Tusaújfalu
Tusaújfalu (szlovákul: Tušická Nová Ves) község Szlovákiában, a Kassai kerület Nagymihályi járásában.
| Tusaújfalu (Tušická Nová Ves) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Kassai |
| Járás | Nagymihályi |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1325 |
| Polgármester | Jarmila Vaľovská |
| Irányítószám | 072 02 |
| Körzethívószám | 056 |
| Forgalmi rendszám | MI |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 524 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 128 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 108 m |
| Terület | 4,38 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 43′ 04″, k. h. 21° 45′ 06″Koordináták: é. sz. 48° 43′ 04″, k. h. 21° 45′ 06″ | |
| Tusaújfalu weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése
szerkesztésNagymihálytól 14 km-re délnyugatra, az Ondava jobb oldalán fekszik.
Története
szerkesztés1325-ben „Wyfalw” alakban említik először. Kezdetben tusai nemesek birtoka, majd több birtokosa is volt. A 15.–19. században a Palchy, Kéri, Bánóczi, Drugeth és Bartóczi családok tulajdonában találjuk. 1715-ben 12 ház állt a faluban, közülük 4 volt lakott. A faluban zsidó családok is éltek, akiknek elődei még 1738-ban, a pestisjárvány után érkeztek ide. Zsidó temető is van itt. 1787-ben 36 házában 269 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Tusa Újfalu. Tót falu Zemplén Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik n. k. Ondova vizéhez 1/2 fert. órányira, é. Tusához is annyira; földgye fekete, elegyes térségű, 2 nyomásbéli, gabonát leginkább, árpát középszerűen terem, erdeje, szőleje nints, piatza Kassán 6 mértföldnyire.”[2]
1828-ban 47 háza volt 353 lakossal, akik mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak. A község 1828-tól a gálszécsi jegyzőséghez tartozott.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Ujfalu (Tussa), Zemplén vmegyében, tót falu, a Tapoly mellett: 143 romai, 38 gör. kath., 20 evang., 244 ref., 9 zsidó lak., 371 hold szántófölddel. F. u. Szirmay, Péchy. Ut. p. Vecse.”[3]
A 20. században az Andrássy család a birtokosa.
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Tussaújfalu, tapolymenti tót kisközség, 80 házzal és 453, nagyobbára ev. ref. vallású lakossal, kiknek azonban itt nincs templomuk. Postája, távírója és vasúti állomása Parnó. Nagyjában Tussa sorsában osztozott és a Tussaiak birtoka volt. Csak az 1598-iki összeírásban találunk két új nevet s ezek: Nyárády Albert és Szilassy György özvegye. Az újabb korban a Kéryek, a Szirmayak s az Andrássyak voltak a földesurai, sőt a Kéryeknek itt már a XV. század elején is volt részbirtokuk. Most gróf Andrássy Gézának van itt uradalma s nevezetes sajt- és vajgyára. A XVII. századbeli pestis itt is megkövetelte a maga áldozatait.”[4]
1920-ig Zemplén vármegye Gálszécsi járásához tartozott.
A település kulturális fejlődését elősegítette az 1931-ben Gálszécsen alapított városi iskola. A zsidó lakosságot 1942-ben az akkori szlovák állam rendeletére elhurcolták. 1945-től a parnói jegyzőséghez tartozott.
Népessége
szerkesztés1910-ben 452-en, többségében szlovák anyanyelvűek lakták, jelentős magyar kisebbséggel.
2001-ben 620 lakosából 614 szlovák volt.
2011-ben 560 lakosából 543 szlovák volt.
Neves személyek
szerkesztés- Itt született 1947-ben Ján Zambor szlovák költő, irodalomtudós és műfordító.
Nevezetességei
szerkesztés
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Zemplén vármegye.
