Kicő
Kicő (1899-ig Szkicó, szlovákul Skýcov) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Aranyosmaróti járásában.
| Kicő (Skýcov) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Nyitrai | ||
| Járás | Aranyosmaróti | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1293 | ||
| Polgármester | Tomáš Kolembus | ||
| Irányítószám | 951 85 | ||
| Körzethívószám | 037 | ||
| Forgalmi rendszám | ZM | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 948 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 41 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 422 m | ||
| Terület | 25,23 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 30′ 19″, k. h. 18° 25′ 21″48.505278°N 18.422500°EKoordináták: é. sz. 48° 30′ 19″, k. h. 18° 25′ 21″48.505278°N 18.422500°E | |||
| Kicő weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kicő témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Fekvése
szerkesztésAranyosmaróttól 13 km-re északra fekszik.
Története
szerkesztésA települést 1293-ban említik először, története szorosan kapcsolódik a közeli Hrussó várának történetéhez. A felette álló Hrussó várát valószínűleg Csák Máté István nevű nagybátyja építtette a 13. század második felében. A várat nagybátyja után Csák Máté örökölte, az ő halála, 1321 után királyi vár lett.[2]
A falu 1359-ben "Zquiteu", 1388-ban "Skyceu" alakban szerepel a korabeli forrásokban. Hrussó várának tartozéka volt. Az 1440-es években a huszitáké. 1467-ben Szelcsényi Pál kapta királyi adományul. 1475. július 24-én éjjel Szerdahelyi Pál megrohanta, Szelcsényit megölte, családját kikergette a várból, de a király rövidesen visszafoglalta. A török harcokban nem volt szerepe. 1708-ban a császári csapatok foglalták el és ezután már nem épült újjá.
A 17. századtól a nagytapolcsányi uradalom része. 1504-ben teljesen megsemmisült. 1601-ben malma és 33 háza volt. 1663-ban reneszánsz várkastély épült a faluban, építtetője nem ismert, valószínűleg a Bebek, vagy a Szapolyai család lehetett. Az épületet saroktornyokkal erősítették meg. 1813-ban Odesalchi Artúr vásárolta meg, aki újabb tornyot, a Nebojsza tornyot építette hozzá, árokkal vette körbe és csapóhidat épített rá. 1883 és 1888 között neoreneszánsz stílusban építették újjá. A faluban 1720-ban 16 volt az adózók száma. 1828-ban 88 házában 589 lakos élt, akik főként mészégetéssel foglalkoztak. 1903-ban az uradalmat Habsburg Ágoston főherceg vásárolta meg és a tapolcsányi uradalomhoz csatolta. A település lakói mezőgazdasággal, erdei munkákkal, szeszfőzéssel foglalkoztak.
Vályi András szerint "SZKICZO. Tót falu Bars Várm. földes Ura Gr. Keglevics Uraság, lakosai katolikusok, fekszik K. Tapoltsánhoz 1 mértföldnyire; határja középszerű, néhol hegyes, fája, makkja van, lakosai fa edényeket is készítenek, piatzok Oszlányon, és Szent Benedeken."[3]
Fényes Elek szerint "Szkicov, tót falu, Bars vmegyében, Nyitra vmegye szélén, magas erdős hegyek közt: 600 kath. lak. s kath. paroch. templommal. Erdeje roppant; de földjei soványak Üveghuta. F. u. gr. Keglevics. Ut. post. Verebély."[4]
A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Aranyosmaróti járásához tartozott. A falut a partizánok támogatása miatt 1945. március 16-án a német csapatok felgyújtották, 232 házából 226 égett le és a várpalota szobáiból is csak romok maradtak.
Népessége
szerkesztés1880-ban 750 lakosából 648 szlovák és 32 magyar anyanyelvű volt.
1890-ben 853 lakosából 728 szlovák és 99 magyar anyanyelvű volt.
1900-ban 817 lakosából 776 szlovák és 26 magyar anyanyelvű volt.
1910-ben 893 lakosából 830 szlovák és 54 magyar anyanyelvű volt.[forrás?]
1921-ben 938 lakosából 919 csehszlovák és 11 magyar volt.
1930-ban 955 lakosából 946 csehszlovák volt.
1991-ben 1071 lakosából 1060 szlovák és 1 magyar volt.
2001-ben 1057 lakosából 1031 szlovák és 2 magyar volt.
2011-ben 1031 lakosából 965 szlovák és 3 magyar volt.
2021-ben 948 lakosából 918 szlovák (+3), 4 magyar (+3), 9 egyéb és 17 ismeretlen nemzetiségű volt.[5]
Neves személyek
szerkesztés- Itt élt Odescalchi Artúr herceg, MTA tag.
- Itt hunyt el Ruscsák Antal másképp Hrustyák (1804-1887) római katolikus plébános, több megye táblabírája.
- Itt szolgált Dónay János katolikus pap.
- Valószínűleg itt született 1679-ben Fitter Ádám jezsuita pap és akadémiai rektor.
Nevezetességei
szerkesztés
- A község felett állnak Hrussó várának romjai.
- A községben található az 1888-ban neoreneszánsz stílusban újjáépített várkastély, melyet a második világháborúban a németek leromboltak, de egyes részletek napjainkra helyre lettek állítva.
- A Nagyboldogasszonynak szentelt római katolikus temploma 1777-ben épült.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Kristó Gyula. Családja eredete, Csák Máté (Magyar história). Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-736-2
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ ma7.sk
Források
szerkesztés- 1903 Képes Folyóirat - A Vasárnapi Ujság füzetekben 34, 178.
- Matunák Mihály 1922: Hrussó vára. Nyitramegyei Szemle
- Štefan Rakovský a kol. 1969: Zlaté Moravce a okolie. Bratislava, 151-152.
- Sisa József 2004: Kastélyépítészet és kastélykultúra Magyarországon a historizmus korában. Akadémiai doktori értekezés, Budapest
