Főmenü megnyitása
Üdvözlünk a Wikipédia szerkesztői között, kedves Petrigabor!
English language.svg If your Hungarian is poor, please click here.
Az alábbi oldalakon segítséget találsz a kezdeti tájékozódáshoz. Ide csak azt szedtük össze, amit tényleg szükséges és érdemes is átfutni legalább.
Ha vitalapra írsz, vagy más szerkesztőnek hagysz üzenetet, írd alá a mondandódat a Insert-signature.png gombbal, vagy négy hullámvonallal: ~~~~

Internet-mail.svg  Ha kérdésed van, keress nyugodtan a vitalapomon! Üdvözlettel: nyiffi Dasyatis brevicaudata.jpgüzenj! 2015. március 1., 10:20 (CET)

Szócikk ellenőrzéseSzerkesztés

Szia! Ellenőrzötté tettem, már láthatóak a változások. Üdv, nyiffi  üzenj! 2015. április 2., 12:39 (CEST)

Petri Csathó FerencSzerkesztés

Üdv! Szeretném megkérdezni, hogy a "Bibliográfia" alatt a szakaszok között mi értendő? Ha mindaz, ami ott található a forrása a beírt információknak, akkor a Wikipédia:Formai útmutató alapján "Források"-ra kellene átnevezni, ha nem/nem csak, akkor pedig tovább gondolkodunk. :o) Fauvirt vita 2015. november 2., 13:24 (CET)

Szia! Nos, akkor tovább gondolkodunk. :) A beírt információknak ugyanis messze nem teljes körűen a bibliográfiában szereplő cikkek a forrásai. A Wikipédia:Formai útmutató elég sok helyen szorulna nemcsak korrekcióra, de talán átfogó reformra is. (Ha megnézzük, hogyan hivatkoznak a különböző lapokon, és hogyan szerkesztenek bibliográfiai tételeket, elég nagy összevisszaságot látunk.) Mindezt azért merem így kijelenteni, mert szakmám és hivatásom szerint is szerkesztő vagyok, a könyv- és lapkiadásban dolgozom. A tovább gondolkodáshoz azért akad némi segítség is a szakma berkeiből. Idemásolom a vonatkozó szakaszokat.

A cikkek, tanulmányok végén felsorolt irodalomjegyzék típusa szerint négy elnevezést kaphat: hivatkozott művek, felhasznált irodalom, bibliográfia és ajánlott irodalom. Egyes tanulmányoknál előfordul olyan eset, amikor a szerző kettébontja a felhasznált bibliográfiát forrásokra és a szakirodalmi művekre, ebben az esetben a két elnevezés: forrásművek és szakirodalom.

  • Hivatkozott művek: csak azokat a műveket tartalmazza, amelyek szerepelnek a hivatkozásokban (jegyzetekben).
  • Felhasznált irodalom: amelyeket a szerző felhasznált írása elkészítéséhez (a hivatkozott műveken túl is szerepelhetnek benne művek).
  • Bibliográfia: a legátfogóbb kategória, az előző kettőn túl tartalmazhat olyan műveket is, amelyek csak tájékoztató, továbbvezető jelleggel kapcsolódnak a tanulmány témájához.
  • Ajánlott irodalom: csak tájékoztató, orientáló jellegű irodalmat tartalmazó irodalomjegyzék.
  • Forrásművek: a feldolgozott téma és a kutatás alapját képező eredeti írásművek.
  • Szakirodalom: lásd hivatkozott művek, felhasznált irodalom, bibliográfia.

– Petrigabor vita 2015. november 2., 14:04 (CET)

Értem, de itt azt kell megfontolni, hogy ez egy 1) online 2) enciklopédia amit szerkeszthet 3) bárki (alias névtelen, nincs felelőse - de annál nagyobb felelőssége az információt megosztóknak, hiszen a világ első számú kereső-optimalizált felületeinek egyike), 4) bármikor (alias folytonosan változik, változhat a tartalma) - épp ezért: A Wikipédia nem az első közlés helye és ha mások át is vesznek (igen gyakran) tartalmakat, de A Wikipédia önmagában nem forrás. Ezek alapján, bár lehet alapul venni a köztudatban lévő "hagyományos" műveket és a mentén folyamatosan összeegyeztetni a lehető legjobb végeredmény érdekében, mégis teljesen más kihívásoknak kell tudni megfeleltetni. A Wikipédia egyik kritikus pontja a hitelesség. A Wikipédia maga nem tud hiteles lenni, hiszen az információi nem konstansak és nincs felelőse, így egyetlen dologgal lehet a hitelességet biztosítani, a minél precízebb és pontosabb forrásokkal. Minél tágabb keretek között mozog egy ilyen térben a hitelességet alátámasztó szakasz, annál hiteltelenebb, hiszen akkor a tartalmat is bárki bárhonnan vehette, akár a hasára ütve. Most, hogy már sok szócikk van a figyelőlistámon, hidd el, tapasztaltam már cifraságokat. Tehát ne magadból indulj ki, hogy te tudod magadról, hogy te jó infókat adsz, hanem abból, hogy más is ezt fogja állítani, akár igaz, akár nem. Ha magadnak megengedheted, hogy a forrásaid kevésbé legyenek átláthatóak, mások erre hivatkozva élhetnek majd vissza ezzel.

Bocsánat a hegyi-beszédért, csak szerettem volna megmutatni az érveimet, miért tartom fontosnak, hogy a Wikipédián precízen szét legyenek választva az információk, miért fontos az, hogy legyen(ek) olyan szakasz(ok) (Források, Jegyzetek, Hivatkozások), amik csak és kizárólag a cikk tartaltalmát, azt viszont teljes körűen lefedve tartalmazzák. Arról nem is beszélve, hogy a Wikipédia szabályrendszere ugyanúgy betartandó, mint más szolgáltatóké. Igaz, itt van egy olyan lehetőség, hogy a közösség elé tárhatod a meglátásaidat és ha elég meggyőző vagy, változtathatsz a szabályokon... de addig is illik betartani annak a közösségnek a döntését, amelyik működteti a felületet, amit az információ megosztására használsz.

Ez alapján megkérhetlek arra, hogy az információk ennek megfelelően legyenek a szócikkben? Fauvirt vita 2015. november 2., 18:36 (CET)


Kedves Fauvirt!

Köszönöm, hogy felhívtad a figyelmemet ezekre a lehetséges visszaélésekre. Mivel nekem nincs tapasztalatom abban, hogy ezek a visszaélések milyen természetűek, ezért tisztelettel megkérlek, említs konkrét példákat, milyen "cifraságokat" láttál már, amelyek veszélyének különösen is ez a szócikk lehet/van kitéve.

Sajnos van néhány nehezen értelmezhető mondatod: "...ne magadból indulj ki, hogy te tudod magadról, hogy te jó infókat adsz, hanem abból, hogy más is ezt fogja állítani, akár igaz, akár nem." Ha én tudom, hogy igaz, amit leírtam, akkor miért baj az, ha más is azt fogja állítani? Hogy kell érteni a mondat végét: "akár igaz, akár nem"? Hogyan állíthatja valaki hamisan azt, ami igaz? "Ha magadnak megengedheted, hogy a forrásaid kevésbé legyenek átláthatóak, mások erre hivatkozva élhetnek majd vissza ezzel." Ez a mondat azért érdekes, mert mindenütt megadtam a lehető legpontosabban visszakereshető forrásadatokat, azokon a szöveghelyeken, ahol ilyen forrás rendelkezésre áll. Mit értesz azon, hogy a forrásaim "kevésbé átláthatóak"? Ha arra gondolsz, hogy olyan "összbibliográfiát" igyekeztem összeállítani, amely tartalmazza a hivatkozott műveket, a felhasznált irodalmat és a tágabb értelemben vett szakirodalmat is (amelyekben akár csak említés történik a szócikk szereplőjére, hiszen tudományos kutatásnál partikuláris szempontok is fontosak lehetnek), akkor ezt készséggel meg tudom változtatni a kategóriák pontosításával és szétválogatásával.

És annak pedig, hogy egyes szövegrészek esetében nincs feltüntetve forrás, nagyon is komoly oka van. Egyszerűen az, hogy ezeknek az információknak nincs szakirodalmi forrásuk. Hadd osszak meg veled egy személyes természetű dolgot, amely bár nem tartozik senkire, de mivel olyasminek a lehetőségével vádolsz, ami a "hiteltelenséggel" legalábbis határos fokon mozog, ezért az általam leírtak védelmében meg kell említenem. Petri Csathó Ferencnek sem az életrajzát, sem a költői munkásságát senki nem dolgozta még fel, ami önmagában nagy hiányosság; én pedig a fia vagyok, és jelenleg én vagyok az egyetlen (ennek is oka van), aki ezeket az információkat össze tudja szedni, méghozzá – és ezt külön neked hangsúlyozom – a lehető leghitelesebben. Jelenleg többedmagammal azon dolgozunk, hogy Petri Csathó Ferenc életműve közelebb kerülhessen az irodalmi kanonizációhoz, de ha figyelmesen elolvastad a szócikket, akkor kiderülhetett számodra, hogy ez mennyire nem egyszerű dolog. Ha egyszer születik egy könyv a költőről vagy egy átfogó tanulmány a munkásságáról valamelyik irodalmi folyóiratban (ez igen esélyes), akkor könnyedén meg lehet adni a már leírt információkhoz plusz forrásokat.

A szócikkemmel kapcsolatban hadd jegyezzem meg, hogy szerkesztőtársad, Nyiffi külön is megköszönte nekem az alapos munkát, ő egyből meglátta, hogy ebben mennyi munka van, és nem említett olyasmit, hogy illene betartani a Wikipédia szabályrendszerét. Gondosan áttanulmányoztam az útmutatót, és mindegyik általam használt kategóriára találtam példákat. A bibliográfiának elkeresztelt szakaszra is rengeteg példa áll rendelkezésre. (Amelyekkel kapcsolatban szomorúan jegyezhetem meg, hogy mennyi hanyagságot, pontatlanságot, következetlenséget találtam bennük, s nyugodt szívvel és biztos szakmai lelkiismerettel tehetem hozzá, hogy ennek a szócikknek a bibliográfiája példa lehetne a legmagasabb rangú járőr szerkesztők számára is. Ha van rá fogadókészség, és lesz rá időm, szívesen összeállítok egy részletes útmutatót a bibliográfiai tételtípusok szerkesztési szabályairól – a pontosan visszakereshető könyvészeti adatok szempontjából ugyanis nincs különbség nyomtatott és online felület között.) Akik ismerték a költőt, nem győzték hangsúlyozni, mennyire hiánypótló ez a szócikk, és ismét külön neked kiemelve: azzal együtt hiánypótló, hogy sok fontos információt már csak én tudok leírni, megosztani, megörökíteni.

Tehát visszatérve a lényegre (remélem, jól sejtem): ha az egyes alkategóriák szétválogatása a probléma, azt készséggel meg tudom tenni. Abban bízom, hogy mindkettőnknek ugyanaz a célunk: hogy jobb, pontosabb, színvonalasabb legyen a Wikipédia-szócikk. Ha az általad leírt észrevételektől jobb lesz, akkor külön is köszönöm neked ezeket.

Üdvözlettel – Petrigabor vita 2015. november 2., 20:01 (CET)

Félreértettél! Épp hogy azt látom, hogy Neked fontos a szócikk témája és hogy Te hiteles lehetsz (ha egy pillanata is ezt érezted, bocsánat!), DE nem a Wikipédia a megfelelő hely ahhoz, hogy megjelenjenek a felületén olyan dolgok, amik máshol még nem kerültek nyilvánosságra! Épp az általam leírtak miatt. Hogy emberek hogyan állíthatnak hamisan dolgokat? Én azt sem értem meg, amikor iskolás (ezt a műszakiaktól tudom, hogy az IP-címük alapján beazonosítható, hogy iskolai szerverekről érkeznek vandálkodások) gyerekeknek hogyan lehet az a szórakozásuk, hogy obszcén szavakat írnak bele szócikkekbe. Az ellenőrzés ezt hivatott ellenőrizni (ezért nem is tartom jónak a megnevezést, épp mostanság folyik az egyik szerkesztői fórumon erről megbeszélés). Nyiffi nyilván őszintén szólt, de ő is tudja a szabályokat és valószínűleg őt is az zavarta meg, hogy igen szép mennyiségű potenciális forrást soroltál fel, épp ezért nem vette/vehette észre, hogy bizony nem minden a szócikkben szereplő információ jelent már meg valahol. Sajnálom, de ez Wikipédia-előírás... és akkor a furcsaságokról: én elsősorban színészek, színházi témákkal foglalatoskodom itt a Wikipédián, így ilyen szócikkekben előforduló dolgokat tudok említeni. Például: van egy olyan szerkesztő, aki úgy rak be szinkronszerepeket iszonyatos mennyiségekben a szócikkekbe (saját bevallása alapján!), hogy meghall valakit a Youtube-on, azaz hallás alapján, ami valljuk be, bizonytalanabb forrás, mint egy stáblista. Egy másik úgy ír be szerepeket, hogy x évvel ezelőtt mintha látta volna - számos esetben bebizonyosodott, hogy rosszul emlékszik, de azért folytatja. Ismét egy másik szerkesztő valakinek a névnapját írta be születési dátumnak, mert azt hitte, az adott oldalon az van megadva... Ezek csupán tévedések, de vannak rosszabbak is (bár egy színész élete munkáját meghamisítani szvsz. nem a legszebb dolog). Ha abból indulnánk ki, amit Te mondasz, akkor el kellene fogadnunk ezeket a téves infókat is, hiszen ki cáfolhatná meg? A Wikipédia ezért kéri, hogy csak olyan információk kerüljenek be, amik már nyilvánosságra kerültek. Egy újságot, portált, tv-műsort, könyv készítőjét felelősségre lehet vonni. Egy anonim (ha névvel vállalja is valaki a kilétét, 30 év múlva mi bizonyítja majd azt, hogy ez itt te voltál, miközben a szerkesztésed örök időkre megmarad) és ezért van egy külön ilyen oldal, hogy >>Wikipédia:Mi számít megbízható forrásnak?<<.

Tehát kérlek szépen, hogy ne haragudj rám azért, mert sajnos vannak rajtunk kívül olyan személyek, akik a Te és az én hitelességemet is romba döntik... Erre utaltam a "ne magadból indulj ki" kezdetű mondatommal, mert bár nincs bizonyítékom a hitelességedre, hitelesnek gondollak. De itt a gondolat és a hit sajnos nem elég... Fauvirt vita 2015. november 2., 20:34 (CET)

Utóirat: és igen, pontosan arra gondoltam, hogy szét kéne válogatni a felhasznált és a nem felhasznált műveket (ez utóbbit a "További információk" szakaszba szoktuk gyűjteni). Köszönöm!   Fauvirt vita 2015. november 2., 20:36 (CET)

Igen, amikor ezt a szócikket anno ellenőriztem, azt láttam, hogy a sok információhoz, ami a szövegben van, sok forrás is társul, de nem állt módomban egyenként ellenőrizni módszeresen, hogy minden állításhoz valóban jó a forrás, mert formailag hibátlannak tűnt. Éppen ezért is köszöntem meg a szerkesztést, hiszen tudom, hogy akár egyetlen bekezdést forrásolni is milyen körülményes, hosszadalmas munka, ha az ember alapos szeretne lenni. És azt is láttam, hogy kellő gondossággal írod a szócikket. Sajnos a témának egyáltalán nem vagyok szakértője, így csak formailag tudom ellenőrizni, hangsúlyozom: ez teljesen rendben volt.
Ha sok forrásból összeszeded a szócikket, akkor az egy összefoglaló, amelyből remek szócikk születhet, de ehhez olyan információk kellenek, amelyeket már mások publikáltak. Sajnos hozzá kell tegyem, hogy ha a járőrök feladatához az is hozzátartozna, hogy minden egyes forrásolt mondatnak nézzenek utána, hogy tényleg rajta van-e a forrásként megjelölt honlapon, benne van-e a forrásként megjelölt könyvben vagy filmben, óriási lemaradásban lennének az ellenőrzött lapok, ez sajnos kivitelezhetetlen. Valahol meg kell húzni a határt. Én a magam részéről a formailag helyes, forrásokkal ellátott szócikkeket útjukra szoktam engedni, szívesen teszem ellenőrzötté ezeket, mert úgy hiszem, ahol szerepel a forrás, ott a megjelölt dokumentum valóban tartalmazza az adott információt. Ettől függetlenül úgy vélem, hogy szép a szócikk, de csak máshol már megjelent információkat foglalhat össze, mert ez áll összhangban a Wikipédia irányelveivel.
Ha csak a források rendszere a rossz, az könnyen orvosolható probléma. Üdv, nyiffi  üzenj! 2015. november 2., 20:50 (CET)

Köszönöm a tisztázó érveléseket mindkettőtöknek. Azt hiszem, most már minden világos. Szigorúan véve két dologról van szó.

Az egyik az "ömlesztett" bibliográfia kategóriákra bontása. Bár az összegző bibliográfiáknak a kiadványszerkesztésben, leginkább a gyűjteményes tanulmánykötetekben megvan a létjogosultságuk és a funkciójuk, de könnyen belátható, hogy a Wikipédia nem az a hely, ahol ez a legcélszerűbb könyvészeti adatolási forma, mivel főképpen nem internetfelhasználó-barát megoldás. Egy kevés türelmet kérek, és hamarosan elvégzem az átszerkesztést.

A másik az új információk közzététele a Wikipédián, vagyis az első közlés és a másodközlés problémája. "A Wikipédia nem az első közlés helye" irányelv bár alapvetően érthető szempontból és jól megindokolt megfontolásból született, de a rendkívül szerteágazó, "enciklopédikus" végtelenségű gyakorlatban megvalósíthatatlannak gondolom. A valóság egyes területein rengeteg olyan eset adódhat, amikor a meglévő, publikált tudásanyaghoz képest született valami új dolog, fizikai tárgy vagy szellemi alkotás, termék, fejlesztés, újítás, bővülés, felismerés, információ, bármi, ami fontos, vagy történtek események, amelyek fontosak. Egyes szócikkek tematikája és a teljességre törekvés sokszor kényszerítő igénye megkövetelheti, hogy az új infók bekerüljenek a szócikkbe, ha az már létezik. Értem, hogy ezekben az esetekben eldönthetetlenné válik a hitelesség-hiteltelenség kérdése, de egyszerűen méltánytalanság lenne minden esetben arra kárhoztatni a becsületes szócikkszerkesztőket, hogy várjanak valamilyen publikációra a témában, és azután majd közölhetik az új infókat. (Valószínűleg nem véletlen, hogy megszámlálhatatlanul sok, leginkább angol nyelvű szócikkben láttam hemzsegni a "citation needed" beszúrást.)

Ami a saját szócikkemet illeti, szerencsére erre a második problémára is van megoldás. Az a helyzet ugyanis, hogy a szócikk hozzávetőlegesen és nagyvonalakban erősen kivonatolt vázlata egy készülő nagyobb tanulmánynak. Ez az írás idő hiányában még nem készült el, ám a wiki szócikk ezzel összefüggésben erős nyomásra született, egyfajta megelőlegezésként, és a nyomásgyakorlók pressziója teljesen jogos volt. A tőletek kapott jelzés számomra valójában egy újabb lökés afelé, hogy ezt a munkát elvégezzem. Azt is mondhatom, hogy ez egy jel, amely arra int, hogy semmiképpen nem bújhatok ki a felelősség alól. Innen nézve ti valójában – öntudatlanul és szándéktalanul – ahhoz segítetek hozzá, hogy ez a cél megvalósuljon; így hát ezért is köszönet illet benneteket.

A szócikkhez tehát igen jelentős plusz források készülnek, ráadásul többen is írnak a témáról, de az ő munkájuk alapját az én tanulmányom képezi, egyelőre függő helyzetben vannak. A lényeg az, hogy a szócikk tartalma teljes publikációs "lefedettségbe" kerül – remélhetőleg minél hamarabb.

Köszönet és üdv, --Petrigabor vita 2015. november 3., 13:18 (CET)

Ezek fantasztikusan jó hírek! Nagyon örülök!! :o) (Egyéb iránt ha kisebb terjedelmű részletekről van szó, én azt szoktam javasolni, hogy lépjen kapcsolatba a téma szakértője egy újsággal/újságíróval és közöljék le valahol akár internetes, akár offline médiában. Ha ilyen formában ellenőrizhetővé válik az információ (forrása), máris jogosan kerül bele a Wikipédiába.) És mi is köszönjük az együttműködést (no és a szócikket)! Továbbá ha tudunk valamiben segíteni itt a Wikipédián, szólj bátran! Fauvirt vita 2015. november 3., 15:09 (CET)

Engedély képekhezSzerkesztés

Szia! Az általad feltöltött Fájl:PCSF 111vers 1995.jpg kép egy szerzői jogvédelem alatt álló alkotás. Amennyiben tudsz engedélyt szerezni, kérlek, jelezd ezt a kép oldalán a ==Licenc== fejléc alatt az {{engedélykérés folyamatban}}(?) sablon kirakásával (a képfeltöltéseid listáját megtalálod a „Közreműködéseim” menüben). A Wikipédia:Engedélykérés oldalon találsz mintákat szabad licences engedély kéréséhez. Az engedélyeket minden esetben a permissions-hu wikimedia.org címre küldesd! Ne felejtsd el feljegyezni az engedélykérést a folyamatban lévő engedélykérések oldalra. Képekkel kapcsolatos kérdéseiddel fordulj bizalommal a kocsmafal képszekciójához. Képek feltöltése előtt kérlek, tanulmányozd a felküldési útmutatót. Köszönöm a figyelmed, Regasterios vita 2017. május 16., 19:07 (CEST)

Üdv! Az a helyzet, hogy a kép bár valóban megjelent egy kötetben, de egyúttal családi tulajdon is. Annak idején megkaptuk a fotóstól, és a felhasználásra vonatkozóan semmilyen megkötés nem járt vele. Ugyanez a helyzet az 1979-es fotóval is, amely szintén megjelent kötetben, de ugyanakkor családi tulajdonban van az eredetije. Furcsa lenne, ha ezeket most szerzői jogvédelem korlátozná. A kifogásolt kép egyébként egy magánkiadású kötetben jelent meg, a benne feltüntetett cég (Délmagyarország Újságíró Egyesület, amúgy már régen megszűnt) csak a kiadványszerkesztési munkákat végezte. A magánkiadás jogutódja és örököse én vagyok. Az egyesület fotósa pedig önként lemondott a kép felett diszponált jogairól még a kötet megjelenése előtt. Megköszönöm, hogy gondosan próbálsz utánanézni a képek eredetének, de ez esetben a szokásosnál összetettebb a valóság, amely a jogtisztaságra vonatkozó olyan körülményeket is magában foglal, amelyek első ránézésre nem derülhetnek ki. Üdvözlettel, – Petrigabor vita 2017. május 17., 00:20 (CEST)Petrigabor

Megkérdezek egy tapasztaltabb szerkesztőt, @Teemeah-t, hogy ezeknek a képeknek a használatához adhatsz-e engedélyt a leírt körülmények között. További fájlok: Speciális:Fájlok_listája/Petrigabor. – Regasterios vita 2017. május 17., 13:30 (CEST)

Az 1995-ös képet valóban olyan adatokkal tüntettem fel, amelyek között az elsődleges forrás a 111 vers című kötet. Ezt azért mertem nyugodt lelkiismerettel megtenni, mert a kötet szerzőijog-tulajdonosa én vagyok. Ha szerinted és Teemeah szerint úgy tisztább a helyzet, hogy ezt is családi fényképarchívum forrással tüntetem fel (azzal a kiegészítő információval, hogy kötetben is megjelent), akkor minden gond nélkül módosítom az adatokat. Az összes kép a saját tulajdonom. Miért ne tehetném őket közkinccsé? Üdv, – Petrigabor vita 2017. május 17., 17:37 (CEST)

Elnézést, hogy beleszólok, de a tulajdonjog és a szerzői jog két teljesen különböző jog. Neked jogodban áll tulajdonolni, de a szerző helyett vagy nevében az általa alkotott mű személyhez fűződő és vagyoni jogállásáról nyilatkozni csak akkor, ha megbízott a szerzői jogának képviseletével, közkinccsé nyilvánítani pedig csak a szerző halála után 70 évvel - addig jelen esetben a fotós (akit megnevezni kötelező, hacsak írásban nem kérte ennek ellenkezőjét - mondom ezt e miatt a kép miatt: Fájl:PCSF 1968 m.jpg), vagy a szerzői jog utódja engedélyezhet. Részletek: https://net.jogtar.hu/szjt . Üdv, Fauvirt vita 2017. május 17., 19:51 (CEST)

Kedves Fauvirt, kösz, hogy beleszóltál, és rámutattál két fogalom különbségére, de sajnos nem olvastad el figyelmesen, amit fentebb írtam. A kötet szerzői jogával én rendelkezem, méghozzá kizárólagosan, mert egyedüli jogutód vagyok. Erről közjegyzői határozat van a birtokomban. A fotós pedig annak idején nekünk adta az említett képet, és így került be a kötetbe. (A kifogásolt kép pedig nem az 1968-as, hanem az 1995-ös: Fájl:PCSF 111vers 1995.jpg. Az általad említett kép érettségi tablókép. Egészen vicces lenne, ha ehhez szerzőijog-tulajdonost (fotóst a 60-as évekből?) kellene felkutatni. Kezd egyre kínosabbá válni ez a beszélgetés. Üdv, – Petrigabor vita 2017. május 17., 21:15 (CEST)

Kedves Mind, Utánanéztem a kifogásolt kötet kiadási körülményeinek. A portré kapcsán csak a fotós neve szerepel a kötetben, copyright jelzés azonban nem, mivel a fotós nem tartott igényt a szerzői jog érvényesítésére, ami azt jelenti, hogy egyszerűen felajánlotta alkotásának szabad felhasználását jelen esetben a magánkiadás céljaira. Magam kiadványszerkesztő és olvasószerkesztő vagyok, a szakmám része, hogy a kiadványokban pontosan és szabályosan szerepeljen a szerzői jogvédelem alá tartozó tartalmak tulajdonosainak feltüntetése. (A szabályos forma fotók esetében: Fotók: © [alkotó neve], [évszám].) Ettől függetlenül az 1995-ös portré készítőjét fel tudom keresni, ha mindenképpen ragaszkodtok ehhez, bár a fentiek alapján biztos, hogy a – a borítóképet kivéve, amit emiatt nem is töltöttem fel – a teljes magánkiadás szerzői jogával én rendelkezem. A többi kép esetében viszont egészen biztos, hogy fel sem merülhet a szerzői jogvédelem korlátozása; az egész egyszerűen abszurdum lenne. Üdv, – Petrigabor vita 2017. május 17., 22:06 (CEST)

Az, hogy nincs copyright jelzés valamin, az nem jelenti azt, hogy a fotós nem tartott igényt a szerzői jogra... Ez nem így működik. A szerzői jog automatikusan véd minden keletkezett művet, akkor is, ha nincs copyright jelzés valamin. Kizárólag akkor lehet kijelenteni, hogy a fotós nem tart igényt a jogaira, ha ezt a fotós írásban konkrétan kijelentette, azaz például van egy szerződés, amit aláírt, hogy a könyv kiadója vagy szerzője javára a képek szerzői jogáról lemond. Ha nincs ilyen nyilatkozat a birtokodban és szerezni sem tudsz, akkor ezek a képek jogvédettek és annak minősülnek a fotós élete végéig + még utána 70 évig. Ha a fotós kiléte nem ismert, akkor a magyar állam gyakorolja a szerzői jog tulajdonosa címet ("árva művek"), a magyar állam pedig sóher és csak pénzért hajlandó az ilyen képek használatát biztosítani. Wikipédia:Felküldési útmutató oldalt és a WP:NEMSZABAD oldalt kellene áttanulmányozni, részletesen le van írva minden. A családi archívumokkal ugyanez a helyzet, ha a fotós családtag, az engedélyét vagy örököse engedélyét kell kérni. Ha a fotós nem családtag, és nem ismert, akkor ezek árva művek és meg kell várni, amíg közkinccsé válnak. A fotók fizikai birtoklása nem alakít szerzői jogot, függetlenül attól, hogy a fotón egy családtagod szerepel-e vagy egy vadidegen. Xia Üzenő 2017. május 19., 09:18 (CEST)

Rendben, köszönöm a tájékoztatást. Elindítom az engedélykérést, az adatlapon módosítom a kép bejegyzéseit. – Petrigabor vita 2017. május 19., 12:32 (CEST)

Tisztázni kellene a többi kép helyzetét is. A Fájl:PCSF 1968 m.jpg-ről azt írod, hogy tablókép: akkor ehhez is engedély kell. A két 1979-es kép használatához (Fájl:Petri Csatho Ferenc 1979.jpg és Fájl:Petri Csatho Ferenc 1979 02.jpg) szintén a szerzőként megjelölt Hernádi Oszkár vagy örököse írásos engedélye szükséges.

A többi képnél magadat jelölted meg szerzőként, de forrásként a „családi képarchívum”-ot jelölted meg:

Ezeknél azt kellene tisztázni, hogy van-e köztük, amelyiket te magad készítetted, vagy olyan családtag, aki már elhunyt, és te vagy az örököse. Ha nem, akkor ezek is engedélykötelesek. – Regasterios vita 2017. május 19., 14:30 (CEST)

Visszatérés Petrigabor felhasználói lapjához.