Főmenü megnyitása

Valla (németül Wallern im Burgenland) mezőváros Ausztriában, Burgenland tartományban, a Nezsideri járásban.

Valla (Wallern im Burgenland)
Harangláb Vallában
Harangláb Vallában
Valla címere
Valla címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Burgenland
Rang mezőváros
Járás Nezsideri járás
Alapítás éve1269
Polgármester Helmut Huber (SPÖ)
Irányítószám 7151
Körzethívószám 02174
Forgalmi rendszám ND
Népesség
Teljes népesség1702 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség56 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság120 m
Terület33,9 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Valla (Ausztria)
Valla
Valla
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 43′ 40″, k. h. 16° 56′ 15″Koordináták: é. sz. 47° 43′ 40″, k. h. 16° 56′ 15″
Valla weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Valla témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

5 km-re északra fekszik a Hansági-főcsatornától és az osztrák-magyar határtól. 2012-ben kerékpárút épült létesült Kapuvárra.

TörténeteSzerkesztés

A régészek területén honfoglalás előtti vastelepet tártak fel. A települést 1269-ben "Bala" alakban említik először abban az adománylevélben, melyben Götsch Lambert a győri székeskáptalan mint hiteleshely előtt 150 hold földet hagyományoz a borsmonostori cisztercita apátságnak. Egy 1349-ben szintén a győri székeskáptalan előtt kelt oklevél szerint az Osli nembeli Viczai Miklós fiai Tamás és János 20 évre elzálogosítják a Sopron vármegyében fekvő "Bala" és "Lobl" birtokaikat Belyd mesternek Hoflyng János fiának. A későbbi oklevelekben a település "Bollern, Walla, Valla, Walarn, Balla, Walern" változatokban szerepel mint az Osli nemzetség birtoka. A település korábban nem azon a helyen állt ahol most, hanem attól keletre fél óra járásra a mocsárban. Ezt a helyet a helyiek ma is "Altes Dorf", azaz régi faluként nevezik, ahol az egykori falu templomának és házainak maradványai még mindig láthatók.

A mai települést 1498-ban "Wallern" néven említi először oklevél, mint Fraknó várához tartozó falut. 1622 és 1865 között az Eszterházyak birtoka volt. 1709 körül a kuruc háborúk hatására a falu újra sok szenvedést élt át. Erre az időre emlékeztet az a mintegy 1500 méter hosszú fal, mely északnyugatra húzódik. Egykor a települést kettős fal övezte. 1709 január 14-én a német lakosság a császári dragonyosokkal egy ideig még megvédte a falut, de azt később mégis fel kellett adni. A mai Valla első, még torony nélküli templomát 1730-ban építették. 1734-től önálló plébánia lett, előtte Pomogyhoz tartozott. 1760-ban a templomot 17 méterrel meghosszabbították és ekkor épült tornya is. A Főtér óratornyát 1784-ben emelték. 1809-ben a francia megszállás okozott újabb szenvedést a falunak. 1848-ban a lakosság elmenekült a magyar honvédsereg elől, csak az öregek maradtak otthon. Ugyanebben az évben kolerajárvány tört ki, melynek 80 halálos áldozata volt, ez akkor a lakosság ötödét jelentette.

Vályi András szerint " VALLA. Német falu Mosony Várm. földes Ura Hg. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik n. ny. Magyar Óvárhoz 4, Nizsiderhez 585pedig 5 órányira; határja 2 nyomásbéli, fekete homokos földgyében búza, rozs, tavaszi is terem; a’ Hanságban vagynak meglehetős réttyei, tavaiban halászattya, nádgya, és gyékénynek való kákája; szép fiatal erdeje van, mellyhez tsupán télen férhetnek, midőn fagyok vannak; hallal is kereskednek némellyek; piatzok Nizsiderben, és Ausztriában."[2]

Fényes Elek szerint " Valla, német falu, Moson vmegyében, a Hanság mellett, 903 kath. lakossal, paroch. templommal. Határa róna és lapály, fekete és szíkes föld. A lakosok birnak 36 urbéri telek után 600 hold második, 480 h. harmadik, 200 h. negyedik osztálybeli szántóföldet, 260 h. rétet. Nádló rétje, hala, vizimadara nagy bőséggel. Birja hg. Eszterházy, s ut. p. Moson."[3]

1875-ben emelték a Főtér Mária-oszlopát. 1875 és 1914 között 70 család és mintegy 200 más lakos vándorolt ki Amerikába. 1881-ben nagy tűzvész pusztított, melyben a Főtér sok háza is leégett. 1897-ben megnyílt a posta és a vasútállomás épülete. 1904-ben felépült a falu első iskolája. Az első világháborúban 52 helyi lakos esett el.

A trianoni békeszerződésig Moson vármegye Nezsideri járásához tartozott, 1910-ben 1613, többségben német lakosa volt jelentős magyar kisebbséggel. 1921-ben a trianoni és saint germaini békeszerződések értelmében Ausztria Burgenland tartományának része lett. Ebben az évben megépült a magyar-osztrák határon a Hansági-főcsatorna és a gát. Újabb 10 család vándorolt ki Dél-Amerikába. 1932-ben felépült az új templom és a plébánia épülete. A második világháborúban 138 vallai esett el a frontokon.

NevezetességeiSzerkesztés

  • Római katolikus temploma 193132-ben épült.
  • A Főtér óratornyárt 1784-ben építették.
  • A Szentháromság-oszlop 1702-ben épült.
  • A Mária-oszlop 1875-ben épült.

JegyzetekSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés