Főmenü megnyitása

Varga Ilona (újságíró)

Varga Ilona (Háromfa, 1960. április –) magyarországi cigány újságíró, műfordító, szótárszerkesztő.

Varga Ilona
Született 1960április 8. (59 éves)
Háromfa, magyar
Állampolgársága magyar
Foglalkozása újságíró, műfordító, szótárszerkesztő

ÉleteSzerkesztés

Egy, a Dráva melletti, azóta megszűnt ormánsági kis beás cigánytelepen, Háromfán (nem azonosa Somogy megyei Háromfával) született. Néhány nap múlva, 1960. április 11-én a legközelebbi faluban, Kemsén anyakönyvezték. Gyerekkorát Zalátán töltötte. Hatéves korában (1966-ban) még csak beásul tudott beszélni. Az általános iskola elvégzése után egy pécsi gimnázium tanulója lett. Férjhez ment, gyermeket szült. Volt adminisztrátor, konyhalány, kesztyűgyári bérelszámoló. A munka mellett – a Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Tagozatának népművelő-magyar szakán – szerezte meg első diplomáját.

A főiskola elvégzése után hat évig tanított egy pécsi diákotthon kisegítő iskolájában. 1989-ben a Magyar Rádió szerződést kötött vele, és a Cigányfélórát (utóbb: Cigányóra) alapító csapat munkatársa, szerkesztő-riportere lett. Az első magyarországi cigány televíziós műsor: az MTV Pécsi Körzeti Stúdiója által készített Figyelj rám! (Bágăm Számá! – Asun Kathe!) alapító műsorkészítője volt. 1991-ben újságíró oklevelet szerzett a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémián, később 1992-től előbb az Eötvös Loránd Tudományegyetem média szakán, majd a szociológia szakon szerzett újabb diplomákat.

Európa első cigány nemzetiségi középiskolája, a pécsi Gandhi Gimnáziumot létrehozó Gandhi Alapítvány egyik alapítványtevője volt, a Gandhi Közalapítvány és a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány, valamint az állami gondozott gyerekek örökbefogadását elősegítő Fészek Alapítvány kurátora, a Kisebbségi Jogvédő Iroda Felügyelő Bizottságának és a Filantróp Társaság vezetésének és a Partners Hungary Alapítvány kuratóriumának is tagja. A Tegnapután Országos Cigány Kulturális Egyesület elnöke. Közben 1999-ben a Magyar Televízió Cigány Magazinjának felelős szerkesztője, éveken át a Petőfi Rádió Szálkák című roma és Segíthetek? című karitatív műsorának szerkesztője, az MTV Sorsfordítók című portrésorozatának szerkesztő-riportere is. Emlékezetes rádiós sorozata volt a kórházi kiszolgáltatottságról és orvosi helytállásról szóló rádiós sorozata (Kórterem), a kéregető utcazenészekről, illetve a vakokról készített műsorai, de a Kossuth Rádióban éppen most futó Nincs egyedül című, a különböző hátrányokkal élő társadalmi rétegeket érintő műsorfolyama is ezek közé tartozik.

1996-ban az Idegennyelvi Továbbképző és Vizsgaközpont az ő vezetésével akkreditálta a beás cigány nyelvet az állami nyelvvizsgarendszerbe. 1996-tól nyelvvizsgáztat a nevezett intézményben az anyanyelvéből. Ő szerkesztette meg az első Beás/magyar – magyar/beás szótárt, amely közel tízezer szót tartalmazott. E tevékenységéért 1998-ban a Union Chamber Hungary neki ítélte azt az ifjúsági díjat, amelyet annak idején a fiatal Kennedy és Kissinger is megkapott. A Magyar Rádió kétszeres Nívódíjasa, kétszeres Tolerancia Díjas, Pro Humanitas Díjas. 2004 márciusában Táncsics Mihály-díjjal, 2006-ban Kisebbségekért Díjjal tüntették ki. 2007-ben neki ítélték a Jó Ember Díjat. 2008 márciusában Pannon Példaképpé avatták. 2012-ben – a felterjesztés, illetve a laudáció szerint – a magyarországi beás anyanyelvű kulturális örökség megtartásáért, fejlesztéséért folytatott tevékenysége, valamint a hazai beás nyelvű rádiózás megteremtésében játszott kiemelkedő szerepe alapján Pro Cultura Minoritatum Hungariae díjat kapott.

Amikor tudtára jutott, hogy a magyar nyelvben kevéssé járatos cigány emberek a bíróság előtt ugyan kérhetnék, hogy anyanyelvi tolmács segítse őket, ám ilyen engedéllyel rendelkező szakember egy sincs az országban, felsőfokú tolmácsvizsgát tett: ő az ország első beás tolmácsa.

Különböző folyóiratokban (Világunk, Barátság, Lungo Drom) rendszeresen jelennek meg műfordításai, interjúi.

2008 októberétől a Magyar Rádió mr4 nemzetiségi adások csatornáján a Három szólamra című lovári, beás és magyar nyelvű cigány műsorok felelős szerkesztője, valamint a beás műsor szerkesztő-műsorvezetője.

Részt vett a cigány kulturális alaptanterv kidolgozásában is.

Nyomtatásban megjelent műveiSzerkesztés

  • Mese a telepről
  • Gyökerek
  • A cigány közösség hatása a tanulóra
  • Motiváció
  • Személyiségfejlesztés
  • Életük egyfajta bizonyítás
  • Válogatás a világirodalom cigány tárgyú írásaiból
  • Kik is a cigányok?
  • Irodalmi szöveggyűjtemény. Válogatás magyar szerzők cigány tárgyú írásaiból középiskolák I-IV. osztályai számára; szerk. Hegedűs Sándor, Varga Ilona; Konsept, Bp., 1994
  • Beás–magyar, magyar–beás szótár; Konsept-H, Piliscsaba, 1997
  • Hegedűs Sándor–Varga Ilona: Irodalmi szöveggyűjtemény. Válogatás a kortárs cigány irodalom alkotóinak írásaiból a középiskolák számára; Konsept-H, Piliscsaba, 1998
  • Ligeti György–Varga Ilona: Magyarországi cigányok; Körtánc Egyesület–MTV, Bp., 1998 (Körtánc füzetek)
  • Hanglenyomatok. Varga Ilona interjúkötete; Konsept-H, Piliscsaba, 2004

ForrásokSzerkesztés