Tóka (Ausztria)

ausztriai település

Tóka (németül Tauka) Liba településrésze, egykor önálló község Ausztriában, Burgenlandban, a Gyanafalvi járásban.

Tóka (Tauka)
20200708 Minihof-Liebau Tauka Blick von Westen.jpg
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Burgenland
Rang Liba településrésze
Járás Liba
Alapítás éve1610
Polgármester Helmut Sampt (SPÖ)
Irányítószám 8383
Forgalmi rendszám JE
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Terület4,54 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tóka (Ausztria)
Tóka
Tóka
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 46° 51′ 47″, k. h. 16° 04′ 31″Koordináták: é. sz. 46° 51′ 47″, k. h. 16° 04′ 31″
A Wikimédia Commons tartalmaz Tóka témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Gyanafalvától 10 km-re délre a szlovén-osztrák-magyar hármashatár közvetlen közelében fekszik.

TörténeteSzerkesztés

A település 1610-ben tűnik fel az írott forrásokban. Neve szláv eredetű lehet, talán a Dudka személynévből származik. 1637-ben "Tawka", 1698-ban "Tauca", 1773-ban "Tunka" alakban említik. Dobra várának tartozéka, a Batthyány család birtoka volt. 1637-ben 5 háza volt. 1699-ben 28, 1720-ban 16, 1751-ben 24 házat számláltak a településen. 1767-ben 13 negyed, 15 nyolcad jobbágytelke volt, valamint egy zsellérház is állt itt. 1787-ben 46 házában 261 lakos élt. 1830-ban 40 háza volt 294 lakossal. 1857-be 48 házat és 378 lakost számláltak itt.

Vályi András szerint " TAUCHA. Vas Várm. földes Ura Gr. Batthyáni Uraság, fekszik Dobrához közel, mellynek filiája."[1]

Fényes Elek szerint " Taucha, német falu, Vas vmegyében, 35 kath., 304 evang. lak. F. u. gr. Batthyáni Lajos zártömege s a dobrai urad. tartozik."[2]

Vas vármegye monográfiája szerint " Tauka, 67 házzal és 404 r. kath. és ág. ev. vallású, németajkú lakossal. Postája Dobra, távírója Gyanafalva. Határában fogják elvezetni a tervezett gyanafalva-muraszombati vasútat."[3]

1910-ben 685, túlnyomórészt német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Szentgotthárdi járásához tartozott. A békeszerződések Ausztriának ítélték. 1971-ben Libához csatolták. 2001-ben 348 lakosa volt.

NevezetességeiSzerkesztés

  • A falutól északkeletre egyórányi járásra a hármashatáron emlékmű áll, országcímerekkel és Trianon dátumával.
  • Kopjafa, 1989-es dátummal, a határnyitás emlékére szentelve

Külső hivatkozásokSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • Juhász László: Ausztria magyar emlékei (Lakitelek, 2005)

JegyzetekSzerkesztés

  1. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  2. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  3. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Vas vármegye