Tordák
| Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
A Tordák a Szentendrei-sziget egyik legnagyobb ártéri erdeje, mely a Duna és ártere (HUDI20034) megnevezésű Natura 2000 védett terület részét képezi.[1][2] Rengeteg védett énekesmadár él itt, pl. a csilpcsalpfüzike, sárgafejű királyka, kék cinege, széncinege, csuszka stb... Itt található a Torda-sziget, melynek holtágában rendszeres vendégek a jégmadarak, a nagy kócsagok és a fekete gólyák. Ezen a területen láthatjuk a Váci-zátonyt, melynek környékén már örvös bukót is figyeltek meg. Egyébként a középkortól reneszánsz korig itt egy falu volt található, melyről ma is találnak még leleteket.
| Tordák-dűlő és az ártéri erdő | |
 | |
| Ártéri erdő magas Duna-vízálláskor | |
| Ország(ok) |  Magyarország |
| Hely | Szentendrei-sziget |
| Típus | Ártéri erdő |
| Felszíni terület | 0,3 km2 |
| Part hossza | 3 km |
| Tszf. magasság | 105 m |
| Szigetek | Torda-sziget, Váci-zátony |
| Települések | Tahitótfalu |
| Elhelyezkedése | |
 Tordák-dűlő és az ártéri erdő
Pozíció Pest vármegye térképén
| |
 é. sz. 47° 46′ 35″, k. h. 19° 06′ 58″Koordináták: é. sz. 47° 46′ 35″, k. h. 19° 06′ 58″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A terület kialakulása
szerkesztésEz a terület a jégkorszak végén alakult ki. A terület feliszaposodása következtében Torda falu egyre messzebb került a főágtól, és ez szerepet játszott a település elnéptelenedésében, hiszen itt a fő szakma a révészkedés és a halászat volt. A bronzkor óta egymásra rakódó kultúrrétegek megmagasították a homokdomb vonulatot. A Tordák területe jórészt az utóbbi kétszáz év alatt töltődött fel. A Második Katonai Felmérés térképein a terület még a Váci-Duna-ág egy zátonysorral (a mai Torda- és Révész-szigetek elődei) elválasztott része volt.[3] A feltöltődés igazán a vízszabályozási munkák hatására gyorsult fel,[4] hasonlóan a Duna-ág másik partján található Kompkötő-sziget ágának feliszapolódásához.[5] Az 1960-as években még érdemi víztest választotta el a szigeteket a Szentendrei-szigettől.[6]
Talajviszonyok
szerkesztésA területen öntéstalaj található, mely egyes helyeken mocsarassá válik. Itt található az egyik szigetmag, illetve a dűlő oldal is érdekes földtani szempontból. A Váci-zátony előtt található egy tiszta vízű, 20 méter hosszú forrás.
Váci-zátony
szerkesztésA terület feliszaposodását szabályozó Váci-sarkantyúnak köszönhető a zátony, mert a kavics annak hatására ide került. A zátony csak alacsony vízálláskor látszódik és rendkívül lassan növekszik. A zátony és a part között igen sekély a víz. Itt figyeltek már meg szerecsensirály, lócsért, örvös bukót, jegesrécét, heringsirályt, fehérszárnyú szerkőt és fattyúszerkőt is.
Növénytani értékek
szerkesztésAz erdőben a legjellemzőbb fa a fűz. Rengeteg sás- és íriszféle fordul itt elő, de kökörcsinekből is sok található errefelé.
Régészeti leletek
szerkesztésItt a VIII. században az avarok kezdtek lakni, egészen a török hódoltság végéig. A XVII. század elején 15 lakos élt itt. Az 1685-ig tartó számtalan hadjárat miatt az itt élők Tahitótfaluba költöztek, a település lakatlanná vált. Itt régebben, de napjainkban is találnak középkori leleteket. Az itt elhelyezkedett templom romjai az 1800-as években még láthatóak voltak. Pár évtizede épültek itt ismét nyaralók, családi házak.
Állattani értékek
szerkesztésA területen fekete gólya, nagy kócsag, rengeteg énekesmadár, nagy fakopáncs, zöld küllő, fekete harkály, nagy kárókatona, dankasirály, búbos banka, egerészölyv, karvaly, héja és már a keresztcsőrű és a nagy bukó is költött. Télen előfordulnak rétisasok, csízek, ritkán jegesrécék és hósármányok. Az erdőben őzek is élnek. A dűlő oldalában partifecskék és néhány gyurgyalag költ. A holtágban rengeteg hal, a tisztásokon sok-sok védett rovar megtalálható. A Váci-zátonynál található egy forrás, mely szintén vonzza az énekes madarakat. A zátonyon kárókatonák, kócsagok, gémek, danka, sárgalábú, sztyeppi, szerecsen és kis sirályok fordulnak elő.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Natura 2000 Viewer
- ↑ Natura 2000 Standard Data Form HUDI20034 Duna és ártere
- ↑ MAPIRE Váci rév. [2014. június 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. június 3.)
- ↑ Szávoszt-Vass Dániel (2010): A két Torda-sziget Vácott. (Hozzáférés: 2014. június 3.)
- ↑ Szávoszt-Vass Dániel (2013): Pihen a Kompkötő-sziget, kikötötték. (Hozzáférés: 2014. június 3.)
- ↑ Csereklye-Klapwijk Erzsébet Krisztina (2010): A váci Duna-szakasz part menti sáv cönológiai képe és tájökológiai összefüggései. Doktori értekezés, Szent István Egyetem, Gödöllő, 40. old. (Hozzáférés: 2014. június 3.)