Tiszavid

magyarországi község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében

Tiszavid község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye Vásárosnaményi járásában.

Tiszavid
Tiszavid címere
Tiszavid címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásVásárosnaményi
Jogállásközség
PolgármesterSzűcs Bertalan (független)[1]
Irányítószám4832
Körzethívószám45
Népesség
Teljes népesség535 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség52,28 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület10,75 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 12′, k. h. 22° 18′Koordináták: é. sz. 48° 12′, k. h. 22° 18′
Tiszavid (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Tiszavid
Tiszavid
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Tiszavid weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszavid témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A megye északkeleti széle közelében helyezkedik el, annak az egykor Bereg vármegyéhez tartozó részén, a Tisza jobb partján.

A szomszédos települések: észak felől Tiszaadony, északkelet felől (a már közvetlenül az ukrán határ mellett fekvő) Barabás, kelet felől Vámosatya, délkelet felől Tiszaszalka, délnyugat felől Gyüre, nyugat felől pedig Aranyosapáti.

A térség fontosabb települései közül Vásárosnamény 12,5, Tiszaadony 7, Tiszaszalka 2, Vámosatya 8, Gelénes pedig 10,5 kilométer távolságra található.

Megközelítése

szerkesztés

Közúton csak két irányból érhető el, Tiszaadony vagy Tiszaszalka érintésével, a 4113-as úton.

Nevének eredete

szerkesztés

A település nevének előtagja a Tisza folyóra utal, míg utótagja valószínű, hogy az 1063-ban élt, s a Gutkeled nemzetséghez tartozó Keled fia Vid comes (ispán) nevére utal, aki Salamon király udvari tanácsosa volt.

Története

szerkesztés

Vid neve az oklevelekben 1298-ban tűnik fel először, amikor itt egyezkednek a Gutkeled nemzetségbeli Várdai Aladár fiai Káta nemzetségbeli Gabrianus fiaival Márok(Márokpapi) ügyében.

1312-ben Károly Róbert király, mint örökös nélkül elhunyt Ranold fia Péter birtokait - melyeket Aba nemzetségbeli Omodeus és fiai foglaltak el - Apagyi Péter-nek adta.

1397 előtt Wassa István is birtokos volt itt, aki de Wid, máskép de Wassili melléknévvel élt. Mind két melléknév az ő birtokától lett véve, mivel az említett Yid (Vid) Szabolcs megyében feküdt és Wassa birtok volt. E Wassa István birtokos volt ekkor a Szörény vármegyében fekvő Szörénybalázsdon is.

Tiszavid 1978 és 1990 között a szomszédos Tiszaszalka része volt.[3]

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1990–1994: Petróczki Lajos (független)[4]
  • 1994–1998: Petróczki Lajos (független)[5]
  • 1998–2002: Petróczki Lajos (független)[6]
  • 2002–2006: Péter László (független)[7]
  • 2006–2010: Péter László (független)[8]
  • 2010–2014: Szűcs Bertalan (független)[9]
  • 2014–2019: Szűcs Bertalan (független)[10]
  • 2019–2024: Szűcs Bertalan (független)[1]
  • 2024– :

A településen a 2002. október 20-án megtartott önkormányzati választás érdekessége volt, hogy az országos átlagot jóval meghaladó számú, összesen 7 polgármesterjelölt indult. Ilyen nagy számú jelöltre abban az évben az egész országban csak 24 település lakói szavazhattak, ennél több (8 vagy 10) aspiránsra pedig hét másik településen volt példa.[7]

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
524
548
550
585
546
535
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,2%-a magyarnak, 41,5% cigánynak, 0,2% románnak, 0,4% ukránnak mondta magát (5,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 6%, református 49,5%, görögkatolikus 3,6%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 8% (14,8% nem válaszolt).[12]

2022-ben a lakosság 93,2%-a vallotta magát magyarnak, 9,7% cigánynak, 0,2-0,2% németnek, bolgárnak, szerbnek és románnak (6,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 4,8% volt római katolikus, 71,6% református, 1,6% görög katolikus, 1,6% egyéb keresztény, 0,2% evangélikus, 1,3% felekezeten kívüli (18,9% nem válaszolt).[13]

Nevezetességei

szerkesztés
  • Református temploma 1912-1913 között épült.
  1. a b Tiszavid települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 15.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Tiszavid története a KSH online helységnévtárában
  4. Tiszavid települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Tiszavid települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
  6. Tiszavid települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
  7. a b Tiszavid települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
  8. Tiszavid települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
  9. Tiszavid települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  10. Tiszavid települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
  11. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  12. Tiszavid Helységnévtár
  13. Tiszavid Helységnévtár

Külső hivatkozások

szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés