Szilberek (szerbül Бачки Брестовац / Bački Brestovac, németül Ulmenau) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Nyugat-bácskai körzetben, Hódság községben.

Szilberek
(Бачки Брестовац / Bački Brestovac)
A római katolikus templom
A római katolikus templom
Közigazgatás
Ország Szerbia
TartományVajdaság
KörzetNyugat-bácskai
KözségHódság
Rang falu
Irányítószám 25242
Körzethívószám +381 25
Rendszám SO
Népesség
Teljes népesség2819 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség50 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság73 m
Terület56,0 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szilberek (Szerbia)
Szilberek
Szilberek
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 45° 37′ 01″, k. h. 19° 16′ 07″Koordináták: é. sz. 45° 37′ 01″, k. h. 19° 16′ 07″
A Wikimédia Commons tartalmaz Szilberek
témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Zombortól délkeletre, Hódságtól északra, Sztapár és Szentfülöp közt fekvő település.

TörténeteSzerkesztés

1543-ban szerepel először neve az érseki úrbéri lajstromban, Nagy-Bresztovácz (major) néven.

1554-ben a török defterekben, a zombori nahijéban Besztovo néven felsorolt falucska 3 házzal, 1570. körül 5 házzal, 1590-ben pedig 8 adózó házzal.

1746-ban újonnan telepített kamarai faluként szerepelt, 1757-ben 1200 forint volt az adója.

A 19. század elejétől kiváló iparát is számon tartották.

1834-ben vegyes céh alakult a településen, és ugyanekkor kapott szabadalmat a kovácsok, kerékgyártók, kádárok, kötélverők, kalaposok, harisnyakötők, csizmadiák, üvegesek, vargák, szűcsök, szabók, festők, esztergályosok, asztalosok, takácsok céhe is.

1834-ben 5400 lakosa volt 874 házban, melyből 259 magyar, 4356 német, 750 szerb és 33 egyéb nemzetiségű volt.

1945-ig német többségű település volt, jelentős szerb kisebbséggel. A második világháború után deportálták a német lakosságot.

A község Katalinhegy nevű határrészén három régi halom és egy földvár is van.

NépességSzerkesztés

Demográfiai változásokSzerkesztés

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
5991 5795 5226 4589 3876 3737 3469[2] 2819[1]

Etnikai összetételSzerkesztés

Nemzetiség Szám %
Szerbek 3101 89,39
Cigányok 35 1,00
Horvátok 29 0,83
Jugoszlávok 22 0,63
Magyarok 7 0,20
Macedónok 6 0,17
Albánok 6 0,17
Montenegróiak 5 0,14
Németek 2 0,05
Ukránok 1 0,02
Szlovének 1 0,02
Szlovákok 1 0,02
Románok 1 0,02
Muzulmánok 1 0,02
Bunyevácok 1 0,02
Egyéb/Ismeretlen[3]

NevezetességekSzerkesztés

 
Az ortodox templom
  • Római katolikus temploma - 1818-ban épült, 1852-ben és 1896-ban felújították
  • Görögkeleti temploma - 1851-ben épült

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés