Szamosújfalu

falu Romániában, Máramaros megyében
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2019. október 1.

Szamosújfalu (románul: Buzești) település Romániában, a Partiumban, Máramaros megyében.

Szamosújfalu (Buzești)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeMáramaros
KözségFarkasaszó
Rangfalu
KözségközpontFarkasaszó
Irányítószám437156
SIRUTA-kód108124
Népesség
Népesség702 fő (2021. dec. 1.)
Földrajzi adatok
TerületHiba a kifejezésben: nem várt > operátor km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 36′ 30″, k. h. 23° 21′ 15″47.608449°N 23.354169°EKoordináták: é. sz. 47° 36′ 30″, k. h. 23° 21′ 15″47.608449°N 23.354169°E
SablonWikidataSegítség
Szamosújfalu egy régi térképen

Nagybányától délnyugatra, Kővárhosszúfalutól északnyugatra, a Szamos bal partja mellett, Erdőszáda, Tomány és Oláhtótfalu közt fekvő település.

Története

szerkesztés

Szamosújfalu nevét 1648-ban említette először oklevél Olah Uyfalu néven, mint I. Rákóczi György birtokát. 1808-ban Újfalu (Oláh-), Buzesti, 1851-ben Ujfalu (Oláh-), 1888-ban Oláh-Újfalu (Szirb), 1913-ban Szamosújfalu néven írták.

Újfalu egykor a meggyesi, majd az erdőszádai uradalomhoz tartozott és annak a sorsában osztozott. 1711-ben gróf Károlyi Sándor kapta meg. A 20. század elején is a gróf Károlyi család volt a falu nagyobb birtokosa.

1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Szatmár vármegyében, 321 görög katholikus lakossal, anyatemplommal, sovány hegyes határral, tölgyes erdővel. Földesura gróf Károlyi.”

1910-ben 467 lakosából 456 görögkeleti ortodox, 10 magyar volt. Ebből 456 görögkatolikus, 11 izraelita volt.

A trianoni békeszerződés előtt Szatmár vármegye Nagybányai járásához tartozott.

Nevezetességek

szerkesztés
  1. Lista monumentelor istorice: Județul Maramureș. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
  • Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
  • Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.  
  • Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.