Szentkereszt (Liptószentmiklósi járás)

község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Liptószentmiklósi járásban

Szentkereszt (szlovákul Svätý Kríž) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Liptószentmiklósi járásban. Cinszentkereszt (Cynovište), Csermnószentkereszt (Čermno), Királyszentkereszt (Kráľovany vagy Kráľovsky Stránany), Motkószentkereszt (Motkovište) és Sztranyánszentkereszt (Straňany) egyesülésével jött létre.

Szentkereszt (Svätý Kríž)
Szentkereszt címere
Szentkereszt címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásLiptószentmiklósi
Rang község
Első írásos említés 1277
Polgármester Vladimír Feketík
Irányítószám 032 11
Körzethívószám 00421 (0) 44
Forgalmi rendszám LM
Népesség
Teljes népesség887 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség85 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság629 m
Terület9,41 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 03′ 08″, k. h. 19° 32′ 05″Koordináták: é. sz. 49° 03′ 08″, k. h. 19° 32′ 05″
Szentkereszt weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szentkereszt témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Fekvése szerkesztés

Liptószentmiklóstól 7 km-re délnyugatra, a Liptói-medence közepén, a Krizsánka-patak völgyében, 630 m magasan fekszik.

Története szerkesztés

Cinszentkereszt szerkesztés

Cinszentkereszt birtokosa a Czinege, később az Okolicsányi család volt. 1784-ben 14 házát 112-en lakták.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Ozin, és Motko Sz. Kereszt, Czinovistye. Liptó Várm. földes Urai Okolicsányi, és több Uraságok; lakosaik katolikusok, és másfélék is; fekszenek egymáshoz közel; határjai meglehetősek.[2]

1828-ban 14 háza és 124 lakosa volt. A trianoni diktátumig Liptó vármegye Liptószentmiklósi járásához tartozott.

Csermnószentkereszt szerkesztés

1277-ben IV. László király a túróci Nádasérrel cserélte el, mert határában aranyat találtak. Ekkor említi először oklevél „Chermele” alakban. 1281-ben mégis az Okolicsányiak birtoka lett. A későbbiek során 1293-ban „Chermona”, 1352-ben „Cherumna”, 1360-ban „Chrmna”, illetve „Sancta Crux”, 1396-ban „Kerestur”, 1466-ban „Csrmno”, 1498-ban „Zenthkezt” néven említik az írott források. 1784-ben 10 házában 79-en laktak.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „CSERMNO. Tót falu Liptó Vármegyében, földes Ura Okolitsányi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Motkó Szent Kereszt mellett, ’s ennek filiája.[2]

1828-ban 9 házában 66 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Csermno, tót falu, Liptó vármegyében, 35 kath., 31 evang. lak. F. u. Okolicsányi. Ut. post. Berthelen-falva.[3]

A trianoni diktátumig Liptó vármegye Liptószentmiklósi járásához tartozott.

1945-ig két malom működött a községben.

Királyszentkereszt szerkesztés

Királyszentkereszt birtokosai a Szentiványiak voltak. 1715-ben 14 adózó háztartása volt, valamennyien zsellérek. 1784-ben 7 házát 55-en lakták.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Király Sz. Kereszt. Liptó Várm. földes Ura Sz. Iványi Uraság.[2]

1828-ban 23 háza és 202 lakosa volt. A trianoni diktátumig Liptó vármegye Liptószentmiklósi járásához tartozott.

Motkószentkereszt szerkesztés

Motkószentkereszt a névadó Motkó család birtoka volt. 1784-ben 24 házát 199-en lakták.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: (lásd Cinszentkeresztnél).

1828-ban már Királyszentkereszt része.

Sztranyánszentkereszt szerkesztés

Sztranyánszentkeresztet 1535-től említik, területén rezet bányásztak. A Palugyai, Allaman és más családok birtoka volt. 1784-ben 13 házát 108-an lakták

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Stránya Sz. Kereszt. Liptó Várm. földes Urai Palugyai, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Motko Szent Kereszthez nem meszsze, és annak filiája; határbéli földgye középszerű.[2]

1828-ban már Királyszentkereszt része.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Sztranyan, tót falu, Liptó vmegyében, 14 kath., 116 evang. lak. Rézbányája van. F. u. többen.[3]

Népessége szerkesztés

1910-ben 484, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 631 lakosából 627 szlovák volt.

2011-ben 805 lakosából 785 szlovák.

Nevezetességei szerkesztés

 
Evangélikus templom

Jegyzetek szerkesztés

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. a b c d Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. a b Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. november 17.)

Külső hivatkozások szerkesztés