Főmenü megnyitása

Tudatos jelenlét

pszichológiai elv, meditációs módszer
(Tudatosság szócikkből átirányítva)

A tudatos jelenlét (másképpen: éber figyelem, tudatosság, tiszta tudatosság, éberség, páli: szati, szanszkrit: szmrti, angol: mindfulness) „a figyelem irányítása egy adott módon: szándékosan és ítélkezésmentesen a jelen pillanat tapasztalatai felé”.[1] A tudatos jelenlét a buddhizmus egyik alapvető gyakorlata, legelső teljes leírása a Szatipatthána szuttában található. Ma már széles körben használják világi környezetben is.

A tudatos jelenlét gyakorlása a megvilágosodáshoz vezető buddhista ösvény fontos eleme. Nyugati elterjedésében és népszerűsítésében szerepet játszott Jon Kabat-Zinn amerikai orvos mindfulness-alapú stresszcsökkentés (Mindfulness-Based Stress Reduction, MBSR) elnevezésű programja.[2] A tudatos jelenlét az öntudat egyik tulajdonsága, amelyről már régóta feltételezik a tudósok, hogy meghatározza a jóllétet.[3]

Az 1970-es évek óta a klinikai pszichológia és a pszichiátria területén kifejlesztettek egy sor tudatos jelenlétre épülő terápiás alkalmazást, hogy olyan embereken segítsenek, akiknek különböző pszichológiai problémákkal és/vagy testi nehézségekkel kell szembenézniük.[4] A tudatos jelenlét gyakorlatait széles körben alkalmazzák különböző mentális és fizikális problémák kezelésében, főként Nyugat-Európában, Észak-Amerikában, valamint egyéb, fejlett angolszász országokban. Fő klinikai alkalmazási területei: krónikus fájdalom (beleértve ebbe a fájdalomzavart is), a depresszióba való visszaesés megelőzése, kényszeres zavar, szorongásos állapotok (nemcsak klinikai területen), daganatos betegek támogatása, a függőségbe való visszaesés megelőzése.[5] Az érzelmek kezelésének egyik különlegesen hatékony módszereként világszerte nagy népszerűségre tett szert.

Klinikai kísérletekkel kimutatták a tudatos jelenlét gyakorlásának általánosan jótékony mentális és fizikai hatását. Az MBSR-re és hasonló modellekre épülő módszereket széles körben alkalmazzák ma már iskolákban, börtönökben, kórházakban, rendőrségnél, katonaságnál és egyéb közintézményekben is.

Tartalomjegyzék

A tudatos jelenlét gyakorlása, formális meditációiSzerkesztés

A tudatos jelenlét gyakorlásához nem szükséges semmilyen formális testhelyzetet felvenni, vagy egyéb szabályoknak megfelelni. A tudatos jelenlét ugyanis nem formális meditációs gyakorlatok sora, hanem az élet megélésének egy módja. Az élet bármelyik pillanatában lehet ugyanis azt gyakorolni, hogy ítélkezésmentesen és kíváncsian a jelen pillanatban tapasztaltak felé fordulunk.

A tudatos jelenlét jelenthet buddhista és világi gyakorlatot is. Magában a gyakorlatban nincs különbség, ám az alapmotivációk különböznek. A buddhista gyakorló végső célja a megvilágosodás elérése, míg a világi gyakorló fő célja, hogy az életminősége javuljon. Míg angol nyelvi környezetben a mindfulness szó egyaránt jelenthet buddhista és világi gyakorlást, addig magyar nyelvterületen egyre inkább elterjedt az a szokás, hogy a tudatos jelenlét vagy a mindfulness a szekuláris gyakorlásra utal, míg a buddhista gyakorlatokat inkább hagyományos nevekkel illetik, pl. vipasszana, szatipatthána.

A gyakorlatnak alapul szolgáló ősi, buddhista szöveg, a (Maha)szatipatthána szutta szerint 4 fő tárgya lehet a tudatos figyelemnek: a test (érzetek, az érzékszerveken keresztül érkező információk, ide tartozik a légzés is), az érzések és érzelmek, a tudattartalmak (gondolatok) és a dhammák.[6] A dhammák (pl. keletkezés-elmúlás, minden jelenség lényegnélkülisége) fölötti szemlélődés nem része a világi mindfulness-gyakorlásnak. A tudatos jelenlétet mindenféle testhelyzetben (fekvés, ülés, állás), illetve mozgás közben is lehet gyakorolni, habár a formális ülőmeditáció a leggyakrabban alkalmazott forma. Ilyenkor a gyakorló csukott vagy nyitott szemmel, egy széken vagy párnán ülve, kiegyenesített háttal gyakorol.[web 1] Ugyanakkor számos olyan gyakorlási lehetőség van, amikor cselekvés közben is gyakorolhatjuk a tudatos jelenlét, pl. evés vagy ivás közben is. Az MBSR-tanfolyam alapgyakorlata például a tudatos evés.[7][8]

A tudatos jelenlét gyakorlásának alapvető jelentőségű eleme, hogy a gyakorló észreveszi, amikor a tudat elkalandozott a figyelem tárgyától, és ilyenkor szelíden, de határozottan visszahozza a figyelmet oda, ahová eredetileg is irányítani akarta. Jellemzően a gondolatok terelik el a figyelmet a jelen pillanat tapasztalatától, vagyis a gyakorló időről időre azzal szembesül, hogy egy elképzelt helyen/időben tartózkodik (múlt, jövő, máshol), elkalandozva a jelenből. A Harvard Egyetem egyik kutatása szerint az észak-amerikai felnőttek ébrenléti idejük átlag 46,9%-ában valami másra gondolnak, mint amire figyelnek, és ilyenkor általában nehéz érzelmeket és gondolatokat tapasztalnak.[9]

A tudatos jelenlét az utóbbi évtizedekben az egyik leginkább kutatott témává vált az idegtudományok, a pszichiátria és a pszichológia területén. Ezek a kutatások arra utalnak, hogy a megközelítés hatékonysága főképp a figyelemszabályozás, a testtudatosság és az érzelemszabályozás fejlődésének köszönhető. A tudatos jelenlét gyakorlásával megváltozik az egyén viszonya a saját önképéhez/identitásához is – ez is fontos átalakító tényező.[10] Az agyi képalkotás rohamosan fejlődő technológiája segített megérteni, mi is történik az agyban a tudatos jelenlét tartós gyakorlása során. E kutatások bebizonyították, hogy főképp az agykéregben, az insulában, a temporoparietális agykéregben, a frontolimbikus hálózatban és az alapértelmezett (default) üzemmódú hálózat szerkezeteiben következik be változás."[11]

TörténeteSzerkesztés

BuddhizmusSzerkesztés

A tudatosság a modern[12][13] vipasszanára, a szati gyakorlatára épül, amely a „jelenben lévő dolgok tudatossága pillanatról pillanatra” úgy, hogy közben a gyakorló „emlékezik az éberségre”.[14] A gyakorló ezáltal belátást nyerhet a valóság igaz természetébe, azaz a létezés három jellemzőjébe, amely az állandótlanság, a kielégíthetetlenség és a mindentől független én nemlétezése (éntelenség). A belátás által a gyakorló eléri az ún. szotápanna, folyamba-lépett szintjét, amely az első lépcsőfok a megvilágosodás felé vezető ösvényen.[15][16]

Thomas William Rhys Davids tudós szerint a tudatosság tana talán az egyik legfontosabb a négy nemes igazság és a nemes nyolcrétű ösvény tanításai után. Rhys Davids szerint Buddha tanításai racionális önmegvalósítási technikák, amelyek közül maga néhányat elutasított, főleg az újjászületést, amelyet babonának tartott.[17]

Jon Kabat-Zinn és az MBSRSzerkesztés

Jon Kabat-Zinn és munkatársai 1979-ben indították el a mindfulness-alapú stresszcsökkentés (MBSR) programot a Massachusetts-i Egyetemen krónikus fájdalommal élő betegek kezelésének a támogatására.[18] Ez a program alapozta meg a tudatos jelenlét alkalmazását az orvostudományban.[19] Az MBSR-t és a hozzá hasonló programokat ma már széles körben használják iskolákban, börtönökben, kórházakban és egyéb intézményekben.

Az MBSR mintájára számos további programot kidolgoztak az 1990-es évek óta, ezeket összefoglaló néven mindfulness-alapú beavatkozásoknak (intervencióknak) hívjuk. Ilyen beavatkozások pl.: mindfulness-alapú kognitív terápia (MBCT), MBCT rákos betegeknek, mindfulness-alapú rákgyógyulás (MBCR), mindfulness-alapú visszaesés-megelőzés (függők számára – MBRP).

A tudatos jelenlét gyakorlataira kétségtelenül a buddhista hagyományok voltak legnagyobb hatással. Az MBSR egyik technikája - a „testpásztázás” - az S. N. Goenka által tanított, a burmai U Ba Khin hagyományvonalán haladó meditációs gyakorlatból ered. A tudatos jelenlétet ma már világi környezetben is alkalmazzák, kulturális vagy vallási háttértől függetlenül.[20] Sőt ezek nem egyszer keverednek más vallások gyakorlataival, ezek közül főként a kereszténység és a hinduizmus említendő.

BuddhizmusSzerkesztés

A szati (páli;[21] szanszkrit: smṛti) buddhista fogalom. Jelentése: tudatosság, figyelem, éberség, tudatos figyelem, tudatos jelenlét, tiszta tudatosság. A kifejezés az ember egyik spirituális vagy pszichológiai képességre vonatkozik (indrija), amely egyben a buddhista gyakorlatok fontos részét képezi. A hét megvilágosodási tényező közül az egyik. A „megfelelő tudatosság” vagy „helyes tudatosság” (páli: szammá-szati, szanszkrit: szamjak-smṛti) a nemes nyolcrétű ösvény hetedik eleme.

ÁnápánaszatiSzerkesztés

Az ánápánaszati (páli; szanszkrit: ánápánasmṛti; kínai: 安那般那; pinjin: ānnàbānnà; szingaléz: ආනා පානා සති) jelentése "tudatos légzés" (a "szati" jelentése tudatosság; az "ánápána" jelentése légzés). Nincs a buddhizmusnak olyan ága, ahol ezt az alapvető buddhista meditációs technikát ne gyakorolnák. Része a nyugati, világi gyakorlásnak, valamint a mindfulness-alapú intervencióknak is. Az ánápánaszati gyakorlása során a gyakorló a légzés mozgását, érzeteit figyeli. A hagyomány szerint az ánápánaszati technikát a történelmi Buddha tanította a különböző szútrákban (páli: szutta), például az Ánápánaszati-szuttában (MN 118).[22]

SzatipatthánaSzerkesztés

Buddha a tanítványai számára a tudatosság (szatipatthána) kialakítását tanácsolta a mindennapi életben, illetve a test, az érzések, a tudat és a dharma nyugodt éberségének fenntartására ösztökélte őket. A tudatos jelenlét gyakorlása magával hozza a bölcsesség fellépéséből (páli: pannyá, szanszkrit: pradzsnyá) meditációt.[23] Buddha tanításának az újszerűségét az jelentette, hogy ötvözte a figyelem összpontosítását és a megszabadító belátást.[24]

VipasszanáSzerkesztés

A vipasszaná (páli) kifejezést általában a vipasszaná meditációra használják, amelyben a szatipatthána, a tudatosság négy alapját vagy az ánápánaszatit (a légzés tudatossága) arra használják, hogy bepillantást nyerjenek a dolgok állandótlan természetébe. A vipasszaná a buddhista hagyományban „belátást” jelent a valóság igaz természetébe.[25][26]

A théraváda értelmezés szerint ez a létezés három jellemzője (állandótlanság, a szenvedés és az éntelenség). A mahájána értelmezésben a belátás az ürességre, a dharmatára (két igazság tana) vonatkozik.[27]

A vipasszaná a két fő buddhista ösvény közül az egyik (a másik a szamatha (páli; szanszkrit: samatha).[28] Bár mindkét fogalom szerepel a Szutta-pitakában, Gombrich és Brooks szerint a kettő megkülönböztetése a Szutta-pitaka korai értelmezéséből ered, nem pedig magából a szuttából.[29] A különböző hagyományokban nem értenek egyet abban, hogy melyik gyakorlat hova tartozik.[30] A mai théraváda ortodoxia szerint a szamatha a vipasszaná előkészítő gyakorlatának számít.

A vipasszaná meditációt a vipasszaná mozgalom tette népszerűvé a Nyugat számára.[31] E folyamatban a Szatipatthána-szutta kapta a legfontosabb szerepet.

Szampadzsannya, apramáda és atappaSzerkesztés

A buddhista gyakorlatban a tudatos jelenléthez tartozik még a szampadzsannya (tiszta megértés) és az apramáda (éberség).[32] Mindhárom fogalom tudatosságot is jelent, azonban ezen belül mindhárom meghatározott jelentéssel bír.

A Szatipatthána-szuttában a szati és a szampadzsannya kiegészül az atappa (páli; szanszkrit: átapa - "lelkesség") fogalmával és a három együttesen jelenti, hogy „megfelelő figyelem” (páli: joniszo maniszikara, szanszkrti: jonisasz manaszkára), avagy „bölcs elmélkedés”.[33]

[2]KereszténységSzerkesztés

A keresztény kultúrában szintén évezredes hagyománya van a meditatív, szemlélődő imának, ahol fontos szerepet kap a test érzékelése, különösen a légzés tudatosítása. A modern keresztény szemlélődő ima formálásában és népszerűsítésében kiemelkedő szerepet vállalnak a Jezsuita rend tagjai.

Mindfulness-alapú intervenciókSzerkesztés

Mindfulness-alapú stresszcsökkentés (MBSR – Mindfulness-Based Stress Reduction)Szerkesztés

Az MBSR-t Jon Kabat-Zinn és munkatársai fejlesztették ki a Massachusetts-i Egyetemen. Ez vált a mindfulness-alapú intervenciók modelljévé. A 8 hetes program során hetente találkoznak a résztvevők és a programvezető tanár – ezeknek a foglalkozásoknak az időtartama 2 óra és 3,5 óra között változik. A foglalkozásokon a résztvevők tapasztalati úton tanulnak önmaguk mentális működéséről, valamint formális meditációs gyakorlatokat is elsajátítanak. Két foglalkozás között a résztvevők otthon gyakorolnak, az elvárt minimum gyakorlás jellemzően napi 30 és 45 perc között változik, a hét legalább hat napján. Ezek mellett egy hat-nyolcórás elvonulónapon is közösen gyakorolnak a résztvevők. A program a tudatos jelenlét hagyományos vagy modernizált gyakorlatain kívül hatha jógát, illetve a szerető kedvesség (metta) meditációit tartalmazza.[34] A programot eredetileg a krónikus fájdalommal élők számára dolgozták ki, és eredetileg csak klinikai körülmények között alkalmazták, ma már azonban bárki számára hozzáférhető kórházi környezeten kívül is.

Az elmúlt évtizedekben számos kutatásban vizsgálták ellenőrzött klinikai körülmények között a tudatos jelenlét gyakorlásának hatásait.[35] Ezek alapján a következő előnyös hatásokat figyelték meg: arra következtettek, hogy lehetnek előnyös tulajdonságai, mint például stresszcsökkenés, relaxáltság, hangulatemelkedés, életminőség-javulás, javuló figyelem.[36] Számos kutatás vizsgálta a mindfulness-gyakorlás immunrendszeri hatását: e kutatások adatai biztatóak, ám még további vizsgálatok szükségesek a pontos összefüggések feltárásához.[37] Az MBSR spirituális tanításokban gyökerezik, azonban maga a program világi.[38]

Mindfulness-alapú kognitív terápia (MBCT – Mindfulness-Based Cognitive Therapy)Szerkesztés

Az MBCT egy pszichoterápiás beavatkozás, amelyet eredetileg a depresszióba való visszaesés megelőzésére dolgoztak ki. Főként olyanoknak szánták a módszert, akik súlyos, visszatérő, major depresszióval küzdenek, és akiknél a gyógyszeres kezelés kudarcot vallott.[39] Az MBCT a kognitív viselkedésterápiák 3. hullámához tartozik: ebben a megközelítésben a terápia célja nem az, hogy az egyén hasznos gondolatokkal helyettesítse a káros gondolatait, hanem az, hogy új viszonyt alakítson ki a saját gondolataival. A tudatos jelenlét gyakorlata ebben segít. A gondolatokat úgy figyeli meg a gyakorló, hogy alapvetően a gondolatok jövés-menésére figyel, miközben nem bonyolódik a gondolatok tartalmába, nem is azonosul velük.[40]

A CBT-hez hasonlóan az MBCT is azon az elven működik, hogy amikor a korábban depresszióval küzdő egyén depressziója alábbhagy, visszatérnek az automatikus kognitív folyamatok, amelyek újabb depressziós eseményt válthatnak ki.[41] Az MBCT célja, hogy megszakítsa ezeket az automatikus folyamatokat és megtanítsa a résztvevőt, hogy ne bonyolódjon bele a megjelenő gondolatokba és érzelmekbe, hanem tanulja meg, hogy lehet azokat megengedően és elfogadóan megfigyelni anélkül, hogy ítélkezne felettük.[41] A tudatos jelenlét gyakorlásával a résztvevő észreveheti, amikor a depresszióba való visszaeséssel fenyegető, automatikus folyamat elindul, és képes lehet megváltoztatni az erre a kognitív folyamatra adott reakcióját. A kutatás alapján az MBCT hatásosnak bizonyult olyan embereknél, akik háromszor vagy többször estek depressziós állapotba, illetve 50%-kal csökkentette a visszaesések arányát.[42]

Az MBCT-t ma már széles körben tanítják klinikai környezeten kívül, olyan embereknek is, akik nem küzdenek visszatérő depresszióval, ám pl. szorongással, alacsony önértékeléssel, érzelemszabályozási zavarokkal küzdenek. Ilyenkor a depresszió-megelőzési profil a háttérbe vonul.

Elfogadás és elköteleződés terápiaSzerkesztés

Az elfogadás és elköteleződés terápia (ACT) a klinikai viselkedéselemzés (CBA) egyik fajtája,[43] amelyet a pszichoterápiában használnak. Ez egy empirikus alapú pszichológiai kezelés, amelyben az elfogadás és a tudatosság stratégiáit alkalmazzák ötvözve az elköteleződés és viselkedésváltozás stratégiáival és ezzel igyekeznek javulást elérni a pszichológiai flexibilitásban.[44]

Dialektikus viselkedésterápiaSzerkesztés

A dialektikus viselkedésterápia (DBT) egyik legfőbb eleme a tudatosság. A kezelést Marsha M. Linehan dolgozta ki Borderline személyiségzavarral küzdő személyek számára.[45]

Mód deaktivációs terápiaSzerkesztés

A mód deaktivációs terápia (MDT) egy kezelési módszer, amely a kognitív viselkedésterápiából ered, amelybe belekerültek elemek az elfogadás és elköteleződés terápiából, a dialektikus viselkedésterápiából és a tudatosság technikákból.[46] Egyszerű légzéses tudatosság technikát alkalmaznak a résztvevőknél, hogy javítsák a figyelmet és a kellemetlen gondolatok és érzelmek nem ítélkező elfogadását, ahogy azok a jelen pillanatban történnek. A terápiával hatásosan kezelnek fiatal felnőtteket, akik viselkedésproblémákkal és összetett traumás eredetű pszichológiai problémákkal küzdenek, ezekről írt tanulmányokat Jack A. Apsche és Joan Swart.[47]

További kutatási programokSzerkesztés

A további programok közé tartozik a Morita terápia (Shoma Morita), az adaptációs gyakorlat (Clive Sherlock), a Hakomi terápia (Ron Kurtz), az IFS (Internal Family Systems Model - Richard C. Schwartz), a pozitív pszichológia (Martin Seligman és Jonathan Haidt)[48] és a tudatos relaxáció.[49]

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Kabat-Zinn 2013.
  2. a b "The Stress Reduction Program, founded by Dr. Jon Kabat-Zinn in 1979..." - umassmed.edu Archiválva 2012. április 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
  3. http://psycnet.apa.org/journals/psp/84/4/822/
  4. Grossman (2004).
  5. (2007) „Mindfulness training and neural integration: Differentiation of distinct streams of awareness and the cultivation of well-being”. Social Cognitive and Affective Neuroscience 2 (4), 259–63. o. DOI:10.1093/scan/nsm034.  
  6. Mahaszatipatthána szutta. (Hozzáférés: 2019. április 22.)
  7. Ihnen & Flynn 2008, 148. o.
  8. Teasdale & Segal 2007, 55-56. o.
  9. Wandering mind is not a happy mind. (Hozzáférés: 2019. április 22.)
  10. (2011. július 12.) „How Does Mindfulness Meditation Work? Proposing Mechanisms of Action From a Conceptual and Neural Perspective”. Perspectives on Psychological Science 6 (6), 537-559. o.  
  11. Holzel BK, Lazar SW, et al. (2011. november 1.). „How does mindfulness meditation work? Proposing mechanisms of action from a conceptual and neural perspective”. Perspectives on Psychological Science 6 (6), 537–559. o. DOI:10.1177/1745691611419671.  
  12. McMahan 2008.
  13. Sharf 1995-B.
  14. The 18th Mind and Life Dialogues meeting. [2014. március 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 14.)
  15. Sister Ayya Khema: All of Us. Access to Insight. (Hozzáférés: 2009. március 16.)
  16. Bhikkhu Bodhi: The Noble Eightfold Path. Access to Insight. (Hozzáférés: 2009. március 16.)
  17. Dialogues of the Buddha, Part II. Oxford, Great Britain: Pali Text Society, 322–346. o. (1959. július 12.). ISBN 0 86013 034 7 
  18. "The Stress Reduction Program, founded by Dr. Jon Kabat-Zinn in 1979..." - http://www.umassmed.edu/cfm/stress/index.aspx Archiválva 2012. április 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
  19. Bishop et al, 2004, "Mindfulness: A Proposed Operational Definition" 230-231. o.
  20. jama.ama-assn.org Mindfulness in Medicine. Ludwig és Kabat-Zinn. (Hozzáférés: 2015. május 14.)
  21. Sati. The Pali Text Society's Pali-English Dictionary. Digital Dictionaries of South Asia, University of Chicago. [2012. december 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 14.)
  22. A páli kánonban az ánápánaszatival kapcsolatos instrukciókat egy vagy négyszer négyes csoportban (tetrádban) határozzák meg. Ez utóbbiak közül a leghíresebb az Ánápánaszati-szutta, amely a Maddzshima-nikája 118. szuttája (lásd pl: http://www.nibbanam.com Theravada resources for Upasakas, 2006).
  23. 18. Tudat és Élet konferencia. Mindandlife.org. [2014. március 22-i dátummal az www.mindandlife eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 14.)
  24. Alexander Wynne, The origin of Buddhist meditation. Routledge, 2007, 73. o.
  25. Essentials of Mahamudra: Looking Directly at the Mind, by Khenchen Thrangu Rinpoche. Amazon.com. (Hozzáférés: 2013. május 30.)
  26. Henepola Gunaratana, Mindfulness in plain English, Wisdom Publications, 21. o.
  27. Defined by Reginald A. Ray: "Vipashyana," by Reginald A. Ray. ''Buddhadharma: The Practitioner's Quarterly'', Summer 2004. Archive.thebuddhadharma.com. [2014. január 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 30.)
  28. What is Theravada Buddhism?. Access to Insight. Access to Insight. (Hozzáférés: 2013. augusztus 17.)
  29. Brooks 2006.
  30. Schumann 1974.
  31. McMahan.
  32. "Mindfulness and the Mind," - Subhuti. Madhyamavani Online
  33. "Mindfulness Defined," Thánisszaró Bhikku. 2. o.
  34. Pickert K (2014. február 1.). „The art of being mindful. Finding peace in a stressed-out, digitally dependent culture may just be a matter of thinking differently”. Time 183 (4), 40–6. o. PMID 24640415.  
  35. Ospina MB, Bond K, Karkhaneh M, et al. (2007. június 1.). „Meditation practices for health: state of the research”. Evid Rep Technol Assess (Full Rep) (155), 35–37. o. PMID 17764203.  
  36. Meditation. Cancer Research UK. (Hozzáférés: 2013. április 1.)
  37. Mindfulness meditation and the immune system: a systematic review of randomized controlled trials. (Hozzáférés: 2019. április 22.)
  38. (2011) „Changes in spirituality partly explain health-related quality of life outcomes after Mindfulness-Based Stress Reduction”. Journal of Behavioral Medicine 34 (6), 508–18. o. DOI:10.1007/s10865-011-9332-x. PMID 21360283.  
  39. (2011) „The Effect of Mindfulness-Based Cognitive Therapy for Prevention of Relapse in Recurrent Major Depressive Disorder: a Systematic Review and Meta-Analysis”. Clinical Psychology Review 31 (6), 1032–1040. o. DOI:10.1016/j.cpr.2011.05.002.  
  40. (2010) „The Empirical Status of the "New Wave" of Cognitive Behavioral Therapy”. Psychiatric Clinics of North America 33 (3), 701–710. o. DOI:10.1016/j.psc.2010.04.006. PMID 20599141.  
  41. a b (2012) „Collaboration in Mindfulness-Based Cognitive Therapy”. Journal Of Clinical Psychology 68 (2), 179–186. o. DOI:10.1002/jclp.21832.  
  42. (2004) „Mindfulness-Based Cognitive Therapy for Depression: Replication and Exploration of Differential Relapse Prevention Effects”. Journal of Consulting and Clinical Psychology 72 (1), 31–40. o. DOI:10.1037/0022-006x.72.1.31.  
  43. Jennifer C Plumb, Ian Stewart, Galway JoAnne Dahl, Tobias Lundgren (Spring 2009). „In Search of Meaning: Values in Modern Clinical Behavior Analysis”. Behav Anal. 32 (1), 85–103. o. PMID 22478515.  
  44. Hayes, Steven: Acceptance & Commitment Therapy (ACT). ContextualPsychology.org
  45. Linehan 1993, 19. o.
  46. Apsche JA, DiMeo L. Mode Deactivation Therapy for aggression and oppositional behavior in adolescents: An integrative methodology using ACT, DBT, and CBT. Oakland, CA: New Harbinger (2010). ISBN 978-1608821075 
  47. (2014) „Family mode deactivation therapy (FMDT) mediation analysis”. International Journal of Behavioral Consultation and Therapy. [2014. augusztus 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés ideje: 2015. május 14.)  
  48. Haidt, Jonathan. The Happiness Hypothesis: Finding Modern Truth in Ancient Wisdom. New York: Basic Books, 35–43. o. (2005). ISBN 978-0465028023 
  49. Mindfulness relaxation

ForrásokSzerkesztés

NyomtatottSzerkesztés

  • Bazzano, Manu. After Mindfulness: New Perspectives on Psychology and Meditation. Palgrave Macmillan (2014) 
  • Bell L. G. (2009). „Mindful Psychotherapy”. J. of Spirituality in Mental Health 11 (1-2), 126–144. o. DOI:10.1080/19349630902864275.  
  • Bernhard J., Kristeller J., Kabat-Zinn J. (1988). „Effectiveness of relaxation and visualization techniques as an adjunct to phototherapy and photochemotherapy of psoriasis”. J. Am. Acad. Dermatol 19 (3), 572–73. o. DOI:10.1016/S0190-9622(88)80329-3.  
  • Bishop, S.R., Lau, M., Shapiro, S., Carlson, L., et al. (2004). "Mindfulness: A Proposed Operational Definition", Clin Psychol Sci Prac 11:230–241.
  • Black, David S.. A Brief Definition of Mindfulness (2011) 
  • Boccio, Frank Jude (2004). Mindfulness Yoga: The Awakened Union of Breath, Body and Mind. ISBN 0-86171-335-4
  • Bowen, S., Chawla, N., Marlatt, G.A. (2010). Mindfulness-Based Relapse Prevention for Addictive Behaviors: A Clinician's Guide. Guilford Press, ISBN 978-1-60623-987-2
  • Brahm, Ajahn (2005). Mindfulness, Bliss, and Beyond: A Meditator's Handbook. Wisdom Publications. ISBN 978-0-86171-275-5
  • Brantley, Jeffrey (2007). Calming Your Anxious Mind: How Mindfulness & Compassion Can Free You from Anxiety, Fear, & Panic. 2nd ed. New Harbinger. ISBN 978-1-57224-487-0.
  • Deckersbach, T., Hölzel, B., Eisner, L., Lazar, S.W., Nierenberg, A.A. (2014). Mindfulness-Based Cognitive Therapy for Bipolar Disorder. Guilford Press, ISBN 978-1-4625-1406-9
  • Didonna, Fabrizio. Clinical Handbook of Mindfulness. Springer Science & Business Media (2008) 
  • Gehart, Diane R.. Mindfulness and Acceptance in Couple and Family Therapy. Springer Science & Business Media (2012) 
  • [[:Kategória:{{{1}}}|{{{1}}}]]
  • Germer, C.K. (2009). The Mindful Path to Self-Compassion: Freeing Yourself from Destructive Thoughts and Emotions. Guilford Press, ISBN 978-1-59385-975-6
  • Germer, C.K., Siegel, R., Fulton, P.R., eds. (2013). Mindfulness and Psychotherapy: Second Edition. Guilford Press, ISBN 978-1-4625-1137-2
  • Germer, Christopher K., Ronald Siegel, Paul R. Fulton (2005), Mindfulness and Psychotherapy, The Guilford Press, ISBN 1-59385-139-1
  • Grossman P., Niemann L., Schmidt S., Walach H. (2004). „Mindfulness-based stress reduction and health benefits: A meta-analysis”. Journal of Psychosomatic Research 57 (1), 35–43. o. DOI:10.1016/S0022-3999(03)00573-7. PMID 15256293.  
  • Guenther, Herbert V. & Leslie S. Kawamura (1975), Mind in Buddhist Psychology: A Translation of Ye-shes rgyal-mtshan's "The Necklace of Clear Understanding" Dharma Publishing. Kindle Edition.
  • Gunaratana, Bhante Henepola (2002). Mindfulness in Plain English. Wisdom Publications. ISBN 978-0-86171-906-8
  • Hanh, Thich Nhat (1996). The Miracle of Mindfulness: A Manual on Meditation. Beacon Press.
  • Harris, Mark W.. The A to Z of Unitarian Universalism. Scarecrow Press (2009) 
  • Hayes, S.C., Follette, V.M., Linehan, M.M., szerk. (2011). Mindfulness and Acceptance: Expanding the Cognitive-Behavioral Tradition. Guilford Press, ISBN 978-1-60918-989-1
  • Hick, Steven F.. Cultivating Therapeutic Relationships: The Role of Mindfulness. In: Steven F. Hick, Thomas Bien (szerk.), "Mindfulness and the Therapeutic Relationship". Guilford Press (2010) 
  • Hofmann S.G., Sawyer A.T., Witt A.A., Oh D. (2010). „The effect of mindfulness-based therapy on anxiety and depression: A meta-analytic review”. J Consult Clin Psychol 78 (2), 169–83. o. DOI:10.1037/a0018555. PMID 20350028.  
  • Hoopes, Aaron (2007) "Zen Yoga: A Path to Enlightenment through Breathing, Movement and Meditation". Kodansha International.
  • The Complete Idiot's Guide to Mindfulness. Penguin (2008) 
  • Kabat-Zin, Jon. Participatory Medicine (2000) 
  • Kabat-Zin, Jon. Mindfulness for Beginners: Reclaiming the Present Moment--and Your Life. Sounds True (2011) 
  • Kabat-Zin, Jon. Arriving at Your Own Door: 108 Lessons in Mindfulness. Hachette UK (2013) 
  • Kabat-Zinn, Jon. (2013) Full Catastrophe Living Revised Edition: Using the Wisdom of Your Body and Mind to Face Stress, Pain, and Illness. New York: Bantham Books
  • Kabat-Zin, Jon. Wherever You Go There You Are. Mindfulness Meditation (For Everyday Life) (n.d.) 
  • Kapleau, Phillip (1989). The Three Pillars of Zen: Teaching, Practice and Enlightenment. Anchor Books.
  • King, Winston L.. Theravada Meditation. The Buddhist Transformation of Yoga. Motilal Banarsidass (1992) 
  • King, Richard. Orientalism and Religion: Post-Colonial Theory, India and "The Mystic East". Taylor & Francis e-Library (2001) 
  • Kipf, David. The Brahmo Samaj and the shaping of the modern Indian mind. Atlantic Publishers & Distri (1979) 
  • Koster, Frits. Basisprincipes Vipassana-meditatie. Mindfulness als weg naar bevrijdend inzicht. Asoka (2009) 
  • Kristeller, Jean L.. Mindfulness Meditation. In: Paul M. Lehrer, Robert L. Woolfolk, Wesley E. Sime (szerk.), "Principles and Practice of Stress Management, Third Edition". Guilford Press (2007) 
  • Langer, Ellen J. (1989). Mindfulness. Merloyd Lawrence.
  • Linehan, Marsha (1993). Cognitive-Behavioral Treatment of Borderline Personality Disorder. Guilford Press.
  • Massion A.O., Teas J., Hebert J.R., Wertheimer M.D., Kabat-Zinn J. (1995). „Meditation, melatonin, and breast/prostate cancer: Hypothesis and preliminary data”. Medical Hypotheses 44 (1), 39–46. o. DOI:10.1016/0306-9877(95)90299-6. PMID 7776900.  
  • McCracken L., Gauntlett-Gilbert J., Vowles K.E. (2007). „The role of mindfulness in a contextual cognitive-behavioral analysis of chronic pain-related suffering and disability”. Pain 131 (1), 63–69. o. DOI:10.1016/j.pain.2006.12.013. PMID 17257755.  
  • New World Mindfulness: From the Founding Fathers, Emerson, and Thoreau to Your Personal Practice. Inner Traditions / Bear & Co (2011) 
  • McMahan, David L.. The Making of Buddhist Modernism. Oxford University Press (2008) 
  • Melemis, Steven M. (2008). Make Room for Happiness: 12 Ways to Improve Your Life by Letting Go of Tension. Better Health, Self-Esteem and Relationships. Modern Therapies. ISBN 978-1-897572-17-7
  • Miller J., Fletcher K., Kabat-Zinn J. (1995). „Three-year follow-up and clinical implications of a mindfulness-based stress reduction intervention in the treatment of anxiety disorders”. Gen. Hosp. Psychiatry 17 (3), 192–200. o. DOI:10.1016/0163-8343(95)00025-M. PMID 7649463.  
  • Nemcova, M. and Hajek, K. (2009). Introduction to Satitherapy – Mindfulness and Abhidhamma Principles in Person-Centered Integrative Psychotherapy. Morrisville, Lulu.com. ISBN 978-1-4092-5900-8
  • Nyanaponika. Het hart van boeddhistische meditatie (The heart of Buddhist Meditation). Asoka (1998) 
  • Ockene J.K., Ockene I.S., Kabat-Zinn J., Greene H.L., Frid D. (1990). „Teaching risk-factor counseling skills to medical students, house staff, and fellows”. Am. J. Prevent. Med. 6 (2), 35–42. o.  
  • Ockene J., Sorensen G., Kabat-Zinn J., Ockene I.S., Donnelly G. (1988). „Benefits and costs of lifestyle change to reduce risk of chronic disease”. Preventive Medicine 17 (2), 224–234. o. DOI:10.1016/0091-7435(88)90065-5. PMID 3047727.  
  • Orsillo, S.M., Roemer, L. (2011). The Mindful Way through Anxiety: Break Free from Chronic Worry and Reclaim Your Life. Guilford Press, ISBN 978-1-60623-464-8
  • Pollak, S.M., Pedulla, T., Siegel, R.D. (2014). Sitting Together: Essential Skills for Mindfulness-Based Psychotherapy. Guilford Press, ISBN 978-1-4625-1398-7
  • Safran, Jeremy D.. Straight Talk. Cutting through the spin on psychotherapy and mental health (2014) 
  • Saxe G., Hebert J., Carmody J., Kabat-Zinn J., Rosenzweig P., Jarzobski D., Reed G., Blute R. (2001). „Can Diet, in conjunction with Stress Reduction, Affect the Rate of Increase in Prostate-specific Antigen after Biochemical Recurrence of Prostate Cancer?”. J. Of Urology 166 (6), 2202–2207. o. DOI:10.1016/S0022-5347(05)65535-8.  
  • Segal, Z.V., Williams, J.M.G., Teasdale, J.D. (2012). Mindfulness-Based Cognitive Therapy for Depression: Second Edition. Guilford Press, ISBN 978-1-4625-0750-4
  • Sharf, Robert H.. Buddhist Modernism and the Rhetoric of Meditative Experience (1995-B) 
  • Siegel, Daniel J. (2007). The Mindful Brain: Reflection and Attunement in the Cultivation of Well-Being. Norton. ISBN 978-0-393-70470-9.
  • Siegel, R.D. (2009). The Mindfulness Solution: Everyday Practices for Everyday Problems. Guilford Press, ISBN 978-1-60623-294-1
  • Siegel, Ronald D. (2010). The Mindfulness Solution: Everyday Practices for Everyday Problems. The Guilford Press. ISBN 978-1-60623-294-1
  • The Mindful Way Through Depression: Freeing Yourself from Chronic Unhappiness. Guilford Press (2007) 
  • Teasdale, J.D., Williams, J.M.G., Segal, Z.V. (2014). The Mindful Way Workbook: An 8-Week Program to Free Yourself from Depression and Emotional Distress. Guilford Press, ISBN 978-1-4625-0814-3
  • Weiss, Andrew (2004). Beginning Mindfulness: Learning the Way of Awareness. New World Library
  • Williams J.M.G., Duggan D.S., Crane C., Fennell M.J.V. (2006). „Mindfulness-Based cognitive therapy for prevention of recurrence of suicidal behavior”. J Clin Psychol 62 (2), 201–210. o. DOI:10.1002/jclp.20223. PMID 16342287.  
  • Williams, Mark, John Teasdale, Zindel Segal, és Jon Kabat-Zinn (2007). The Mindful Way through Depression: Freeing Yourself from Chronic Unhappiness. Guilford Press. ISBN 978-1-59385-128-6.
  • [Williams, J.M.G., Teasdale, J.D., Segal, Z.V., Kabat-Zinn, J. (2007). The Mindful Way through Depression: Freeing Yourself from Chronic Unhappiness. Guilford Press, ISBN 978-1-59385-128-6
  • Wilson, Jeff. Mindful America: Meditation and the Mutual Transformation of Buddhism and American Culture. Oxford University Press (2014) 
  • Zgierska A, Rabago D, Chawla N, Kushner K, Koehler R, Marlatt A. Mindfulness meditation for substance use disorders: a systematic review, 266–94. o.. DOI: 10.1080/08897070903250019 (2009) 

Netes forrásokSzerkesztés

  1. Komaroff, Anthony: Does "mindfulness meditation" really help relieve stress and anxiety?. Ask Doctor K. Harvard Health Publications, 2014. március 31. (Hozzáférés: 2014. április 22.)

További információkSzerkesztés

Gyakorlat

Buddhizmus

  • Nyanaponika. The Heart of Buddhist Meditation: Satipaṭṭhāna : a Handbook of Mental Training Based on the Buddha's Way of Mindfulness, with an Anthology of Relevant Texts Translated from the Pali and Sanskrit 
  • William Hart (2011), The Art of Living: Vipassana Meditation As Taught by S. N. Goenka, Pariyatti

Pszichológia

  • Didonna, Fabrizio. Clinical Handbook of Mindfulness. Springer Science & Business Media (2008) 
  • Amanda Ie, Christelle T. Ngnoumen, Ellen J. Langer (2014), The Wiley Blackwell Handbook of Mindfulness (Two Volumes), John Wiley & Sons

Népszerű

  • Wherever You Go, There You Are: Mindfulness Meditation in Everyday Life. Hyperion Books, 2005. ISBN 1-4013-0778-7
Története
  • Wilson, Jeff. Mindful America: Meditation and the Mutual Transformation of Buddhism and American Culture. Oxford University Press (2014) 
  • McMahan, David L.. The Making of Buddhist Modernism. Oxford University Press (2008)