Topits József

(1824-1876) magyar kereskedő, bankár, iparos
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. október 27.

Topits József András (Gödöllő, 1824. február 25.Budapest, 1876. szeptember 27.), pesti választott polgár, fővárosi képviselő-testületi tag,[1] a Topits József fia Első magyar gőztésztagyár (Erste ungarische Dampfmehlspeisenfabrik) alapítója és tulajdonosa, amely Magyarország első tésztagyára volt, az Országos Iparegyesület vegyészeti iparbizottság tagja, pesti virilista.[2]

Topits József András
Topits József
Topits József
Született1824. február 25.
Gödöllő,
Elhunyt1876. szeptember 27. (52 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásatésztagyáros, pesti választott polgár, fővárosi képviselő-testületi tag,
A Wikimédia Commons tartalmaz Topits József András témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Családja és származása

szerkesztés
 
Topits Józsefné Prückler Klára (1833-1907), gyárosnő, Magyarország első gőztésztagyár-tulajdonosának, "Topits József fia gőztésztagyárnak" a felesége

A morvaországi Dubicko melleti Horní Olešná (németül: Ulischen) nevű községből való római katolikus származású, Šumperki járásbeli rohlei születésű jómódú nagypolgári Topits családnak a sarja.[3] Atyja Topits József (17901837),[4] kereskedő, aki egy élelmiszer bolt bérlője volt Gödöllőn, anyja a váci születésű Dlaskovits Borbála (18051840) volt;[5] Topits József és Dlaskovits Borbála 1823. január 20.-án kötöttek házasságot a vácszentmihályi plébánián.[6] Az apai nagyszülei Topits József (17561812), isztiméri kántor-tanító, jegyző és Braun Anna (17651843) voltak. Topits József és Dlaskovits Borbála házasságából egyetlenegy fia született: Topits József András; nagyon korán, apját 13 évesen, anyját 16 évesen vesztette el.

Alig 21 évesen, igen talpraesetten az apai örökséggel, Pesten 1847-ben hozta létre a tésztagyártó üzemét, amelyből kifejlesztve 1859-ben a Topits József fia gőztésztagyárat alapította. Ez volt Magyarországon az első tésztagyár, és méghozzá, az első gőzerővel működtetett tésztagyár is. Hamarosan vagyonát gyarapította, tekintélyét emelte; a gyár egészen 1867-ig üzemelt a Hatvani utca 10.-es szám alatt, amikor Topits József elnök, Weichselbeger János (18291874) tésztagyáros cégtársával együtt úgy döntött, hogy a Dob utca 37. szám alá költöztetik át.[7] Ott a gyár erőre kapott és hamarosan országos hírnevet szerzett Topits József nagy szorgalmasságának köszönhetően.

Topits József aktívan vett részt Budapest közigazgatásában is, mivel a fővárosi képviselő-testületi tagja volt. 1873. november 26.-án az Országos Iparegyesület vegyészeti iparbizottság tagjává választották.[8] Topits József 1876. szeptember 27.-én hunyt el Budapesten. Halála után felesége, Prückler Klára gyárosnő, vitte tovább az üzemet, amíg gyermekük, Topits Alajos József (18551926),[9] vehette át a gyár vezetését.

Házassága és gyermekei

szerkesztés

Topits József 1853. július 19.-én Pesten feleségül vette a tekintélyes római katolikus pesti nagypolgári Prückler család sarját, Prückler Klára Eleonóra Juliannát (*Pest, 1833. február 16. –†Budapest, 1907. február 26.),[10] akinek a szülei Prückler József (18041866), pékmester, bérpalota tulajdonos, 1848-as alhadnagy a pesti gyalog nemzetőrség 4. századánál és Danner Anna (18091889) voltak.[11] Prückler Klára apai dédapja még Mária Terézia korában az alsó-bajorországi Schwarzenbachból költözött át a Magyar Királyságba. Feleségének, Prückler Klárának a nagybátyja pedig, a szintén pesti ipari úttörő Prückler Ignác (18091876), a "Prückler Ignácz Magyarország Első rum-, likőr- és pezsgőgyára" alapítója és tulajdonosa volt. Az esküvői tanúk, Danner Alajos (18051889), makói serház tulajdonos, és Prückler Ignác (18091876), pezsgőgyáros voltak. Topits József és Prückler Klára házasságából született két gyermek: