Főmenü megnyitása

Veríssimo Correia Seabra (1947. február 16.2004. október 6.) bissau-guineai katonatiszt, aki 2003-ban egy vértelen puccs során eltávolította posztjáról Kumba Ialá elnököt és két hétig irányította az országot.

Veríssimo Correia Seabra
Bissau-Guinea alkotmányos és demokratikus rendjének visszaállításáért felelős katonai bizottság elnöke
Hivatali idő
2003. szeptember 14. 2003. szeptember 28.
Előd Kumba Ialá
Utód Henrique Rosa
(ideiglenes elnök)

Született 1947. február 16.
Bissau, Portugál Guinea
Elhunyt2004. október 6. (57 évesen)
Bissau, Bissau-Guinea
Párt pártonkívüli

Foglalkozás politikus

Katonai pályájaSzerkesztés

A pepel etnikumhoz tartozó Correia Seabra 1947-ben született Portugál Guinea fővárosában, Bissauban. 1963-ban, 16 éves korában belépett a Guinea és a Zöld-foki-szigetek Afrikai Függetlenségi Pártjába (PAIGC), és gerillaként harcolt a portugál gyarmatosítók ellen vívott szabadságharcban. Három évet később villamosmérnöki képzésben részesült a keleti tömbhöz tartozó Bulgáriában. 1971-ben tüzérségi iskolát végzett a Szovjetunióban. Hazatérve tüzérségi egységet bíztak rá az ország déli részén, a guineai határhoz közel. 1976-ban Portugáliába küldték tisztképzésre.

1988-ban csatlakozott Ansumane Mané tábornok felkeléséhez a hivatalban lévő João Bernardo Vieira elnök ellen. A rövid, de annál véresebb polgárháború során 1999 májusában elűzték az elnököt, a puccsban Seabra is részt vett. 2000. február 19-én Kumba Ialá elnök honvédelmi miniszterré és vezérkari főnökké nevezte ki, hamarosan Mané tábornok riválisa lett a hadseregen belül.[1][2] Amikor a tábornok az Ialá által hozott katonai előléptetéseket saját hatáskörben visszavonta, Seabrát letartóztatta és házi őrizet alá helyezte, majd a vezérkari főnöki pozícióból is eltávolította. Seabra azonban megszökött a fogságból és tűzharcok robbantak ki a hadseregen belül. Mané egy összecsapásban életét veszítette, halála után Ialá visszahelyezte Seabrát pozíciójába.[3]

Hamarosan azonban az elnökkel való viszonya megromlott. A gazdaság stagnálása és az antidemokratikus intézkedések mellett problémát okozott a hadsereg katonáinak zúgolódása, akiknek fizetése több hónapos késésekkel akadozott. Seabra figyelmeztette az elnököt, hogy amennyiben nem javul a helyzet, a hadsereg be fog avatkozni, amely egyet jelentett a hatalomátvétellel való fenyegetéssel. 2003. szeptember 14-én végül a választás újabb elhalasztása után vértelen puccs során elmozdította helyéről Ialá elnököt. A helyi lakosság a puccsot üdvözölte, a nemzetközi közösség azonban elítélte az aktust. Seabra egy 32 tagú katonai junta élén vezette az országot két hét erejéig, amely minőségében tárgyalni kezdett a politikai pártokkal és egyházakkal egy konszenzuson alapuló átmeneti polgári kormány felállításáról. Szeptember 28-án Henrique Rosa ideiglenes elnök hivatalba lépett, 2004. március 28-án parlamenti választásokat tartottak.

A hadsereg kifizetési nehézségei azonban nem oldódtak meg, végül októberben zendülés tört ki, amelynek során fellázadt katonák Seabrát helyettesével, Domingos Barros alezredessel együtt elfogták és meglincselték.

ForrásokSzerkesztés

  1. "Le gouvernement de la GUINEE BISSAU formé le 19 February 2000" Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben, Afrique Express (franciául).
  2. "Guinea-Bissau: Agency gives full cabinet list", PANA news agency (nl.newsbank.com), February 22, 2000.
  3. "Focus on new source of instability", IRIN, November 23, 2000.