Észak-Rajna-Vesztfália

tartomány Németországban
(Vesztfália szócikkből átirányítva)

Észak-Rajna-Vesztfália (németül: Nordrhein-Westfalen, rövidítése NRW, pfalzi nyelven Nordrhoi-Weschdfaale) Németország északnyugati részén elhelyezkedő tartomány. Fővárosa Düsseldorf.

Észak-Rajna-Vesztfália
Észak-Rajna-Vesztfália zászlaja
Észak-Rajna-Vesztfália zászlaja
Észak-Rajna-Vesztfália címere
Észak-Rajna-Vesztfália címere

FővárosaDüsseldorf
é. sz. 51° 13′ 00″, k. h. 7° 31′ 60″51.216667°N 7.533333°EKoordináták: é. sz. 51° 13′ 00″, k. h. 7° 31′ 60″51.216667°N 7.533333°E
Legnagyobb városKöln
Államformaszabad állam
Vezetők
MiniszterelnökHendrik Wüst (CDU)
Hatalmon lévő pártCDU/FDP koalíció
Hivatalos nyelvnémet
Beszélt nyelveknémet
Tagság
Lista
  • Európai Klímaszövetség
  • IT Planning Council
Népesség
Népszámlálás szerint17 932 651 fő (2018. dec. 31.)[1]
Becsült17 638 098 fő (2014)
Népsűrűség517 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület34 110,26 km²
IdőzónaCET (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Egyéb adatok
Pénznemeuró
Nemzetközi gépkocsijelD
Internet TLD.de
Villamos hálózat230 V 50 Hz
Közlekedés irányajobboldali
A Wikimédia Commons tartalmaz Észak-Rajna-Vesztfália témájú médiaállományokat.

Északon és északkeleten Alsó-Szászországgal, délkeleten Hessennel, délen Rajna-vidék-Pfalzcal, nyugaton Belgiummal és Hollandiával szomszédos. Körülbelül 17,6 milliós lakosságával a legnépesebb német tartomány, a 34 110 km²-es területével a negyedik legnagyobb. Itt él Németország lakosságának több mint húsz százaléka.

A Ruhr-vidék egykor a szénbányászatról és acéliparáról volt híres, ám az 1960-as évektől kezdve szerkezeti átalakulás kezdődött. A szén- és acélipar hanyatlása után a Ruhr-vidék még mindig kulcsfontosságú az iparban és egyike Németország tudományos központjainak.

Észak-Rajna-Vesztfália igen változatos, természeti szépségekben rendkívül gazdag, a Ruhr-vidéket öleli körül. Területén a Német-középhegyvidék jelentős vonulatai húzódnak keresztül:

  • Délen a Rajnai-palahegység, a folyó bal partján a Nordeifel (északi Eifel) vonulattal, jobb partján a Rothaar-hegységgel (Rothaar-Gebirge), melynek legmagasabb csúcsa a 841 méter magasságú Kahle Asten, amely egyben a tartomány legmagasabb pontja.
  • Keleten a Weser-hegyvidék (Weserbergland) vonulatai tartoznak hozzá, többek között a Teutonburgi-erdő (Teutonburger Wald) és a Wiehen-hegység (Wiehengebirge).

E hegyi tájaktól északra az Észeknémet-síkság terül el, melynek egyes részei, mint például a Kölni- és a Münsteri-öblözet mélyen benyúlnak a hegyek közé.

A vizekben is gazdag tartományon három nagy folyó folyik keresztül: a Rajna, a Maas és a Weser. E jelentős vízfolyásokat csatornarendszer köti össze egymással, valamint az Elbával és az Oderával.

A folyókon számos völgyzárógátat és mesterséges tavat is létrehoztak. Szerepük nemcsak a víztartalékolás és az erőművek révén az áramfejlesztés, legtöbbjük egyben kedvelt kirándulóhely is.

Története

szerkesztés

Észak-Rajna-Vesztfáliát a brit katonai közigazgatás hozta létre 1946. augusztus 23-án a megszüntetett Poroszország egyes részeiből, Vesztfália tartományból és a Rajnai tartomány északi részéből. 1947. január 21-én az apró Lippe államot is beolvasztották. Észak-Rajna-Vesztfália alkotmányát népszavazás hagyta jóvá.

 
  Járási jogú város
  Nagy város
  Közepes város
  Város
  Község

Észak-Rajna-Vesztfália kerületekre (Bezirke), járásokra (Landkreise), járási jogú városokra (kreisfreie Städte) és községekre (Gemeinden) tagolódik.

A kerületek listája

szerkesztés

A járások listája

szerkesztés
 
Járások

Járási jogú városok listája

szerkesztés

Népesség

szerkesztés

Oktatás és kutatás

szerkesztés

Észak-Rajna-Vesztfália szíve a Ruhr-vidék. A hatalmas szén- és acélipari régió Németország iparának központja. Bár az ország acélgyártásának többségét a Ruhr-vidék adja, mára már nem egyeduralkodó itt a bányászat és az acélipar. A második világháború után nagy fejlődésnek indult a vegyipar, de jelentőssé vált a textil-, valamint a feldolgozóipar is.

Észak-Rajna-Vesztfáliában található az ország majd minden negyedik ipari üzeme.

Az ipar mellett mezőgazdasága is jelentős, hiszen a tartomány földterületének 78%-a szántó, legelő és erdő; egyes vidékeit az ország legtermékenyebb tájai közé sorolják.

Egyes részein, például Münsterlandban, a Teutoburgi-erdő környékén vagy a délkeleti fekvésű Sauerlandban csak kevés ipari létesítmény található.

Kultúra és szabadidő

szerkesztés

A vidék gazdag kulturális értékekben, műemlékekben és műkincsekben is. Itt található Bonn, amely többek között számos gazdasági tanácskozás és tudományos kongresszus színhelye, emellett zenei élete is igen élénk. Nemzetközi zeneéletének kiemelkedő eseménye a város nagy szülöttének, Ludwig van Beethovennek emlékére a Beethovenhalléban kétévente rendezett ünnepi hangversenysorozat (Beethoven-Fest), és 120-190 különféle hangversenyt szerveznek itt évente.

A régmúlt korok emlékeit gondosan ápolják a tartományban. Hagyományaik, népszokásaik közül mindenekelőtt kiemelkedő a november 11-i Márton napi ünnepség: Márton volt a Merovingok és frankok védőszentje, a Rajna-vidék falvaiban őt ünneplik e nap estéjén vidám felvonulásokkal, lámpás és fáklyás menetekkel. A tartomány minden részén hagyományos népünnepély az úgynevezett "lövészverseny", valamint elsősorban a katolikusok lakta vidékeken a "karnevál". A karneválok központja a Rajna-vidékén Köln, Vesztfáliában Münster.

A tartományban jelentős szerepe van az idegenforgalomnak is, részben nevezetes gyógyfürdői miatt, amelyekben legfőképp Weserbergland gazdag. Sok turistát vonzanak a tartomány erdői, természetvédelmi területei, parkjai és üdülőhelyei. A kirándulókat jól jelzett turistautak sűrű hálózata szolgálja.

Világörökségi helyszínek

szerkesztés
Lásd még: Németország világörökségi helyszínei
  1. https://www.landesdatenbank.nrw.de/ldbnrw/online;jsessionid=FBC481AAC50656B8CA9E933111BC242A.ldb2?sequenz=tabelleErgebnis&selectionname=12411-31iz
  2. de:Amtlicher Gemeindeschlüssel
  3. a b c Statistisches Bundesamt (Hrsg.): Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2011 (Online, Abgerufen am 8. Dezember 2012).
  4. Statistisches Bundesamt (Hrsg.): Statistisches Jahrbuch für die Bundesrepublik Deutschland 1952; S. 21 f. (Online). (Online). Jeweils Ergebnisse der Volkszählung 1939, Stand 17. Mai 1939.
  5. Statistisches Bundesamt (Hrsg.): Statistisches Jahrbuch für die Bundesrepublik Deutschland 1952; S. 21 f. (Online). Stand: 13. September 1950. (Online). Stand: 31. August 1950.
  6. Statistisches Bundesamt (Hrsg.): Statistisches Jahrbuch für die Bundesrepublik Deutschland 1972; S. 32 f. (Online). (Online). Stand jeweils: 31. Dezember 1970.
  7. Statistisches Bundesamt (Hrsg.): Statistisches Jahrbuch für die Bundesrepublik Deutschland 1992; S. 59 f. (Online). Stand: 30. Juni 1990

További információk

szerkesztés