Főmenü megnyitása

A hasonló nevű turóci községet lásd: Nagyturány

Turány (Turany nad Ondavou)
A község látképe
A község látképe
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásSztropkói
Turisztikai régióFelső-Zemplén
Rang község
Első írásos említés 1567
Polgármester Ján Jakubov
Irányítószám 090 33
Körzethívószám 054
Forgalmi rendszám SP
Népesség
Teljes népesség373 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség41 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság176 m
Terület9,60 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Turány (Szlovákia)
Turány
Turány
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 06′ 00″, k. h. 21° 39′ 20″Koordináták: é. sz. 49° 06′ 00″, k. h. 21° 39′ 20″
A Wikimédia Commons tartalmaz Turány témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Turány (szlovákul Turany nad Ondavou) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Sztropkói járásban.

FekvéseSzerkesztés

Sztropkótól 12 km-re délre az Ondava-víztározó partján fekszik.

 
A templom

TörténeteSzerkesztés

A község már a 11. század előtt is létezhetett, erről tanúskodik az itteni földvár. Írott forrásban csak 1361-ben említik először. Neve az ősszláv tur (= őstulok) főnévből származik. A sztropkói uradalom része volt. 1600-ban 17 jobbágyház állt a településen. 1715-ben 7, 1720-ban 8 háztartása volt. 1828-ban 40 házában 300 lakos élt.

Vályi András szerint " TURÁNY. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura Jekelfalusi Uraság, lakosai katolikusok, és ó hitüek, fekszik Sztropkóhoz nem meszsze, Boczához 1/4 órányira; határja 3 nyomásbéli, terem gabonát, zabot, szőleje nints."[2]

Fényes Elek szerint " Turány, orosz falu, Zemplén vmegyében, az Ondava mellett: 235 r., 36 g. kath., 9 zsidó lak. Kath. paroch. templom. 593 h. szántóföld. F. u. özv. Jékelfalusy gr. Csáky asszony. Ut. p. Vecse."[3]

Zemplén vármegye monográfiája szerint "Turány, ondavamenti tót kisközség. Van 48 háza és 246 róm. kath. vallású lakosa. Postája és távírója Kelcse, vasúti állomása Varannó. A sztropkói vár tartozéka volt. Később a Jekelfalussyak, majd a gróf Viczay, báró ’Sennyey s báró Horváth családok lettek az urai. Ezidőszerint nagyobb birtokosa nincsen. Az 1663-ban fellépett pestis itt is dühöngött. Róm. kath. temploma 1825-ben épült. Ide tartozik az ú. n. Határcsárda."[4]

A trianoni békeszerződésig Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott.

Területén feküdt a középkorban Kékmező falu, melynek egykori erődítményét valószínűleg a Mikcsfiek építtették sztropkói uradalmuk központjául. Pontos helye és sorsa nem ismert.

NépességeSzerkesztés

1910-ben 285,többségben szlovák lakosa volt, jelentős német kisebbséggel.

2001-ben 414 lakosából 403 szlovák volt.

2011-ben 397 lakosából 379 szlovák volt.

NevezetességeiSzerkesztés

Híres emberekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

További információkSzerkesztés