Turapatak
Turapatak (1898-ig Turik, szlovákul Turík) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Rózsahegyi járásban.
| Turapatak (Turík) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Rózsahegyi |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1278 |
| Polgármester | Stanislav Krakovský |
| Irányítószám | 034 83 |
| Körzethívószám | 044 |
| Forgalmi rendszám | RK |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 279 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 27 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 556 m |
| Terület | 8,27 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 06′ 26″, k. h. 19° 22′ 57″Koordináták: é. sz. 49° 06′ 26″, k. h. 19° 22′ 57″ | |
| Turapatak weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Turapatak témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése szerkesztés
Rózsahegytől 8 km-re keletre fekszik.
Története szerkesztés
A falu a 13. században Liptótepla határában keletkezett. 1278-ban „Turapataka” néven említik először, amikor a birtokot IV. László király híveinek: Marcel fiainak, Simonnak és Tamásnak valamint Sybur fiainak, Albertnek és Dénesnek adta. Neve a szláv tur (= őstulok) főnévből származik. 1391-ben Turapataki Péter fia István, Tamás fia Bálint és Antal fia István a birtokosai. 1410-ben „Twran”, 1477-ben „Thwryk”, alakban szerepel a korabeli forrásokban. 1784-ben 29 házában 238 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „TUREK, v. Turik. Liptó Várm. földes Ura Turánszky Uraság, lakosai többfélék, fekszik Teplához közel, és annak filiája.”[2]
1828-ban 37 háza és 368 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. 1848-ig a Turánszky család birtokában állt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Turik, tót falu, Liptó vmegyében, 323 kath., 38 evang., 7 zsidó lak. Kath. filial szentegyház. Több urasági lakházak. Nyugotra a faluról a szántóföldeken több ritka kővévált tárgyakat találni, mint p. o. árpát, lencsét, kendermagot, sőt romai formáju pénzt; a honnan a közember azt hiszi, hogy hajdan itt a várban egy fősvény ember lakott, kinek mindene kővé változa. F. u. Thuránszky nemzetség.”[3]
A trianoni diktátumig Liptó vármegye Rózsahegyi járásához tartozott.
Hozzá tartozik még Kistura és Farkasverem is. Kisturát 1808-tól említik, 1828-ban egy ház állt itt 8 lakossal. Farkasverem szintén 1808-tól szerepel, egy régi malom és vendégfogadó helyén. 1828-ban egy ház állt itt 10 lakossal.
Népessége szerkesztés
1910-ben 183, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 228 lakosából 226 szlovák volt.
2011-ben 226-an lakták, mindegyik szlovák.
Nevezetességei szerkesztés
- 18. századi klasszicista kastélya van, melyet a 19. század első felében átépítettek.
- Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1798-ban épült, a 19. század végén új fatornyot és tetőt kapott.
Külső hivatkozások szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. január 18.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
