Wikipédia

Szvetlana Jurjevna Zaharova

orosz balett-táncos
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. február 27.

Szvetlana Jurjevna Zaharova (oroszul: Светлана Юрьевна Захарова; Luck, 1979. június 10. – ) orosz balett-táncos, a moszkvai Bolsoj Balett és a milánói Teatro alla Scala Balett tagja.

Szvetlana Jurjevna Zaharova
Zaharova 2015-ben
Zaharova 2015-ben
SzületettSzvetlana Jurjevna Zaharova
1979. június 10. (45 éves)[1]
Luck
Állampolgárságaorosz
HázastársaVagyim Viktorovics Repin
Foglalkozása
  • balett-táncos
  • politikus
  • koreográfus
  • táncművész
  • az Állami Duma képviselője
Tisztségeaz Állami Duma képviselője
IskoláiAz Orosz Balett Agrippina Jakovlevna Vaganováról elnevezett akadémiája
Kitüntetései
  • Művészetek és Irodalom tisztje
  • Oroszország népművésze
  • Oroszország Érdemes Művésze díj
  • az Oroszországi Föderáció Állami Díja
  • Golden Mask
  • A Haza Szolgálatáért érdemrend, IV. osztály
A Wikimédia Commons tartalmaz Szvetlana Jurjevna Zaharova témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete, munkássága

szerkesztés

Szvetlana Zaharova az ukrajnai Luck városában született 1979-ben. 1989-ben kezdte tánctanulmányait a Kijevi Koreográfus Iskolában, Valerij Szulegina osztályában, bár – ahogy nyilatkozta – „Nem az volt az álmom, hogy balerina legyek … anyám akarta”. Néhány hónap tanulás után azonban el kellett hagynia az iskolát, mert katonatiszt apját az NDK-ba helyezték. Csak a Szovjetunió összeomlása után költöztek haza, és visszament a balettiskolába. „Ha Mihail Gorbacsov nem lett volna, akkor valószínűleg soha nem lettem volna balerina” – mesélte nevetve. 1997-ben részt vett egy fiatal táncosok számára rendezett versenyen, a Vaganova-Prix-n, Szentpéterváron, és második díjat nyert. Azonnal meghívást kapott az Orosz Balett Vaganova Akadémiájának végzős kurzusára. Az iskola történetében ez volt az első alkalom, amikor egy diák két osztályt ugorhatott. A 2016-os, Mezzo TV által forgatott filmben ezt mondta erről: „Amikor beléptem a balettakadémiára, nem is volt más választásom. Tanultam, és az volt a célom, hogy jó balerina legyek … Beleszerettem ebbe a művészetbe, és rájöttem, hogy csak ennek a művészetnek szentelhetem magam.” Már ekkor kitűnt rendkívüli fizikumával, hosszú végtagjaival, kifejező karjaival, rugalmasságával, lépés- és forgásbiztonságával. A Vaganova Akadémián 1996-ban végzett Jelena Jevtyejeva, a Mariinszkij Színház korábbi balerinája csoportjában, és azonnal fel is vették a szentpétervári színház balett-társulatába. Olga Mojszejeva lett állandó tanára és mentora. A színházban már második szezonjában, 18 évesen vezető táncossá léptették elő, és állandó partnere a színház vezető férfi táncosa, Igor Zelenszkij lett. 2001 és 2003 között állandó résztvevője volt a Mariinszkij Nemzetközi Balettfesztiválnak, ahol a világ legrangosabb táncosai voltak a partnerei (például Jose Manoel Carreno, Ethan Stiefel és Vlagyimir Malahov).

Zaharova részt vett a Mariinszkij Balett minden nagyobb turnéján, és nemzetközi karrierje 1999 és 2000 között kezdődött. 1999-ben Medora szerepét táncolta A kalóz című balettben, a Teatro Colónban Buenos Airesben, majd 2000-ben A diótörőben táncolt a New York City Balett vendégeként. A nagy áttörés a 2001. decemberi Párizsi Opera-beli fellépésén történt meg, amikor Minkus Nurejev által koreografált Bajadérjában táncolt. Fellépése valódi diadal volt, meghódította a párizsi közönséget és a kritikusokat is. A vendégszereplésre Brigitte Lefèvre, a Párizsi Opera balettigazgatója hívta meg Nurejev javaslatára. Harminc év után ez volt az első alkalom, amikor egy oroszországi balett-táncos fellépett a Párizsi Operában. 2001-ben a L'Histoire de Manonban is táncolt Igor Zelenszkijjel, a Bayerisches Staatsballettnél. 2002-ben Jose Manoel Carreno partnereként fellépett a montréali Palota des Arts-ban, a nemzetközi balettcsillagok gálakoncertjén. Fellépett a Nurejevnek szentelt gálán is a Milánói Scalában, itt Nyikolaj Ciszkaridze volt a partnere. Ezt követően vendégsztárként bejárta a világot, és a nagy balettek szerepeit több különböző, a hazai koreográfiáktól eltérő előadásban játszotta, például a Hattyúk tavának kilenc változatában táncolt. Fellépett többek között Rio de Janeiróban, a Párizsi Operában, az Angol Nemzeti Balettel a londoni Royal Albert Hallban, a Római Operában, a Tokiói Új Nemzeti Színházban, vagy a nápolyi Teatro San Carlóban.

A 2003–2004-es szezontól, a moszkvaiak hosszas rábeszélésére a Moszkvai Nagyszínház, a Bolsoj társulatához csatlakozott. Itt Ljudmila Szemenyaka, az egykori leningrádi csillagbalerina lett a mentora, edzője. Első előadása Adolphe Adam Giselle című balettje volt, amit Vlagyimir Vasziljev koreografált. Ugyancsak 2003-ban A fáraó lányában Aspiciát táncolta Pierre Lacotte Marius Petipa-adaptációjában, amelyről a francia Bel Air videófelvételt készített, és kiadta DVD-n. Ezen felül DVD-k jelentek meg például a Hattyúk taváról, A bajadérről, a Csipkerózsikáról, A diótörőről, a Giselle-ről stb. Mostanra alig van olyan szerep van a hagyományos orosz repertoárból, amelyet még nem táncolt. A világ számos városában fellépett (az eddig említetteken kívül: Nápoly, New York, Tokió, Hamburg, Parma, Vilnius, Belgrád, Prága, Kijev, Hongkong, Athén, München, Palermo, Limassol, Helsinki, Szófia, Szöul, Peking).

„Talán a legfontosabb a hiteles kapcsolat a közönséggel – nyilatkozta a Mezzónak – Amikor látom, hogy … követik a gesztusaimat, az hihetetlen. … Egy felvonás után, vagy a darab végén felcsattanó taps nagyon üdítő. Ebben a pillanatban megértjük, hogy nem hiábavaló, amit teszünk. … A közönség reakciója létfontosságú számomra.”

Két dokumentumfilm készült róla. Az elsőt Ballerina címmel 2006-ban forgatták (DVD-n is megjelent), és a Mariinszkij Színház öt vezető táncosnője (Zaharován kívül Diana Visnyeva, Uljana Lopatkina, Alina Szomova, Jevgenyija Obrazcova) próbáit, előadásait és előadásait mutatja be. A második, több mint egyórás filmet a Mezzo televízió forgatta a Bolsojban, 2016-ban Svetlana Zakharova, The Divine címmel, és próbák, előadások, interjúk váltogatják egymást benne. Zaharovát kritikusok korunk legnagyobb balerinájának tartják világszerte, és a „tánc cárnője” néven emlegetik. Szvetlana Zaharova és a barátai címmel rendszeresen gálaelőadásokat rendeznek Olaszországban, Görögországban és Szerbiában, gyakran Vagyim Repin, a világhírű hegedűművész és férj közreműködésével.

Férje Vagyim Repin hegedűművész, egy gyerekük van (Anna, 2011).[2]

Elismerései

szerkesztés
  • 1997 – Vaganova-díj (Fiatal táncosok versenye)
  • 1999 – Arany maszk a Szerenádért
  • 2000 – Arany maszk a Csipkerózsika előadásáért
  • 2005 - Orosz Föderáció tiszteletbeli művésze
  • 2005 – Benxo de la Danse díj (a Szentivánéji álomért)
  • 2006 – Orosz Föderáció állami díja
  • 2008 – Orosz Föderáció népművésze
  • 2010 – L'Ordre des Arts et des Lettres
  • 2015 – Benxo de la Danse díj (a Kaméliás hölgyért és a Szerelem legendájáért)
  • 2019 – A hazáért érdemérem

Főbb szerepei

szerkesztés
Év Balett Szerep Zeneszerző Koreográfus
1996 Don Quijote Szárazföld királynője Ludwig Minkus Marius Petipa, Alekszandr Gorszkij
1996 Csipkerózsika Florina hercegnő Pjotr Iljics Csajkovszkij Marius Petipa
1996 A bahcsiszeráji szökőkút Maria Borisz Vlagyimirovics Aszafjev Zaharov
1996 A diótörő Mása Pjotr Iljics Csajkovszkij Vainonen
1996 A kalóz Gulnara Adolphe Adam Marius Petipa
1997 Giselle Giselle Adolphe Adam Vlagyimir Viktorovics Vasziljev
1997 Rómeó és Júlia Júlia barátnője Szergej Szergejevics Prokofjev Leonyid Lavrovszkij
1998 Hattyúk tava Odette–Odile Pjotr Iljics Csajkovszkij Marius Petipa, Lev Ivanov
1999 A bajadér Nyikia Ludwig Minkus, Vahtang Mihajlovics Csabukiani Marius Petipa
2001 Seherezáde Zobejda Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakov Mihail Fokin
2002 Csipkerózsika Aurora hercegnő Pjotr Iljics Csajkovszkij Marius Petipa, Paul Chalmer
2003 A fáraó lánya Aspicia Jules-Henri Saint-Georges Pierre Lacotte
2004 Csipkerózsika Aurora hercegnő Pjotr Iljics Csajkovszkij Jurij Nyikolajevics Grigorovics
2004 Szentivánéji álom Hyppolita–Titania Felix Mendelssohn Bartholdy John Neumeier
2005 Carmen szvit Carmen Georges Bizet–Rogyion Konsztantyinovics Scsedrin Alberto Alonso
2006 Hamupipőke Hamupipőke Szergej Szergejevics Prokofjev Jurij Poszohov, J. Boriszov
2007 A kalóz Medora Adolphe Adam Marius Petipa, Alekszej Ratmanszkij, Jurij Burlaka
2008 Spartacus Aegina Aram Hacsaturján Jurij Grigorovics
2009 Jutalomjáték Eddie Palmieri Francesco Ventriglia
2010 Ifjúság és halál Halál Johann Sebastian Bach Roland Petit
2012 Hattyúk tava Odette–Odile Pjotr Iljics Csajkovszkij Jurij Grigorovics
2014 A kaméliás hölgy Marguerite Gautier Frédéric Chopin John Neumeier
2015 Korunk hőse Mary Ilja Gyemutszkij Jurij Poszohov
2017 Rettegett Iván Anasztaszija Szergej Szergejevics Prokofjev Jurij Grigorovics
2018 Anna Karenina Anna Karenina Pjotr Iljics Csajkovszkij, Alfred Schnittke, Cat Stevens John Neumeier

Jegyzetek

szerkesztés

Források

szerkesztés

További információk

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szvetlana_Jurjevna_Zaharova&oldid=26923372”