Vágterbete

község Szlovákiában
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. szeptember 24.

Vágterbete (1899-ig Trebete, szlovákul Trebatice) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Pöstyéni járásban.

Vágterbete (Trebatice)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNagyszombati
JárásPöstyéni
Rangközség
Első írásos említés1113
PolgármesterJuraj Valo
Irányítószám922 10
Körzethívószám033
Forgalmi rendszámPN
Népesség
Teljes népesség1340 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség164 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság165 m
Terület7,67 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 35′ 48″, k. h. 17° 45′ 10″48.596667°N 17.752778°EKoordináták: é. sz. 48° 35′ 48″, k. h. 17° 45′ 10″48.596667°N 17.752778°E
Vágterbete weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vágterbete témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Pöstyéntől 5 km-re nyugatra fekszik.

Története

szerkesztés

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a késő kőkorszakban éltek emberek. A bronzkorban a La Tène-kultúra települése, majd a 2. és 3. században germán település állt itt.

A mai falu első írásos említése a zoborhegyi apátság birtokainak 1113-ban kelt határleírásában történt "Trebeta" néven. 1298-ban "Trebata", 1773-tól "Trebaticze", "Trebete" alakban szerepel a korabeli forrásokban. A hagyomány szerint a Vágon közlekedő tutajosok alapították és nevét az első tutajos családról kapta. Beckó várának uradalmához tartozott, majd a Nyitrai egyházmegyéé volt. Egyházilag egy 1258-as feljegyzés szerint a krakoványi plébániához tartozott. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak. 1753-ban nagy káposzta termesztőként említik őket. 1828-ban 96 házában 679 lakos élt. 1831-ben, 1849-ben, 1855-ben és 1866-ban kolerajárvány sújtotta, melyeknek összesen 63 lakos esett áldozatul. 1851-ben a falu templomot épített, melyet Szent István király tiszteletére szenteltek fel. Plébániát azonban nem alapítottak, a templom Krakovány filiája lett. A 18. század második felében zsidó lakosság is települt a községbe, akik kis számú közösséget alkottak.

Vályi András szerint " TREBETE. Trebatitza. Tót falu Nyitra Várm. földes Ura a’ Nyitrai Püspökség, lakosai katolikusok, fekszik Krakovánhoz közel, mellynek filiája; földgye, réttye jó, Dudvág vize néha megönti földgyét; piatza Verbón, és Újhelyben."[2]

Fényes Elek szerint " Trebete, tót falu, Nyitra vmegyében, Krakován fil., 691 kath., 9 zsidó lak. F. u. a nyitrai püspök. Ut. p. Galgócz."[3]

Nyitra vármegye monográfiája szerint "Trebete, tót község Sztrázsa mellett, ettől délre, 835 r. kath. lakossal. Postája és távirója Verbó, vasúti állomása Pöstyén. Kath. temploma 1852-ben épült. E község már 1258-ban ismeretes volt. Vincze nyitrai püspök Péter zobori apáthoz intézett egyik levelében már említést tesz róla. Kegyura a nyitrai püspök. A lakosok a községben szegények házát tartanak fenn."[4]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Vágújhelyi járásához tartozott.

Népessége

szerkesztés

1910-ben 1074 lakosából 1039 szlovák és 25 magyar anyanyelvű volt.

2001-ben 1234 lakosából 1226 szlovák volt.

2011-ben 1260 lakosából 1196 szlovák volt.

Nevezetességei

szerkesztés

Külső hivatkozások

szerkesztés
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Nyitra vármegye.