Főmenü megnyitása

Sződemeter

falu Romániában, Szatmár megyében

Sződemeter (románul Săuca) falu Romániában, Szatmár megyében.

Sződemeter (Săuca)
Kölcsey Ferenc szobra Sződemeteren
Kölcsey Ferenc szobra Sződemeteren
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzatmár
Rang községközpont
Irányítószám 447280
Körzethívószám 0261
SIRUTA-kód 138814
Népesség
Népesség395 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság56
Népsűrűség7,19 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság167 m
Terület54,90 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Sződemeter (Románia)
Sződemeter
Sződemeter
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 29′, k. h. 22° 28′Koordináták: é. sz. 47° 29′, k. h. 22° 28′
A Wikimédia Commons tartalmaz Sződemeter témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Nagykárolytól 30 km-re délre fekszik.

Nevének eredeteSzerkesztés

A hagyományok szerint nevét az egykor itt állt Szent Demeter kolostoráról kapta.

TörténeteSzerkesztés

1220-ban de predio Demetrij néven említik először.

1330-ban Zouudemeter, 1424-ben Zeüdeme 1463-ba Zeeudemether, 1477-ben Zeudemeter, 1479-ben Szent-demeter, 1555-ben Zwdemether, 1608-ban Zenth Demether, 1655-ben Sző-Demether-nek írták nevét.

1345-ben itt tartottak gyűlést Külső-Szolnok vármegye alispánjai és szolgabírái és Lelej "Zonukvármegyei" birtokról innen intézkedtek.

1389. január 28-án kelt oklevelében Mária királynő Sződemeteren Sződemeteri Péter fiai Jakab és István, továbbá Álmosdi (Almusi?) Péter, János és László fiai kérésére minden csütörtökön vásárt engedélyezett.

A váradi káptalan 1477-ben kelt oklevele szerint Álmosdi Csire István Drágfi Miklósnak és fiának Bertalannak adta itteni birtokrészét.

1503-ban Serédi Istvánt iktatták be az itteni birtokba.

1538-ban Álmosdi Csire Ferenc eladta itteni részbirtokát Drágfi Andrásnak és Gáspárnak. Ezt a Drágfiak kérésére János király átírta és megerősítette, s 1544-ben Ferdinánd király is.

1588-ban Báthory Zsófia fejedelemasszony a Peéti Thyw Boldizsár halálával a kincstárra szállt sződemeteri birtokba iktatta be Fajdasi Gábort és nejét Zezheni Németi Zsófiát.

1646-ban a település Lónyai Istvánné Sarmasági Anna részbirtoka volt.

A 17. században, 1682 előtt a környéken folyó harcok miatt a település, és annak református magyar lakossága is elpusztult, helyükbe románokat és oroszokat telepítettek.

A trianoni békeszerződésig Szilágy vármegye Tasnádi járásához tartozott.

NépességeSzerkesztés

A falunak 1910-ben 758, többségben román lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.

1992-ben társközségeivel együtt 1576 lakosából 807 román, 642 magyar és 123 cigány volt.

LátnivalókSzerkesztés

  • Görögkatolikus fatemploma 1720-ban épült. Az anyakönyvet 1824-től vezetik.
  • Itt született 1790. augusztus 8-án Kölcsey Ferenc költő, politikus, Szatmár vármegye főjegyzője, országgyűlési képviselő, kitűnő szónok, a Himnusz költője.
  • Szülőháza a görögkatolikus templom mellett álló parókia épülete.
  • Emléktáblája 1991-óta újra az üvegezett veranda falán látható.
  • A közelben álló református templom kertjében áll a költő szobra, aki a hagyomány szerint itt írta a Himnuszt. (A költő eredeti kéziratának keltezésében "Cseke", azaz Szatmárcseke szerepel.)

Itt születettSzerkesztés

Népviselet, népszokásokSzerkesztés

Sződemeteren a férfiak ünnepélyes alkalmakkor fekete posztóruhát viseltek, különben "gubában" jártak, az idősebbek pedig bőrbekecsben. A nők maguk fonták, szőtték és varrták ruházatukat.

HivatkozásokSzerkesztés

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

ForrásokSzerkesztés

  • Petri MórSzilágy vármegye monographiája IV.: Szilágy vármegye községeinek története (L-Z). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 474–480. o. Online elérés