Temeskeresztes

falu Romániában, Arad megyében

Temeskeresztes (Cruceni) település Romániában, a Partiumban, Arad megyében.

Temeskeresztes (Cruceni, Kreutzstätten)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióBánság
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeArad
KözségNémetság
Rangfalu
KözségközpontNémetság
Irányítószám317311
SIRUTA-kód12162
Népesség
Népesség555 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság10 (2011)[1]
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 04′ 08″, k. h. 21° 20′ 09″Koordináták: é. sz. 46° 04′ 08″, k. h. 21° 20′ 09″
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

Aradtól délre fekvő település.

Története szerkesztés

A faluban a Stockbrunnen nevű helyen a Hallstatti kultúrához tartozó település maradványait tárták fel.[2]

Temeskeresztes, Keresztes 1772-ben alapított falu. 1808-ban Kreützstädten, 1828-ban Keresztes (Nagy), 1851-ben Kreutzstätten, 1888-ban Kreuzstädtl, Kreuzstaetten, 1913-ban Temeskeresztes néven írták.

1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Kreutzstätten, német falu 640 katholikus lakossal, s anyatemplommal. Határa termékeny, s van 35 egész urbéri telke. Birják Ulmann Móricz, Tóth, Thuróczy családbeliek.”

A falut 1772-ben Carl Samuel Neumann lippai sótári tiszt telepítette; ekkor 65 új házat építtetett, és azokba német telepeseket helyezett el. A betelepülők Würzburgból, Strassburgból, Bambergből, Elzász-Lotaringiából, Csehországból és Svájcból érkeztek. A falu tervezője Franz Häscher mérnök volt, aki a házakat a templom köré kettős kereszt alakban helyezte el; egyes források szerint erről kapta a falu a „Kreuzstätten” nevet.

1781-ben a falut Frummer Szende Mihály vásárolta meg a kincstártól; ő volt az 1784-ben épített első iskola patrónusa. A 19. század elején a Szitányi-Ullmann család birtokába ment át. 1838-ban Szitányi-Ullmann Móriczon kívül, Tóth Károly és a Thuróczy család voltak birtokosai. 1860-ben olvasókör létesült, és ebben az évben került az első petróleumlámpa a faluba.

1882-ben a Szitányi család itteni birtokait Kintzig János vette meg, majd 1910 után Goldschied Sándor és Lőbl Gyula volt a falu legnagyobb birtokosa. 1892-ben ének- és földművesegylet alakult.

Az első világháborúban 101 férfi vonult be katonának, 22-en estek el. A második világháborúban 216 férfi vonult hadba; közülük 13-an román, 36-an a német oldalon estek el. 1945-ben 134 főt hurcoltak el a Szovjetunióba, közülük 31-en haltak meg.

1948-ban alapították meg az önkéntes tűzoltóságot, 1952-ben a mezőgazdasági termelőszövetkezetet.

1974. január 1-jén a falunak 817 lakója volt, ebből 417 német. 1990-re csak mintegy 100 német maradt a településen.

Nevezetességek szerkesztés

  • Római katolikus temploma 1780-ban épült és 1871-ben a Szent Kereszt felmagasztalása tiszteletére szentelték. Kegyura 1880-ban a Szitányi család volt.
  • A régi kúria még a 18. század közepén épült, eredetileg kincstári épület volt.

Híres emberek szerkesztés

Hivatkozások szerkesztés

Források szerkesztés

  • Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.  
  • Temes vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1914.  
  • Magyar katolikus lexikon
  • Kreuzstätten. www.xn--kreuzsttten-r8a.de (Hozzáférés: 2014. augusztus 8.) arch [A temeskeresztesi német hagyományőrző egyesület honlapja]