Főmenü megnyitása

Szirtes (1899-ig Sztriócz, szlovákul: Strihovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Szinnai járásában.

Szirtes (Strihovce)
Szirtes címere
Szirtes címere
Szirtes zászlaja
Szirtes zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásSzinnai
Rang község
Első írásos említés 1635
Polgármester Iveta Ihnatková
Irányítószám 067 74
Körzethívószám 057
Forgalmi rendszám SV
Népesség
Teljes népesség153 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség11 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság425 m
Terület13,22 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szirtes (Szlovákia)
Szirtes
Szirtes
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 53′ 50″, k. h. 22° 16′ 40″Koordináták: é. sz. 48° 53′ 50″, k. h. 22° 16′ 40″
A Wikimédia Commons tartalmaz Szirtes témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

Szinnától közúton 35 km-re, légvonalban 14 km-re északkeletre, a Vihorlát-hegység keleti részén fekszik.

TörténeteSzerkesztés

A település 1600 körül, a ruszin lakosság soltész általi betelepítésével keletkezett, ezzel a vidék egyik legfiatalabb községe. Első írásos említése 1635-ben történt. Jobbágyok lakta település volt, a homonnai uradalom része. 1715-ben és 1720-ban 8 adózó háztartása létezett.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZTRIVÉZ. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura B. Vécsey Uraság, lakosai g. katolikusok, fekszik Hrabovához, Rosztokához n. ny. 3/4, és Mihajlótól n. k. is annyi órányira; határja 2 nyomásbéli, hegyes, kavitsos, sovány, sárga, agyagos a’ földgye, többnyire zabot terem, középszerűen pedig árpát, kölest, tatárkát, és krompélyt, erdeje van, kenyér dolgában szűkölködik; piatza Homonnán és Ungváron.[2]

1828-ban 48 házában 364 lakos élt. A községben vízimalom működött.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Sztrihócz, orosz falu, Zemplén vmegyében, Szinna fiókja: 354 g. kath., 10 zsidó lak., 441 h. szántófölddel. F. u. b. Vécsey. Ut. posta N. Mihály.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Szirtes, azelőtt Sztriócz. Ung vármegye határán fekvő ruthén kisközség 51 házzal és 344 gör. kath. vallású lakossal. Postája Ublya, távírója és vasúti állomása Kisberezna. A homonnai uradalomhoz tartozott. A hagyomány szerint már a tatárjárás előtt fennállott és beljebb, a hegyek között feküdt, a hol földbe vájt búvóhelyek még ma is láthatók. Állítólag a tatárjárás után telepedett mai helyére. Újabbkori birtokosai a gróf Van Dernáth, báró Vécsey, gróf Schmiddegh, gróf Nádasdy és herczeg Lobkovitz családok voltak és most herczeg Lobkovitz Rudolfnak van itt nagyobb birtoka. Gör. kath. fatemplomát 1790 körül építették. A benne látható, poklot ábrázoló kép, 1796-ból való. Az egyház vert ezüst-kelyhet őriz, mely mintegy kétszáz éves.[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Szinnai járásához tartozott, majd az újonnan létrehozott csehszlovák államhoz csatolták. 1939 és 1945 között ismét Magyarország része.

NépességeSzerkesztés

1910-ben 315, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 196 lakosából 172 szlovák, 17 ruszin és 7 ukrán volt.

2011-ben 147 lakosából 113 szlovák és 20 ruszin.

NevezetességeiSzerkesztés

Görögkatolikus temploma a 18. század végén épült.

További információkSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés