, száraz erdők, szavannák, cserjések, folyók és patakok környéke, valamint vidéki kertek és szántóföldek. Állandó, nem vonuló faj.[4]

MegjelenéseSzerkesztés

Testhossza 17 centiméter, testtömege 24-43 gramm.[5] Tollazata olajzöld színű.

ÉletmódjaSzerkesztés

Főleg gyümölcsökkel táplálkozik, de eszik virágokat, nektárt, rovarokat és kisebb csigákat is.

SzaporodásaSzerkesztés

A fészket a tojó készíti fa, vagy bokor ágvillájába. Fészekalja 1-3 tojásból áll, melyen 12-14 napig kotlik.

Természetvédelmi helyzeteSzerkesztés

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]

JegyzetekSzerkesztés

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2018. november 20.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2018. november 20.)
  3. Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2018. november 19.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2018. november 20.)
  5. Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2018. november 18.)

További információkSzerkesztés