Szekrényessy Kálmán

Székelyhídi Szekrényessy Kálmán (Pest, 1846. július 12. – Budapest, 1923. december 28.) az első magyar úszó, első magyar sportlap-alapító, szerkesztő, író, repülőgép-konstruktőr, több sportág hazai meghonosítója, az MTK és számos sportklub alapítója, dísztagja és elnöke, a Balaton és a Boden-tó első átúszója, az Irodalmi Társulat titkára, dzsidáskapitány, a kerékpár és az erőgép szavunk megalkotója.

Szekrényessy Kálmán
1880 körül
Született	1846. július 12. Pest
Elhunyt	1923. december 28. (77 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Szülei	Szekrényessy Józsefné Slachta Etelka Szekrényessy József
Foglalkozása	úszó, sportlap-alapító, szerkesztő, író, repülőgép-konstruktőr
A Wikimédia Commons tartalmaz Szekrényessy Kálmán témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

Rangos köznemesi családból származott, mely eredetét a 14. századba helyezi. Atyja székelyhídi Szekrényessy József, Széchenyi István belső munkatársa, anyja zadjeli Slachta Etelka írónő. Testvére Szekrényessy Árpád földbirtokos, mecénás az edelényi városi múzeum névadója, valamint Szekrényessy Lajos tárcacikk-író, vitorlázó és Szekrényessy Margit írónő.

Szekrényessy Kálmán életének főbb eseményei:

• 1860/61 A Nemzeti Zenede ének tanszakának hallgatója
• 1862 Első újságcikkei jelennek meg a Pesti Napló és a Nefelejcs hasábjain
• 1864/65 A pesti orvosi egyetem hallgatója
• 1865/66 A pesti egyetemen jogot hallgat
• 1866 nyara Önkéntesként hadi szolgálatra jelentkezett a friaouli 1-es huszárezredhez
• 1866. június. 24. a trani ulánusok (13. ulánus ezred) oldalán részt vett a Custozzai csatában, hol két lőtt, egy szúrt és három vágott sebet kapott
• 1866 nyara Custozzai vitézségéért megkapta az ezüst bátorsági érem másodosztályát augusztus. 4. „A háború időtartamára” az önkéntes huszárezredhez helyezték át szeptember. 26. Újból a 13. Ulánus ezredhez vezényelték
• 1866/69 A 13. Ulánus ezred Hainburg an der Donau-i kadétiskoláját végezte
• 1866. október. 19. Szolgálattételre jelentkezett Tarnopolban, első galíciai (Gácsország) állomásozása július. 1. A 13. ulánus ezrednél szárnysegéddé neveztetett ki
• 1868. szeptember. 1. Aspiránssá, azaz tisztjelölté neveztetik ki s egyben új galíciai állomáshelyre helyezik át, második galíciai (Gácsország) állomásozása május 1. A 13. ulánus ezred kötelékében dzsidáshadnaggyá nevezték ki
• 1869. november 1. Szabadkára a 10-ik ulánus regimenthez osztották be
• 1869 tagja lett az 1867-ben alakult Függetlenségi és Negyvennyolcas Pártnak
• 1870/71 A Porosz–francia háborút a porosz hadsereg oldalán küzdötte végig
• 1870. augusztus 18. Részt vett a gravelotte-i csatában
• 1870. szeptember 1. a sedani csatában harcolt
• 1870 szeptember A Párizs melletti Mont Valérien erőd körüli véres harcokban jeleskedett
• 1870. szeptember 19. Ezredével részt vett Párizs körülzárásában
• 1871. március 1. A brandenburgi vértes ezred oldalán bevonult Párizsba
• 1871-1873 Helyőrségparancsnok Galíciában (harmadik Gácsországi állomásozás).
• 1873. május 1. Áthelyezték a Bács-Bodrog vármegyei Péterfalvára (Péterréve), a Tiszában kezdi el rendszeres úszótréningjeit
• 1873 A spanyol polgárháborúban harcolt, Don Carlos madridi herceg oldalán részt vett Bilbao elfoglalásában
• 1873 Az első magyarként úszta át a Gibraltári-szorost Európából Afrikába
• 1875 Dániában békefenntartóként tartózkodott
• 1875 Egyéni bravúrként az Északi-tengerben lévő Helgoland-szigetét úszta körül
• 1875. július Berlinben katonai kiküldöttként van jelen
• 1876 tavasza Utazást tett az Egyesült Államokban
• 1876. június Porosz megbízásra török területre utazott az éleződő szerb-török konfliktust tanulmányozni
• 1876 Először úszta át a Boszporuszt
• 1877. február Cipruson tett utazást
• 1877 Másodízben úszta át a Dardanellákat (Boszporusz)
• 1877/78 Többek között Klapka Györggyel való személyes jó viszony hatására lépett be az orosz-török háborúba a török hadsereg oldalán
• 1877. május Megbízás alapján felméri a háborúban kiemelt szereppel bíró Sipka-szoros erődítményeit
• 1877. július-december 10. Oszmán pasa oldalán hónapokon át tartó hősi küzdelemben védte Plevna földvárát, mely katonai bravúr kivívta a korabeli világ ámulatát
• 1877. december Az első magyarként úszta át a Szuezi-csatornát
• 1878 A Hamburg gőzös fedélzetéről szállt partra Nagy-Britanniában, melyet először utazott be. Huzamosabb időt töltött Londonban a helyi sportéletet tanulmányozva
• 1878 Visszatért Budapestre és mint hírlapíró tevékenykedett
• 1878 Budapesten megjelent a Magyarország és a délszláv tartományok című könyve
• 1879. április 24. Egy berlini estélyen "bármely európai" tóban végrehajtandó úszóbravúr teljesítésére kötött fogadást
• 1879. augusztus 4. Német, angol és francia arisztokraták jelenlétében a világon elsőként úszta át a Boden-tavat a németországi Lindau és a svájci Romanshorn között 7 óra 23 perc és 11 másodperces idő alatt. E tettéért sokan a német úszósport megalapítóját tisztelik benne. Ennek alkalmából I. Vilmos német császár is elismeréssel méltatta Szekrényessy Kálmán sporttevékenységét
• 1879. szeptember Az úszás történetében elsőként teljesíti a Tihany-Balatonfüred-Tihany duplatávot
• 1880. július 23. A Balaton-átúszásra készülve 4 óra 17-es idővel teljesíti a Balatonfüred-Tihany-Balatonfüred közti távot, melyet a hónap folyamán megismétel

Balatonfüreden, a Balaton átúszása után

• 1880. augusztus 29. Nemzetközi- és Magyarországi elismerést vívott ki első Balaton-átúszásával, mely egyben a magyar úszósport születésnapja is
• 1880. augusztus 29. A balatonfüredi színházban mutatták be: „Miért úszták át a Balatont” c. alkalmi bohózatát, ezzel megkezdte színműírói tevékenységét
• 1880. szeptember Siófok-Balatonfüred-Siófok közötti egyhuzamban végbevivendő, duplatávú versenyúszást tervez
• 1880. szeptember 12. Az első hivatalos magyarországi úszóverseny Szekrényessy Kálmán és Csentéry Kálmán között a viharos és 15 fokos Balatonban, Siófok és Balatonfüred távon. Csentéry 60 perc küzdelem után feladta, Szekrényessy 1 órányi pihenőt tartva úszott célba. Az úszáson jelen volt Jókai Mór is
• 1880. október Európai sportkörökben is nagy elismerést váltott ki úszóbravúrja. Az első magyar úszót a Londoni Vízi-Sport Klub értékes arany díszműtárggyal jutalmazta
• 1881. február Világviszonylatban először tartott repülési bemutatóval egybekötött előadást Berlinben
• 1881 nyara Capri szigetén barátságot kötött az agg Giuseppe Garibaldival
• 1881. június 8. Az olasz Riviérán tartózkodva a nyílt tengeren Pegliből Genovába úszott. A 19 km-es távot 7 óra 47–es idő alatt teljesítette
• 1881 Ismeretséget és atyai jó baráti viszonyt kötött Kossuth Lajossal. Ettől kezdődően, annak haláláig évi rendszerességgel kereste fel száműzetésében. A kormányzó nyolc ízben intézett hozzá levelet
• 1881. június 23. az olaszországi Velence lagúnái között folytathatta a betegsége miatt félbeszakadt úszótréninget
• 1881. július 5. Második helyezést ért el a Bécsben megrendezett 5,1 km –es, a nussdorfi csúcs és s Reichsbrücke közötti nemzetközi dunai úszóversenyen
• 1881. július 6-7. Bécsben ismertette nyílt előadás keretében legújabb repüléssel kapcsolatos kutatási eredményeit
• 1881. július 8. az országban elsőként úszta meg a Vác-Budapest (Margit-híd) közötti több mint 30 km-es távot. Ideje 4 óra 22 perc volt
• 1881. július 10. Az első magyarországi úszóverseny legjobb magyarjaként (2. helyezett) ért célba. Jutalmul 20 arany értékű ébenfa tálcán lévő kétszemélyes, relif díszítésű aranyozott ezüst kávéskészletet nyert. Táv: Vác-Budapest (Margit-híd), távolság 31,5 km idő: 5 óra 10 perc. E verseny az európai szárazföld addigi legnagyobb távversenyúszásának számított
• 1881 Részt vett a Milánói Nemzeti kiállításon, melyről tudósításban számolt be
• 1881 Egész esztendőben nem rendeztek a Balatonon számottevő vízisport eseményt, melynek tanulságait levonva a következő esztendőtől jelentős sportrendezvényeket tervez
• 1882 tavasza "Fiuméban időzvén huzamosabb időn át" dr. Némethy Ernőt bevonva, egy balatoni evezősverseny szervezésébe kezd
• 1882. június Ő a hírlapi tudósítója a budapesti evezős (regatta) versenynek
• 1882. július 24. Az Öböl-átúszások (Tihany-Balatonfüred) történetének első versenyén 1 óra 42 perces eredménnyel győz Szekrényessy Kálmán a Tihany-Balatonfüred közötti távon, mely nyílt állóvízben világrekordnak számított
• 1882 nyara három napon át tartó nagyszabású vízisportrendezvényeket rendezett a Balatonon
• 1882. augusztus 23. Szekrényessy balatoni versenyeinek hatására az ez alkalomból jelenlévő közéleti – és sportemberek (pl. Jókai Mór stb.) megalapítják a Balatoni Egyletet
• 1882. augusztus 24. Ismételten átússza a Tihany-Balatonfüred közötti távot 1:44-es idővel
• 1882 Hamburgban adott elő aerotechnikai tárgykörben
• 1882. Megírta a később nagysikerrel előadott Ermini című drámáját
• 1882. december 27. Megjelenteti az ország első sportlapját „Sport” címen
• 1883 eleje Elindítja a középosztálynak szánt Szépirodalmi Lapok c. társadalmi, szépirodalmi és közgazdasági újságját
• 1884 nyara Balatonfüreden tartott légibemutatóval egybekötött előadást
• 1884. augusztus 19. A Balatonfüred-Siófok közötti távevezésének (szandolinban) bajnoka Szekrényessy Kálmán lett 1:47:26-os idővel
• 1884. augusztus 19. Szekrényessy ugyanezen a napon Siófokról Balatonfüredre is vissza evezett szandolinban 2:16:35-ös idővel
• 1884. augusztus 26. Balatonfüred-Tihany közötti távot (12 fokos vízben) 1:32:17-es idővel ússza meg.
• 1884. augusztus 29. A Balatonban akadály-úszóversenyen vett részt (600 méter, 5 nehéz akadály)
• 1885 farsangja Szabadkán a városi táncteremben mutatta be saját szerkesztésű gépeit
• 1885 március A budapesti Vigadóban ismertette a főváros közönségével addigi repüléstechnikai tapasztalatait
• 1885. július 15. a fővárosi úszóélet fejlesztéséért Margitsziget-Promontor között 20 versenyző részvételével szervezett úszóversenyt, hol ő maga lett a bajnok
• 1885. július 20. Megtartotta második Margitsziget-Promontor közötti úszóversenyét, melynek célja a fővárosi hölgyversenyzés serkentése lett volna. A 12 női versenyző utóbb visszalépett. 37 férfi résztvevő közül ismételten ő lett a bajnok
• 1886. július Meghívásra ismételten Balatonfüreden tartott légibemutatót és tudományos előadást
• 1886. szeptember 12. A Balatoni Egylet elfogadja javaslatát az augusztus végi balatoni utószezon meghosszabbítása érdekében rendezendő hajóversenyek ügyében
• 1887. március 17. Egy budapesti nemzetközi konferencia alkalmával mutatta be „röpülőgépmintáit” 1887. június Budapesten a Magyar Kereskedőifjak Társulatában „szép számú közönség” előtt röptette gépeit
• 1887 nyara Füreden tartott ugyancsak repülési bemutatóval egybekötött előadást
• 1887. augusztus Propper János kihívójaként tervezi a Balaton hosszában történő átúszását
• 1888. július 12. Budapesten feleségül vette fehérkőaljai Ramazetter Margitot, a sümegi dúsgazdag földbirtokos és jeles mecénás Ramazetter Vince unokahúgát.
• 1888. november 16. Teréz körúti lakásában a zsidó fiatalság megsegítése céljából több társával megalapította a Magyar Testgyakorlók Köre (MTK) sportklubot, melynek utóbb tiszteletbeli elnöke is lett
• 1889. július 14. Az MTK Promontorra szervezett távúszásán Szekrényessy Kálmán viharban, 1:24-es idővel ért célba. Rajta kívül még 6 úszó teljesítette a távot
• 1889 táján alapítja 33 vidéki lapot működtető ún. Hírlapvállalatát, melynek célja sajtóorgánumokat létrehozni minden jelentősebb településen.
• 1890 Az Irodalmi Társulat titkáraként tevékenykedett
• 1891 Igazság címen alapítója és szerkesztője lett a Függetlenségi Párt lapjának
• 1892. május 17. Klapka György honvéd tábornok halálakor jelen van annak lakásában.
• 1892 Sopronban nagy sikerrel mutatták be Ermini című drámáját
• 1894. október Újból tréningezni kezd, minek következtében egyhuzamban 4 órát úszik
• 1895 Ebben az esztendőben már bizonyosan dísztagja az Achilles Sport-Egyletnek
• 1895 Ismételt Balaton-átúszásra készülve, immár 6 órát teljesít úszva
• 1895. július 27. Az első újkori Olimpiára való felkészülés jegyében szervezett távversenyúszást, melynek keretében immár negyedszer úszta át (Balatonfüred-Siófok) között a Balatont 8 óra 43-as idővel
• 1896 Szekrényessy Kálmán a Millennium tiszteletére rendezi az első modern magyar úszóversenyt a lágymányosi holt Duna-ágban, saját úszó egyesülete a Duna Sport Egyesület (DSE) szervezésében. Az öt napon át tartó versenyhez Szekrényessy 1200 férőhelyes korszerű nézőtéri tribünt építtetett ki
• 1896 Az úszás sportja szerepel az első újkori olimpián, tanítványa Hajós Alfréd aranyérmet szerzett.
• 1897 után Sikerrel vitték színpadra: Gyémántgyűrű című népszínművét
• 1897 után Elkészült Teleki Mihály c. drámája
• 1903 nyara utoljára, 57 évesen (ötödször) teljesíti úszva a Siófok és Balatonfüred közötti távot
• 1903. július 15. A Budapest-Újpest-Rákospalota közötti szakaszon villamosbaleset éri.
• 1907 Még, mint laptulajdonos játszik szerepet
• 1908. december 2. Vasúti balesetéből kifolyó perében a Királyi Kúria előtt Szekrényessy Kálmán – önmaga védőjeként – elsöprő győzelmet arat
• 1909. augusztus 4. A Boden-tó átúszásának 30. évfordulója alkalmából 130-140 német sportoló és sportklub köszönti "a magyar úszósport élő atyamesterét"
• 1923. december 28. Budapesten 78 esztendős korában, elszegényedve, de lelkes agilitását mindvégig megőrízve, szívszélhüdésben hunyt el
• 1923. december 31. A Rákoskeresztúri Új köztemetőben helyezik örök nyugalomra

Emlékezete

Emléktáblája a Ferenciek terén

• 1995 nyara óta Európa legnagyobb nyílt vízi úszóversenye (Balatonfüred-Siófok) végérvényesen a Szekrényessy Kálmán emlékverseny nevet viseli.
• 1995 nyara Bajnok Béla szobrászművész bronz plaketten jeleníti meg arcvonásait
• 1995. augusztus 6. Balatonfüred város polgármestere a helyi antheonban, a Balatonfüred-Siófok közötti Balaton-átúszás nyitányaként, ünnepélyes külsőségek között leplezi le nagy méretű domborműves emléktábláját
• 1995 nyara Az első Balaton-átúszás 115. évfordulója tiszteletére külön kiadványban jelenik meg Szekrényessy első úszásának históriája, Nevezetes napja volt Balatonfürednek címmel. E munka először tesz kísérletet az úszó részletesebb életrajzának publikálására
• 1997. augusztus 2. Siófok város a tóparti Rózsakertben, jelentős médiafigyelem közepette avatja fel életnagyságú kőszobrát, mely egyben a város vízparti szoborparkjának nyitó szobra is
• 2001. október 1. Siófokon a sportcentrumtól Kiliti felé vezető, és az M7-es autópálya felett önálló híddal rendelkező utcát Szekrényessy Kálmán utcának nevezik el
• 2005 nyara Napvilágot látott a Balaton-átúszások története című monográfia, mely addigi legbővebb életrajzát közli
• 2005. A Nemzeti Emlékhely – és Kegyeleti Bizottság örök időkre védetté nyilvánította a kőbányai Újköztemető 211-es parcellájában lévő sírját
• 2006. A Révai Új Lexikona publikálja addigi legteljesebb életrajzi szócikkét
• 2006. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium Nemzeti Évfordulóink sorába iktatta születésnapját
• 2006. július 14-15-16. A magyarországi Úszó Világbajnokság keretében, Balatonfűzfő és Balatonalmádi között megrendezésre került a „Szekrényessy Kálmán Nemzetközi Szenior Úszóverseny”
• 2008. május-június A Magyar Úszószövetség és az MTK sportklub kezdeményezi Szekrényessy Kálmán földi maradványainak áthelyezését a Fiumei úti nemzeti sírkertbe, mint Nemzeti Panteonba.
• 2008. november 28. Három minisztérium képviselőinek jelenlétében, ünnepélyes külsőségek mellett, mintegy 20 delegáció és a Magyar Honvédség Budapest Helyőrségi Zenekara kíséretével temették újra a Fiumei úti nemzeti sírkertben a Budapest Főváros főpolgármestere által adományozott sírba.
• 2009. október 27. Budapest-Belváros-Lipótváros Önkormányzata Szekrényessy Kálmán első magyar úszónk Ferenciek terén álló egykori lakóházán (Ferenciek bazára) domborműves emléktáblát helyezett el.
• 2023-ban megkoszorúzták a sírját halálának 100-ik évfodulója alkalmából.

Főbb munkái

Emléktáblája Balatonfüreden

• Önálló kötetek:
  • Der Krieg zwischen Russland und Österreich-Ungarn
  • Die Karpathen-Pässe
  • Die Wehrkraft der Türkei
  • Die Belagerung Bilbao’s
  • Die französische Armee
  • Magyarország és a délszláv tartományok (Bp. 1878)
  • Útirajzok (1879)
  • Beszélyek I-II.
  • Egy ballépés (regény)
• Színművek
  • Érdekes fogadás (vígjáték, 1880)
  • Miért úszták keresztül a Balatont? (bohózat, 1880)
  • Ermini (dráma, 1892)
  • Gyémántgyűrű (népszínmű, 1897 után)
  • Teleki Mihály (dráma, 1903)

Saját alapítású és szerkesztésű lapok

• Sport (1882)
• Szépirodalmi lapok (1883)
• Kalocsa és Vidéke (1890)
• Balaton (1890)
• Igazság (1891)
• Ceglédi-Hírlap (1893)
• Futár (1893)
• Bácskai Hírlap (1893)
• Csallóköz (1893)
• Dunaföldvár (1893)
• Szent-Endre (1893)
• Futár (1893)
• Váci-Futár (1893)
• Vinga (1893)

Források

• Szekrényessy Attila: Az úszás apostola c. monográfiája^[forrás?]
• Szekrényessy Attila: Nevezetes napja volt Balatonfürednek. Balatonfüred, 1995
• Szekrényessy Attila: A Balaton-átúszások története. Aura Kiadó, 2005

További információk

• Szekrényessy Attila: Az első magyar úszó emlékezete azaz Gyászbeszédek Szekrényessy Kálmán 2008. nov. 28-i ünnepélyes újratemetéséről; Solus, Bp., 2021