Szász Béla (jogász)

Ifjabb szemerjai Szász Béla (Pest, 1868. március 21. – Balatonfüred, 1938. augusztus 7.) jogász, közigazgatási bíró, költő, műfordító. A Kisfaludy Társaság tagja. Szász Károly református püspök, költő, műfordító és Bibó Antónia fia, Szász Károly politikus, irodalomtörténész (1865–1950) öccse.

Szász Béla
Született	1868. március 21. Pest
Elhunyt	1938. augusztus 7. (70 évesen) Balatonfüred
Állampolgársága	magyar
Szülei	Szász Károly
Foglalkozása	jogász, bíró, költő, műfordító
Sírhelye	Farkasréti temető (7/6-1-93)
A Wikimédia Commons tartalmaz Szász Béla témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Pályája

Sírja a Farkasréti temetőben. Beck Ö. Fülöp alkotása.

A középiskolát Budapesten, egyetemi tanulmányait ugyanott és Strasbourgban végezte. Több ízben tett külföldi utazásokat Nyugat-Európában. 1889-ben lépett állami szolgálatba, előbb a pénzügyi szakmában, majd később a bírói pályára lépett. 1899-től törvényszéki bíró volt. 1921-ben tagja lett a Kisfaludy Társaságnak.

Eredeti költeményei több kötetben jelentek meg. Műfordítóként jó stílusérzékkel fordított német, francia és angol költőket; rímes-időmértékes versekben ültette át magyarra Horatius ódáit. Nevéhez fűződik több híres francia szerző drámájának fordítása is. Edda-fordításai halála évében jelentek meg.

Jogtudományi értekezései megjelentek a Jogtudományi Közlönyben (XXX. évf. A büntetőtörvénykönyv módosításáról, cikksorozat), a Büntető-jog Tárában és Az Ujságban. Versei, versfordításai és elbeszélései (különösen: Heinrich Heine, Victor Hugo, Sully Prudhomme, Alexandre Soumet, Delpit - Édouard Delpit vagy Albert Delpit? - verseiből), megjelentek a következő lapokban: Budapesti Szemle, Vasárnapi Ujság, Képes Folyóirat, A Hét, Uránia, Képes Családi Lapok, Világ Krónika, Protestáns Árvaházi Naptár, Képes Családi Naptár, Vasmegyei Lapok, Vasvármegye és Antológia a XIX. század francia lírájából című gyűjteményben (Budapest, 1903). A Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.

Munkái

• Két fájdalom, dráma egy felvonásban. Írta: François Coppée, ford. Budapest, (1892).
• Jean-Marie,dráma egy felvonásban. Írta: André Theuriet, ford. Budapest, (1892).
• Az én jó csillagom, vígjáték egy felvonásban. Írta: Eugène Scribe, ford. Budapest, (1892).
• Ruy Blas, szomorújáték 5 felvonásban. Írta: Victor Hugo, ford. Budapest, (1893).
• A király mulat, szomorújáték 5 felvonásban. Írta: Victor Hugo, ford. Budapest, (1895).
• Gabrielle, színmű 5 felvonásban. Írta: Émile Augier, ford. Budapest, (1896).
• Ezer év, történeti drámai költemény 3 felvonásban. (Apjával, Szász Károllyal együtt). Budapest, (1896).
• Az emberiség jóltevői, négy esszé. (Christoph Wilhelm Hufeland, Johannes Gutenberg, William Wilberforce, Jézus). Budapest, (1908).
• Heine dalaiból, Budapest, (1909).
• Versek, (1909).
• Horatius ódái és epodosai, Budapest, (1913).
• Versek, (1928).
• A verses Edda, Budapest, (1938).

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIII. (Steiner–Télfy). Budapest: Hornyánszky. 1909.  
• Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.  
• Pintér Jenő A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés Budapest, 1930–1941; 8. kötet: A költészet / Műfordítók c. alfejezet (Arcanum Kiadó)