Szerednyei vár
A szerednyei vár különleges helyet foglal el Kárpátalja műemlékei között. A legősibb középkori típusú várak közé tartozik, romos állapotában is megőrizte régi jellegét. Szerednye Ungvár és Munkács között félúton, a szőlővel beültetett dombok között terül el.
| Szerednyei vár | |
 | |
| Ország |  Ukrajna |
| Mai település | Szerednye (Середнє) |
| Épült | 13. század |
| Állapota | rom |
| Építőanyaga | kő |
| Elhelyezkedése | |
 Szerednyei vár
Pozíció Kárpátalja térképén
| |
 é. sz. 48° 32′ 20″, k. h. 22° 29′ 51″Koordináták: é. sz. 48° 32′ 20″, k. h. 22° 29′ 51″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szerednyei vár témájú médiaállományokat. | |
Története szerkesztés
A szerednyei várat valószínűleg a templomos lovagrend építette a 13. század elején. A lovagrend feloszlatása után a Szatmár megyei jánki pálos kolostor szerzetesei vették azt birtokukba. Később az ungvári vár urainak birtokába került. Egy legenda szerint egykor földalatti alagút kötötte össze az ungvári várral. 1526-ban a Dobó család birtoka. A vár falai között halt meg Dobó István, Eger hős védője. A 17. században a Rákóczi-család birtokába kerül a vár. A vár a 18. század elejéig működött, fontos szerepet töltött be az Ungvárt Lemberggel összekötő kereskedelmi út védelmében. Később elvesztette jelentőségét, építményei a Rákóczi-szabadságharc után romlásnak indultak, újjáépítésükre már nem került sor.
Külső hivatkozások szerkesztés
- Karpataljai-var.lap.hu – Linkgyűjtemény
- Várak Magyarországon
