Szamosújfalu
Szamosújfalu (románul: Buzești) település Romániában, a Partiumban, Máramaros megyében.
Szamosújfalu (Buzești) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Máramaros |
Község | Farkasaszó |
Rang | falu |
Községközpont | Farkasaszó |
Irányítószám | 437156 |
SIRUTA-kód | 108124 |
Népesség | |
Népesség | 702 fő (2021. dec. 1.) |
Földrajzi adatok | |
Terület | Hiba a kifejezésben: nem várt > operátor km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 36′ 30″, k. h. 23° 21′ 15″47.608449°N 23.354169°EKoordináták: é. sz. 47° 36′ 30″, k. h. 23° 21′ 15″47.608449°N 23.354169°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésNagybányától délnyugatra, Kővárhosszúfalutól északnyugatra, a Szamos bal partja mellett, Erdőszáda, Tomány és Oláhtótfalu közt fekvő település.
Története
szerkesztésSzamosújfalu nevét 1648-ban említette először oklevél Olah Uyfalu néven, mint I. Rákóczi György birtokát. 1808-ban Újfalu (Oláh-), Buzesti, 1851-ben Ujfalu (Oláh-), 1888-ban Oláh-Újfalu (Szirb), 1913-ban Szamosújfalu néven írták.
Újfalu egykor a meggyesi, majd az erdőszádai uradalomhoz tartozott és annak a sorsában osztozott. 1711-ben gróf Károlyi Sándor kapta meg. A 20. század elején is a gróf Károlyi család volt a falu nagyobb birtokosa.
1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Szatmár vármegyében, 321 görög katholikus lakossal, anyatemplommal, sovány hegyes határral, tölgyes erdővel. Földesura gróf Károlyi.”
1910-ben 467 lakosából 456 görögkeleti ortodox, 10 magyar volt. Ebből 456 görögkatolikus, 11 izraelita volt.
A trianoni békeszerződés előtt Szatmár vármegye Nagybányai járásához tartozott.
Nevezetességek
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ Lista monumentelor istorice: Județul Maramureș. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
Források
szerkesztés- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.