Az U511 Szimferopol (ukrán betűkkel: Сімферополь) az Ukrán Haditengerészet 861M tervszámú iskolahajója volt 2012-ig. Eredetileg SZSZV–46 jelzéssel és Jupiter (orosz betűkkel: Юпитер) néven a Szovjet Haditengerészetnél az Arhipelag osztály (NATO-kódja: Moma-Mod) tagjaként mint közepes felderítő hajó állították szolgálatba. A Szovjetunió felbomlása után az orosz Fekete-tengeri Flottához tartozott, majd 1996-ban került ukrán fennhatóság alá. Honi kikötője Szevasztopolban volt. A hajót Lengyelországban, a gdański Északi Hajógyárban építették hidrológiai mérőhajóként, majd a Szovjetunióban alakították át katonai feladatokra.

Szimferopol
Az SZSZV–46 1987-ben a Fekete-tengeren
Az SZSZV–46 1987-ben a Fekete-tengeren
Hajótípusiskolahajó
Üzemeltető Ukrán Haditengerészet
HajóosztályArhipelag osztály (Moma-Mod)
Pályafutása
ÉpítőÉszaki Hajógyár (Gdańsk)
Vízre bocsátás1973. január 1.
Szolgálatba állítás1973
Szolgálat vége2013. január 5.
Sorsaszolgálatból kivonva
Általános jellemzők
Vízkiszorítás1080 t (normál)
1580 t (teljes terhelésnél)
Hossz73,3 m
Szélesség11,2 m
Merülés3,9 m (maximális)
Hajtómű2 db 6TD4 dízelmotor, 2 hajócsavar
Üzemanyaggázolaj
Sebesség17 csomó
Hatótávolság9700 mérföld (11 csomónál)
Fegyverzet8 db Igla kézi légvédelmi rakétaindító

Legénység85 fő
A Wikimédia Commons tartalmaz Szimferopol témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Története szerkesztés

A 861 tervszámú hidrológiai mérőhajókat szovjet megrendelésre Lengyelországban a gdański Északi Hajógyár építette a Szovjet Haditengerészet számára. Ezek közül 1968–1973 között kilenc darabot a Szovjetunióban 861M jelzéssel rádióelektronikai felderítőhajóvá alakítottak át. Feladatuk az ellenséges hajók és flotta-csoportok kommunikációjának nyomon követése volt.

Az U511 Szimferopolt Gdańskban 861/30 gyári szám alatt építették és 1973. január 31-én bocsátották vízre. 1973 júniusában helyezte üzembe a Szovjet Haditengerészet SZSZV–416[1] hadrendi jelzéssel, Jupiter néven. A hajót a szovjet Fekete-tengeri Flotta 112-es felderítő hajódandárjánál állították szolgálatba. Honi kikötője kezdetben Szevasztopolban, később a Donuzlav-tavon, Mirnijben volt.

 
A hajó az 1976-os modernizálása előtt

A hajó fontos feladatokat hajtott végre a hidegháború időszakában. Fő bevetési területe a Földközi-tenger és az Atlanti-óceán Ibériai-félsziget körüli térsége volt, ahol feladata az Egyesült Államok és a NATO haditengerészeti egységeinek, főként az Egyesült Államok Haditengerészete 6. Flottájának, elsősorban a repülőgép-hordozók, a tengeralattjárók mozgásának megfigyelése és kommunikációjuk lehallgatása volt.

1974–1976 között Libanon és Izrael térségében hajtott végre bevetéseket és az arab–izraeli konfliktusokról gyűjtött információt, majd 1976-ban modernizálták. Még abban az évben Gibraltár térségében az akkor újonnan megjelent Nimitz repülőgép-hordozóról gyűjtött adatokat. 1987-ben az Amerikai Egyesült Államok Líbia ellen indított katonai akcióját figyelte meg a Szidra-öböl térségében. Emellett a hajó részt vett több amerikai és NATO tengeri hadgyakorlat megfigyelésében, több esetben tengeri rakétalövészetek térségében gyűjtött információt.

 

A hajót Oroszország 1996. január 10-én átadta Ukrajnának, ahol az Ukrán Haditengerészet U511 hadrendi jelzéssel, Szimferopol néven parancsnoki hajóként állította rendszerbe. Az ukrán haditengerészeti lobogót 1996. március 1-jén vonták föl a hajóra. Honi kikötője a Donuzlav tavon Novoozerne lett. A hajó 1999-ben átkerült Szevasztopolba, az Ukrán Haditengerészet 1. Hajódandárjához. 2002-ben nagyjavításra vezényelték Balaklavába. A nagyjavítást a balaklavai Metaliszt hajójavító üzem végezte el. 2006-ban visszavezényelték aktív szolgálatba, és az Ukrán Haditengerészet szevasztopoli Nahimov Haditengerészeti Akadémiájának állományába került iskolahajónak.

Az ukrán kormány 2012. november 7-i határozata alapján 2013 januárjában kivonták az Ukrán Haditengerészet állományából és leselejtezték.[2] 2014. március 10-én átvontatták Inkermanba szétbontásra.

Jegyzetek szerkesztés

  1. A Szovjet Haditengerészetnél a felderítő hajókat konspirációs okokból távközlési hajónak nevezték és SZSZV (szudno szvjazi, magyarul távközlési hajó) jelzéssel látták el.
  2. Kabmin szpiszav siszty bojovih korabliv ukrajinszkoho flotu (A Miniszteri Kabinet selejtezte az ukrán flotta hat hadihajóját, Bigmir.net, 2012. november 8. (ukránul)

Források szerkesztés

  • V. P. Zablockij, V. V. Kosztricsenko: Korabli i szuda Vojenno-Morszkih Szil Ukraini (kratkij szpravocsnyik), UKCentr, Doneck, 1998, ISBN 966-95347-2-0, p. 20. (oroszul)

További információk szerkesztés