Főmenü megnyitása

Világbajnokjelöltek versenye

Sakkvilágbajnokság kvalifikációs versenye

A világbajnokjelöltek versenye (Candidates Tournament) a sakkozás kiemelkedő erősségű sporteseménye, amelynek funkciója, hogy kiválassza azt a versenyzőt, aki a világbajnoki címért megmérkőzhet a regnáló sakkvilágbajnokkal. Először 1950-ben rendezték meg. Az első győztes a szovjet Mihail Botvinnik volt, aki győzelmével egyúttal a világbajnoki címet is megszerezte, mivel Alekszandr Aljechin 1946-ban bekövetkezett halála miatt a sakkvilágbajnoki címnek nem volt védője. A sakk történetében még egy alkalommal, a 2007-es sakkvilágbajnokságon fordult elő, hogy a világbajnokjelöltek versenyének győztese egyben a címet is megszerezte, a többi alkalommal a győztes a világbajnokkal való mérkőzés jogát szerezte meg. A verseny mind a nyílt (amelyen a férfiak és a nők egyaránt részt vehetnek), mind a női sakkvilágbajnoki versenysorozat részét alkotja.

A világbajnokjelöltek versenyének lebonyolítási módja időnként változott, formája 1965-ig többfordulós körmérkőzés, ezt követően kieséses párosmérkőzés volt a kvalifikációt szerzett (általában 8, legfeljebb 15) versenyző között. A világbajnokjelöltek versenyébe többszörös kvalifikációs versenysorozat eredményei alapján juthatnak be a versenyzők. A kvalifikációs versenysorozat részei: a zónaversenyek, kontinensbajnokságok, korábban a zónaközi döntők, amelyeket 2005-ben felváltotta a sakkvilágkupa, és 2008 óta a FIDE Grand Prix versenysorozat összesített eredménye is kvalifikációra jogosít. A versenyt megelőző fél év átlagos Élő-pontszáma alapján a legmagasabb pontszámú egy, legfeljebb két versenyző, valamint az előző világbajnoki döntő vesztese számára is biztosított a részvétel.

2019-től a korábbi zónaközi döntők mintájára egy 105 résztvevős svájci rendszerű versenyt rendeznek FIDE Grand Swiss néven, amelyen a világranglista első 100 helyezettje, valamint a junior és a szenior világbajnok vehet részt. Ugyancsak 2019-től a nők számára is rendeznek világbajnokjelölti versenyt.[1]

Tartalomjegyzék

TörténeteSzerkesztés

Az 1886-os első hivatalos világbajnokságtól kezdődően a regnáló sakkvilágbajnok kedve szerint alakíthatta ki a világbajnoki mérkőzések feltételeit, és választhatta ki ellenfelét. A feltételek között jelentős szerepe volt a díjalapnak, amelynek előteremtése sok kiváló mester – többek között az egy ideig a világranglistát is vezető magyar Maróczy Géza – számára lehetetlenné tette a világbajnoki cím elérését. A Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) már megalakulása, 1924 óta próbált beavatkozni a férfi és női világbajnokság menetébe, olyan szabályokat alkotva, amelyek biztosítják a címért folyó versengés nyíltságát és azt, hogy valóban a legerősebb játékos viselje a címet.

A FIDE 1927-ben elismerte Capablanca világbajnoki címét, és az elkövetkezendő években arra összpontosított, hogy a világbajnok kihívójának kiválasztásában legyen döntő szerepe. Ennek érdekében 1935-ben olyan határozatot hozott, hogy a világbajnoki mérkőzések befejezését követően „listát kell felállítani azokról a mesterekről, akik az előző hat évben legalább háromszor egyedüli vagy holtversenyes első helyezést értek el olyan versenyen, amelyen legalább 14 résztvevő játszott, és amelyen a résztvevők legalább 70%-a nemzetközi mester volt. Kizárólag csak a listán szereplő versenyzők közül kerülhet ki a világbajnok következő kihívója.”[2]

Az 1938-as AVRO-versenySzerkesztés

A listán szereplők közül a kihívó személyének kiválasztását illetően 1937-ben hoztak döntést. E szerint: „a listán szereplő versenyzők kétfordulós körmérkőzésen döntik el, hogy közülük ki lesz a világbajnok következő kihívója”. E határozat értelmében kezdték el szervezni az 1938. évi AVRO-versenyt, amelyen a tervek szerint a listán szereplő játékosok mellett az 1937-es Euwe–Aljechin-mérkőzés vesztese vesz részt. Euwe elfogadta a FIDE határozatát, és nyilatkozatot tett arról, hogy amennyiben az Aljechin elleni mérkőzésen megvédi címét, a jövőben a FIDE szabályai szerint kiválasztott kihívó ellen veszi fel a küzdelmet. Aljechin nem tett ilyen értelmű nyilatkozatot, és miután Euwe elvesztette ellene az 1937-es világbajnoki visszavágó mérkőzést, így a FIDE elképzeléseihez a regnáló világbajnok hozzájárulása hiányzott. 1938-ban ennek ellenére ugyan megrendezték az AVRO-versenyt, a végeredményt azonban Aljechin nem tekintette a maga számára kötelezőnek, és a versennyel kapcsolatban ekkoriban már nem is hangoztatták annak világbajnokjelölti kiválasztó jellegét.[2]

Az 1938-as AVRO-verseny végeredménye
No. Név Ország 1 2 3 4 5 6 7 8 Össz-
pontszám
1 Paul Keres   Észtország XX 1 ½ ½ ½ ½ ½ 1 ½ ½ ½ 1 ½ ½ ½
2 Reuben Fine   Amerikai Egyesült Államok 0 ½ XX 1 ½ 1 0 1 0 1 1 ½ ½ 1 ½
3 Mihail Botvinnik   Szovjetunió ½ ½ 0 ½ XX ½ 0 1 ½ 1 ½ ½ 1 ½ ½
4 Max Euwe   Hollandia ½ ½ 0 1 ½ 1 XX 0 ½ 0 ½ 0 1 1 ½ 7
5 Samuel Reshevsky   Amerikai Egyesült Államok 0 ½ 0 1 0 ½ 1 ½ XX ½ ½ ½ ½ 1 ½ 7
6 Alekszandr Aljechin   Franciaország ½ ½ 0 0 0 ½ 1 ½ ½ ½ XX ½ 1 ½ 1 7
7 José Raúl Capablanca   Kuba 0 ½ ½ ½ ½ 0 1 0 ½ ½ ½ 0 XX ½ 1 6
8 Salo Flohr   Csehország ½ ½ 0 ½ ½ ½ 0 ½ 0 ½ ½ 0 ½ 0 XX

Aljechin halála utáni helyzetSzerkesztés

1946. márciusban elhunyt a címvédő Aljechin, és ezzel minden akadály elhárult a FIDE azon törekvései elől, hogy teljes egészében kézben tartsa és szabályozza a világbajnokságok lebonyolítását. 1946. júliusban határozatot fogadtak el arról, hogy az 1938-as AVRO-verseny versenyzőinek részvételével rendezik meg a világbajnoki címet eldöntő tornát.[3]

A FIDE 1946-ban Hágában meghatározta az egyéni világbajnokság további menetének szabályait. Eszerint háromévenként kell világbajnoki párosmérkőzést rendezni, amelyet meg kell előznie a világbajnokjelölt személyét kiválasztó versenysorozatnak, amely zónaversenyekből, egy zónaközi versenyből és egy világbajnokjelölti tornából áll. A versenysorozat győztese játszhat 24 játszmás párosmérkőzést a regnáló világbajnokkal.

A FIDE döntött arról is, hogy a párosmérkőzés döntetlen eredménye esetén a világbajnok megtartja címét. Ha a kihívó megszerzi a világbajnoki címet, akkor a címét elvesztő exvilágbajnok, valamint a következő világbajnokjelölti versenysorozat győztese a regnáló világbajnok részvételével hármas körmérkőzésen dönti el a világbajnoki cím sorsát. Ez a szabály később többször változott. 1957-ben előbb úgy módosult, hogy a címét vesztő világbajnok egy év elteltével visszavágóra hívhatja ki a regnáló világbajnokot, majd később, 1963-tól a visszavágó lehetősége megszűnt. Ilyen hármas körmérkőzésre a sakkozás történetében egyetlen alkalommal került sor: az 1956-os női sakkvilágbajnokság során.

1993-ban az akkori világbajnok Garri Kaszparov megalapította a Professzionális Sakkozók Szövetségét (PCA), és a PCA fennállása (1993–2007) között két világbajnokot tartottak nyilván. A PCA világbajnoka viselte a „klasszikus sakkvilágbajnok”, míg a FIDE világbajnoka a FIDE-világbajnok címet. Ez idő alatt, 1996–2007 között a FIDE nem rendezett világbajnokjelölti versenyt, a FIDE-világbajnoki címet a zónaversenyeken kvalifikációt szerzett 100–128 versenyző részvételével rendezett, úgynevezett „knock-out” formátumú, egyenes kieséses párosmérkőzések sorozatának megnyerésével lehetett megszerezni.

2010-ben tértek vissza a világbajnokjelöltek versenyének többszakaszos kvalifikációs rendszeréhez, 2013 óta a világbajnokjeltek versenyébe jutott nyolc versenyző kétfordulós körmérkőzésen dönt a kihívó személyéről.

1948–96: Zónaközi döntők és világbajnokjelölti versenyekSzerkesztés

Év Zónaközi verseny formája A zónaközi versenyből kvalifikációt szerzettek Kiemeltek a világbajnokjelöltek versenyére A világbajnokjelölti verseny formája A világbajnokjelöltek versenyének győztese(i) Kiemelt a döntőben Világbajnoki döntő
1948 Nem volt 1946–1947-ben a FIDE úgy döntött, hogy hat versenyző vesz részt a világbajnoki címért folyó küzdelemben:
Paul Keres és Reuben Fine, mint az 1938-as AVRO verseny győztesei, Samuel Reshevsky, mint az Amerikai Egyesült Államok többszörös bajnoka, Mihail Botvinnik, mint a Szovjetunió bajnoka, Max Euwe, mint exvilágbajnok és Vaszilij Szmiszlov. Reuben Fine nem kívánt élni az indulás jogával.
5 versenyző,
Botvinnik, Szmiszlov, Keres, Reshevsky, Euwe
Hága/ Moszkva 1948
ötfordulós körmérkőzés,
1. Botvinnik 14 / 20
2. Szmiszlov 11
3–4. Keres, Reshevsky 10½
1948–51 Zónaközi verseny, Saltsjöbaden (Stockholm) 1948
20 versenyző,
körmérkőzés, 8 továbbjutó
1. Bronstejn, 2. Szabó, 3. Boleszlavszkij, 4. Kotov, 5. Lilienthal,
6–9. Najdorf, Ståhlberg, (Bondarevszkij[4]), Flohr
Szmiszlov, Keres
(Euwe, Fine, Reshevsky)
Budapest 1950
10 versenyző,
kétfordulós körmérkőzés

1–2. Boleszlavszkij, Bronstejn
3. Szmiszlov; 4. Keres
Bronstejn
(nyerte a rájátszást Boleszlavszkij ellen)
Mihail Botvinnik (1948-as világbajnok) Moszkva 1951
24 játszmás mérkőzés
12–12 döntetlen,
Botvinnik megvédte címét
1952–54 Saltsjöbaden (Stockholm) 1952
21 versenyző,
körmérkőzés, 8 továbbjutó
1. Kotov, 2–3. Tajmanov, Petroszján, 4. Geller,
5–8. Averbah, Ståhlberg, Szabó, Gligorić
Bronstejn, Boleszlavszkij, Szmiszlov, Keres, Reshevsky, Najdorf,[5] Euwe[6] Zürich 1953
15 versenyző,
kétfordulós körmérkőzés
1. Szmiszlov
2–4. Bronstejn, Keres, Reshevsky
Szmiszlov Botvinnik (1951-es világbajnok) Moszkva 1954
24 játszmás mérkőzés
12–12 döntetlen,
Botvinnik megvédte címét
1955–57 Göteborg 1955
21 versenyző,
körmérkőzés, 9 továbbjutó
1. Bronstejn, 2. Keres, 3. Panno, 4. Petroszján, 5–6. Geller, Szabó, 7–9. Filip, Pilnik, Szpasszkij Szmiszlov Amsterdam 1956
10 versenyző,
kétfordulós körmérkőzés
1. Szmiszlov
2. Keres
Szmiszlov Botvinnik (1954-es világbajnok) Moszkva 1957
Szmiszlov nyert 12½–9½
1958 Visszavágó Botvinnik, Szmiszlov Moszkva 1958
Botvinnik nyert
12½–10½
1958–60 Portorož 1958
21 versenyző,
körmérkőzés, 6 továbbjutó
1. Tal, 2. Gligorić,
3–4. Petroszján, Benkő,
5–6. Olafsson, Fischer
Szmiszlov, Keres Jugoszlávia[7] 1959
8 versenyző, négyfordulós körmérkőzés
1. Tal; 2. Keres;
3. Petroszján;
4. Szmiszlov
Tal Botvinnik (1958-as világbajnok) Moszkva 1960
Tal nyert 12½–8½
1961 Visszavágó Botvinnik, Tal Moszkva 1961
Botvinnik nyert 13–8
1962–63 Stockholm 1962
23 versenyző,
körmérkőzés, 6 továbbjutó
1. Fischer,
2–3. Geller, Petroszján,
4–5. Korcsnoj, Filip,
6–8. Stejn*, Benkő[8]
Tal, Keres Curaçao 1962
8 versenyző, négyfordulós körmérkőzés
1. Petroszján;
2. Keres;[9] 3. Geller; 4. Fischer
Petroszján Botvinnik (1961-es világbajnok) Moszkva 1963
Petroszján nyert
12½–9½
1964–66 Amszterdam 1964
24 versenyző,
körmérkőzés, 6 továbbjutó
1–4. Szmiszlov, Larsen, Szpasszkij, Tal,
5. Stejn*, 6. Bronstejn*,
7. Ivkov,
8–9. Portisch[10]
Keres, (Botvinnik), Geller 1965:
8 versenyző, párosmérkőzések

Elődöntők:
Szpasszkij legyőzte Gellert
Tal nyert Larsen ellen
Szpasszkij
nyert Tal ellen a döntőben
Petroszján (1963-as világbajnok) Moszkva 1966
Petroszján nyert
12½–11½
1967–69 Szúsza 1967
23 versenyző,
körmérkőzés, 6 továbbjutó
1. Larsen,
2–4. Korcsnoj, Geller, Gligorić,
5. Portisch,
6–8. Reshevsky[11]
Szpasszkij, Tal 1968:
8 versenyző, párosmérkőzések
Elődöntők:
Korcsnoj nyert Tal ellen
Szpasszkij legyőzte Larsent
Szpasszkij
nyert Korcsnoj ellen a döntőben
Petroszján (1966-os világbajnok) Moszkva 1969
Szpasszkij nyert
12½–10½
1970–72 Palma de Mallorca 1970
24 versenyző,
körmérkőzés, 6 továbbjutó
1. Bobby Fischer,
2–4. Larsen, Geller, Hübner, 5–6. Tajmanov, Uhlmann
Petroszján, Korcsnoj 1971:
8 versenyző, párosmérkőzések
Elődöntők: Petroszján nyert Korcsnoj ellen
Fischer nyert Larsen ellen
Fischer
legyőzte Petroszjánt a döntőben
Szpasszkij (1969-es világbajnok) Reykjavík 1972
Fischer nyert 12½–8½
1973–75 1973:
Két zónaközi 18–18 versenyzővel, körmérkőzés; 3–3 továbbjutó
Leningrád 1973:
1–2. Korcsnoj, Karpov,
3. Byrne;
Szpasszkij, Petroszján 1974:
8 versenyző, párosmérkőzések

Elődöntők : Korcsnoj legyőzte Petroszjánt
Karpov nyert Szpasszkij ellen
Karpov
nyert Korcsnoj ellen a döntőben
Fischer (1972-es világbajnok) 1975:
Karpov játék nélkül nyert
Petropolis 1973:
1.Mecking,
2–4.: Portisch,
Polugajevszkij[12]
1976–78 1976:
Két zónaközi 20–20 versenyzővel, körmérkőzés; 3–3 továbbjutó
Biel 1976:
1. Larsen,
2–4. Petroszján, Portisch[13]
Korcsnoj, (Fischer), Szpasszkij 1977-78:
8 versenyző, párosmérkőzések

Elődöntők : Korcsnoj legyőzte Polugajevszkijt
Szpasszkij nyert Portisch ellen
Korcsnoj
nyert Szpasszkij ellen a döntőben (1977–78)
Karpov (1975-ös világbajnok) Baguio City 1978
Karpov nyert 6–5-re
32 játszmában
(a döntetleneket nem számolták)
Manila 1976:
1. Mecking,
2–3. Polugajevszkij, Hort
1979–81 1979:
Két zónaközi 18–18 versenyzővel, körmérkőzés; 3–3 továbbjutó
Riga 1979:
1–2. Tal, Polugajevszkij,
3–4. Adorján;[14]
Korcsnoj, Szpasszkij 1980:
8 versenyző, párosmérkőzések

Elődöntők: Korcsnoj legyőzte Polugajevszkijt
Hübner nyert Portisch ellen
Korcsnoj
nyert Hübner ellen a döntőben
Karpov (1978-as világbajnok) Merano 1981
Karpov nyert 6–2-re
18 játszmában
(döntetleneket nem számolták)
Rio de Janeiro 1979:
1–3. Portisch, Petroszján, Hübner
1982–85 1982:
Három zónaközi 14–14 versenyzővel, körmérkőzés; 2–2 továbbjutó
Las Palmas 1982:
1. Ribli, 2. Szmiszlov;
Korcsnoj, Hübner 1983-84:
8 versenyző, párosmérkőzések

Elődöntők: Kaszparov legyőzte Korcsnojt
Szmiszlov nyert Ribli ellen
Kaszparov
nyert Szmiszlov ellen a döntőben (1984)
Karpov (1981-es világbajnok) Moszkva 1984-85
A mérkőzés a 48. játszma után Karpov 5–3-as vezetésénél félbeszakítva
(döntetleneket nem számolták)
Toluca 1982:
1–2. Portisch, Torre
1985 Moszkva 1982:
1. Kaszparov,
2. Beljavszkij;
újrajátszás : Karpov, Kaszparov Moszkva 1985
24 játszmás párosmérkőzés
Kaszparov nyert 13–11-re
1986 Visszavágó Karpov,

Kaszparov

London/Leningrád 1986
Kaszparov nyert 12½–11½
1985–87 1985:
Három zónaközi 16–18 versenyzővel, körmérkőzés; 4–4 továbbjutó
Biel 1985:
1. Vaganjan, 2. Seirawan, 3. Szokolov,
4–6. Short;[15]
Korcsnoj, Ribli, Szmiszlov, Szpasszkij[16] (szabadkártyás)

Karpov (kiemelve az 1987-es döntőbe)
Montpellier 1985:
16 versenyző,
körmérkőzés,

1–3. Juszupov, Szokolov, Vaganjan,
4–5. Timman[17]
Linares 1987:
Karpov
legyőzte (Szokolovot) a döntőben.
Kaszparov (1985-ös világbajnok) Sevilla 1987
24 játsmás párosmérkőzés
12–12 döntetlen,
Kaszparov megvédte címét
Taxco 1985:
1. Timman,
2. Nogueiras,
3. Tal, 4. Spraggett;
Tunisz 1985:
1. Juszupov, 2. Beljavszkij, 3. Portisch,
4–5. Csernyin[18]
1986: 4 versenyző kieséses párosmérkőzései: Juszupov nyert Timman ellen; Szokolov nyert Vaganjan és Juszupov ellen.
1987–90 1987:
Három zónaközi 17–18 versenyzővel, körmérkőzés; 3–3 továbbjutó
Szabadka 1987:
1–3. Sax, Short, Speelman;
Szokolov, Timman, Vaganjan, Juszupov,
Spraggett[16]

Karpov (kiemelve a 2. fordulóba)
1988: 14 versenyző egyenes kieséses párosmérkőzései,

1989: Karpov a negyeddöntőben csatlakozott

Elődöntők (1989):
Karpov nyert Juszupov ellen
Timman nyert Speelman ellen
Karpov
nyert Timman ellen a döntőben (1990)
Kaszparov (1987-es világbajnok) New York/Lyon 1990
Kaszparov nyert
12½–11½
Szirák 1987:
1–2. Szalov, Hjartarson,
3–4. Portisch;[19]
Zagráb 1987:
1. Korcsnoj,
2–3. Seirawan, Ehlvest
1990–93 Manila 1990
64 versenyző Svájci, 11 továbbjutó
1–2. Gelfand, Ivancsuk,
3–4. Ánand, Short,
5–11. Sax, Korcsnoj, Hübner, Nikolić, Judaszin, Dolmatov, Drejev
Timman, Juszupov, Speelman

Karpov (a 2. körben kezdett)
1991: 14 versenyző, kieséses párosmérkőzések,

1991: Karpov a negyeddöntőben csatlakozott

Elődöntők (1992):
Short nyert Karpov ellen
Timman nyert Juszupov ellen
Short
nyert Timman ellen a döntőben (1993)
Kasparov (1990-es világbajnok) London 1993. szept.-okt.:
Kaszparov nyert Short ellen 13–8-ra a PCA szervezésében;
1993. szept.-nov.: Hollandia[20] /Jakarta[21] Karpov nyert Timman ellen 12½–8½-re a FIDE szervezésében.
1993–95 (PCA) Groningen 1993. dec.
54 versenyző, svájci, 7 továbbjutó
1–2. Adams, Ánand,
3–7. Kamsky, Kramnyik, Tyivjakov, Gulko, Romanyisin
Short 1994-95:
8 versenyző, párosmérkőzések
Elődöntők :
Kamsky nyert Short ellen
Ánand nyert Adams ellen
Ánand
nyert Kamsky ellen a döntőben (1995)
Kaszparov (1993-as PCA világbajnok) New York
1995. szept.-okt.
20 játszmás párosmérkőzés
Kaszparov nyert 10½–7½
1993–96 (FIDE) Biel 1993. júl.
73 versenyző, svájci, 10 továbbjutó
1. Gelfand,
2–9. Van der Sterren, Kamsky, Halifman, Adams, Judaszin, Szalov, Lautier, Kramnyik,
10–15. Ánand[22]
Timman, Juszupov 1994: 12 versenyző kieséses párosmérkőzései. Elődöntők (1995. febr.):
Karpov nyert Gelfand ellen,
Kamsky nyert Szalov ellen
Elista 1996
20 játszmás párosmérkőzés
Karpov nyert 10½–7½
Karpov (az elődöntőben csatlakozott) 1995: Karpov a győztesekhez (Gelfand, Kamsky, Szalov) csatlakozott az elődöntőben.

1997–2006: Két világbajnokSzerkesztés

1996 után a zónaközi versenyek megszűntek, de a FIDE továbbra is megrendezte a zónaversenyeket.

Klasszikus sakkvilágbajnokság (1998–2004)
Évek A világbajnokjelölti verseny formája Kiemeltek A világbajnokjelölti verseny győztese(i) kiemelt a döntőben Világbajnoki döntő
1998 (klasszikus) Cazorla, 1998. máj.-jún.
10 játszmás párosmérkőzés
Kramnyik, Sirov
(Élő-pontszám alapján)[23]
Sirov nyert 5½–3½-re Kaszparov
(1995-ös klasszikus világbajnok)
A mérkőzésre nem került sor
2000 (klasszikus) Nem volt Két versenyző a döntőben:

Kaszparov (1995-ös világbajnok); Kramnyik (Élő-pontszám alapján)[24]
2000. okt.-nov. London:
16 játszmás párosmérkőzés
Kramnyik nyert 8½–6½
2002–2004 (klasszikus) Dortmund 2002. júl.
előmérkőzések: két négyfős csoport kétfordulós körmérkőzése;
Elődöntők: a csoportok első helyezettjei a másik csoport második helyezettjeivel párosmérkőzés
Előmérkőzések:
group 1: 1. Sirov, 2.Topalov, 3.Gelfand, 4.Lutz
group 2: 1.Barejev, 2.Lékó, 3.Adams, 4.Morozevics

Elődöntők :
Lékó nyert Sirov ellen és Topalov nyert Barejev ellen.
Lékó
(legyőzte Topalovot a döntőben)
Kramnyik
(2000-es klasszikus sakkvilágbajnok)
Brissago:
2004. szept.-okt.
14 játszmás párosmérkőzés
7–7 döntetlen,
Kramnik megvédte címét
FIDE világbajnokságok (1997–2005)
Évek Világbajnokjelölti verseny formája Kiemeltek Döntősök Világbajnoki döntő
1997–1998 (FIDE) Groningen
1997. dec.,
7-körös egyenes kieséses minimérkőzések
100 versenyző,[25]
Negyeddöntősök:
Adams, Van Wely, Short, Kraszenkov, Gelfand, Drejev, Ánand és Sirov.[26]
Anand (nyert Adams ellen a döntőben)
Karpov (1996-os FIDE-világbajnok)
Lausanne:
1998. jan.
6 játszmás mérkőzés
3–3 döntetlen;
Karpov nyerte a rapid rájátszást 2–0-ra
1999 (FIDE) Las Vegas
1999. júl.-aug.,
7-körös egyenes kieséses minimérkőzések
100 versenyző,[27]
Negyeddöntősök:
Kramnyik, Adams, Movszeszjan, Hakobján, Sirov, Nisipeanu, Halifman, Polgár Judit[28]
Elődöntők:
Halifman győzött Nisipeanu ellen,
Hakobján győzött Adams ellen
Las Vegas 1999
6 játszás párosmérkőzés
Halifman nyert 3½–2½-re
2000 (FIDE) Új-Delhi (6 kör)/döntő Teheránban
2000. nov.-dec.
7-körös egyenes kieséses minimérkőzések, a döntő Teheránban
100 versenyző,[29]
Negyeddöntősök:
Ánand, Halifman, Adams, Topalov, Tkachiev, Griscsuk, Sirov és Barejev[30]
Elődöntők:
Ánand nyert Adams,
Sirov nyert Griscsuk ellen
Teherán
2000. december
6 játszmás párosmérkőzés
Ánand nyert 3½–½-re
2001–2002 (FIDE) Moszkva
2001. nov.-dec.
7-körös egyenes kieséses minimérkőzések rövidített gondolkodási idővel
128 versenyző,[31]
Negyeddöntősök:
Ánand, Sirov, Ivancsuk, Lautier, Szvidler, Gelfand, Ponomarjov és Barejev
Elődöntők:
Ponomarjov nyert Szvidler ellen,
Ivancsuk nyert Ánand ellen
Moszkva
2002. jan.
8 játszmás párosmérkőzés
Ponomarjov nyert 4½–2½-re[32]
2004 (FIDE) Tripoli
2004. jún.-júl.
7-körös egyenes kieséses minimérkőzések rövidített gondolkodási idővel
128 versenyző,[33]
Negyeddöntősök:
Topalov, Harlov, Kaszimdzsanov, Griscsuk, Radzsabov, Dominguez, Adams, Hakobján[34]
Elődöntők:
Adams nyert Radzsabov,
Kaszimdzsanov nyert Topalov ellen
Tripoli 2004. júl.
6 játszmás párosmérkőzés
3–3 döntetlen;
Kaszimdzsanov nyerte a rapid rájátszást 1½–½-re[32]
2005 (FIDE) Nem volt 8 versenyző részvételével döntő:

Kaszimdzsanov (FIDE-világbajnok); Adams (2004-es döntős);
Ánand, Morozevics, Topalov (Élő-pontszám alapján),
Lékó (a 2004-es klasszikus sakkvilágbajnokság döntőse),[35]
Polgár Judit és Szvidler (Élő-pontszám alapján)
San Luis, Argentina: 8 versenyző,
kétfordulós körmérkőzés,
2005. szept.-okt.
1. Topalov : 10/14
2–3. Ánand és Szvidler : 8½/14
4.Morozevics: 7/14
Címegyesítés
2006 Címegyesítő mérkőzés Topalov (FIDE-sakkvilágbajnok),
Kramnyik (klasszikus sakkvilágbajnok)
Elista 2006. okt.
12 játszmás párosmérkőzés
6–6 döntetlen,
Kramnyik nyerte a rapid rájátszást 2½–1½-re

2007-től: Egyesített címSzerkesztés

A FIDE- és a klasszikus sakkvilágbajnoki cím egyesítése után a sakkvilágkupa és a FIDE Grand Prix versenysorozata biztosít kvalifikációt a világbajnokjelöltek versenyére.

Years Kvalifikáció formája Kvalifikációt szerzők Kiemeltek Világbajnokjelölti verseny formája Világbajnokjelölti verseny győztese(i) Kiemelt a döntőben Világbajnoki döntő
2005–2007 2005-ös sakkvilágkupa
Hanti-Manszijszk
2005. nov.-dec.
128 versenyző, 7 körös egyenes kieséses minimérkőzések;
+ minimérkőzés az 1–16. helyek eldöntéséért.
top 10 továbbjutó
1.Ponomarjov, 2.Aronján, (3.Bacrot,[36])
4.Griscsuk, 5.Barejev, 6.Gelfand, 7.Rublevszkij, 8.Gurevics, 9.Kamsky, 10.Carlsen, 11.Malahov
Kaszimdzsanov, Lékó, Adams,
Polgár Judit
(a 2005-ös sakkvilágbajnokság 5–8. helyezettjei),

Sirov, Bacrot
(Élő-pontszám alapján)
Elista:
2007. máj.-jún.
16 versenyző,
kétjátszmás mérkőzések,

4 versenyző szerzett kvalifikációt a világbajnoki tornára
Aronján,
Gelfand,
Griscsuk,
Lékó[37]
Ánand, Szvidler, Morozevicsh
(2–4. helyezettek 2005-ben);

Kramnyik[38]
(2006-os világbajnok)
Mexico City:
2007. szept.
8 versenyző,
kétfordulós körmérkőzés
1. Ánand 9/14
2–3. Kramnyik és Gelfand: 8/14
2008 Visszavágó Kramnyik, Ánand Bonn 2008. okt.
12 játszmás párosmérkőzés
Ánand nyert 6½–4½-re megvédve címét.
2007–2010 2007-es sakkvilágkupa
Hanti-Manszijszk
2007. nov.-dec.
128 versenyző, 7 körös, egyenes kieséses minimérkőzések
Kamsky
nyert A. Sirov ellen 2½-1½-re a döntőben.
Topalov
(2005-ös FIDE-sakkvilágbajnok)
Szófia
2009. febr.,
8 játszmás párosmérkőzés
Topalov nyert 4½-2½-re Ánand
(2008-as világbajnok)
Szófia 2010. ápr.-máj.
12 játszmás mérkőzés
Ánand nyert 6½–5½-re megvédve címét.
2008–2012 FIDE Grand Prix 2008–10
2 továbbjutó[39]
Aronján, Radzsabov
(Griscsuk)[39]
(Carlsen) Griscsuk,[39] Kramnyik
(Élő-pontszám alapján),

Kamsky,[40]
Topalov,[41][42]
Mamedjarov[43]
Kazan
2011. máj.,[44]
8 versenyző,
párosmérkőzések

Elődöntők:
Gelfand nyert Kamsky ellen;
Griscsuk nyert Kramnyik ellen
Gelfand nyert Griscsuk ellen a döntőben 3½–2½-re Ánand
(2010-es sakkvilágbajnok)
Moszkva 2012. május
12 játszmás párosmérkőzés 6–6 eredménnyel,

Ánand nyerte a rapid rájátszást 2½–1½-re
megvédve címét.

2009-es sakkvilágkupa
Hanti-Manszijszk
2009. nov.-dec.
128 versenyző, 7 körös, egyenes kieséses minimérkőzések (az 1. helyezett jut tovább)
Gelfand (nyert Ponomarjov ellen a döntőben)
2011–2013 2011-es sakkvilágkupa
Hanti-Manszijszk
2011. aug.-szept.
128 versenyző, 7 körös, egyenes kieséses minimérkőzések (az első három helyezett szerzett kvalifikációt)
Szvidler, Griscsuk, Ivancsuk Gelfand[45]
Carlsen, Aronján, Kramnyik[46]
Radzsabov[43]
London[47]
2013. márc.
8 versenyző kétfordulós körmérkőzése
Carlsen
(a világbajnokjelölti verseny győztese)
Anand
(2012-es sakkvilágbajnok)
Csennai, 2013. nov.
12 játszmás párosmérkőzés
Carlsen nyert 6½–3½-re
2012–2014 FIDE Grand Prix 2012–13
2 továbbjutó
Topalov, Mamedjarov Ánand[48]

Aronján, Karjakin[49]

Szvidler[43]
Hanti-Manszijszk,[50]
2014. márc.[51]
8 versenyző kétfordulós körmérkőzése
Ánand Carlsen
(2013-as világbajnok)
Szocsi, 2014. nov.
12 játszmás párosmérkőzés
Carlsen nyert 6½-4½-re megvédve címét
2013-as sakkvilágkupa
Tromsø
2013. aug.-szept.
128 versenyző, 7 körös, egyenes kieséses minimérkőzések (az első két helyezett szerzett kvalifikációt)
Kramnyik, Andrejkin
2014–2016 FIDE Grand Prix 2014–15
2 továbbjutó
Caruana, Nakamura Ánand[52]

Topalov
Anish Giri[49]

Aronján[43]
Moszkva
2016. márc.
8 versenyző kétfordulós körmérkőzése
Karjakin Carlsen
(2014-es világbajnok)
New York, 2016. nov.
12 játszmás párosmérkőzés 6–6 eredménnyel,

Carlsen nyerte a rapid rájátszást 3–1-re
megvédve címét.

2015-ös sakkvilágkupa
Baku
2015. okt.
128 versenyző, 7 körös, egyenes kieséses minimérkőzések (az első két helyezett szerzett kvalifikációt)
Szvidler, Karjakin
2017–2018 FIDE Grand Prix 2017
2 továbbjutó
Mamedjarov, Griscsuk Karjakin[53]

Caruana, So (Élő pontszám alapján)[54]

Kramnyik (szabadkártya)[54]
Világbajnokjelöltek versenye 2018
Berlin, 2018. március
8 versenyző, kétfordulós körmérkőzés
Caruana Carlsen
(2016-os világbajnok)
TBA, 2018. november
12 játszmás páros mérkőzés 6–6-os eredménnyel, a rájátszást Carlsen 3–0 arányban nyerte.
2017-es sakkvilágkupa
Tbiliszi
2017. szeptember
128 versenyző, 7 körös, egyenes kieséses minimérkőzések (az első két helyezett szerzett kvalifikációt)
Aronján, Ting Li-zsen
2019–2020 FIDE Grand Prix 2019
2 továbbjutó
TBD Caruana[55]

1 versenyző (Élő-pont alapján)

1 versenyző (szabadkártyával)
2020-as világbajnokjelölti verseny
TBA
8 versenyző kétkörös körmérkőzésen
TBD Carlsen
(2018-as világbajnok)
TBA
12-játszmás párosmérkőzés
2019-es sakkvilágkupa
Hanti-Manszijszk
2019. szeptember-október
128 versenyző, 7 körös egyenes kieséses mini párosmérkőzések (2 továbbjutó)
TBD
FIDE Grand Swiss
TBD
2019 végén
105-versenyző svájci rendszerű verseny (1 továbbjutó)[1]
TBD

|}

A magyar versenyzők eredményeiSzerkesztés

A magyarok közül a világbajnoki versenysorozatban a legtovább Lékó Péter jutott, aki 2004-ben a világbajnoki címért mérkőzött az orosz Vlagyimir Kramnyik ellen. A mérkőzés döntetlenül végződött, ami Kramnyik számára világbajnoki címe megvédését jelentette.

A világbajnokjelöltek versenyébe bejutott magyar versenyzők eredményei:

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Colin McGourty: Big Swiss open to decide a 2020 Candidates spot (angol nyelven). chess24.com, 2019. január 10.
  2. a b Edward Winter: World Championship Disorder (angol nyelven). Edward Winter. (Hozzáférés: 2015. március 8.)
  3. A második világháború ideje alatt jelentős nemzetközi versenyre nem került sor, ezért ennél frissebb nagymesterverseny eredményét nem tudták figyelembe venni.
  4. Bondarevszkij betegség miatt helyettesítésre került
  5. Az előző világbajnokjelölti versenyen elért eredménye alapján
  6. Az 1948-as sakkvilágbajnokságon elért eredménye alapján.
  7. Bled, Zágráb, Belgrád
  8. A rájátszást Stejn nyerte benkő előtt, Gligorić harmadik lett. Stejn nem játszhatott a világbajnokjelöltek versenyén, mert csak három szovjet versenyző indulhatott.
  9. Rájátszás után, legyőzve Gellert.
  10. A rájátszásban Portisch legyőzte Reshevskyt.
  11. A rájátszásban minden játékos 4 pontot ért el 8 játszmából, de Hort és Stejn az alapversenyen elért gyengébb Sonneborn–Berger-pontértékeik) miatt kiestek.
  12. Geller a rájátszásban kiesett.
  13. Tal a rájátszásban kiesett
  14. Ribli a rájátszásban maradt alul
  15. Van Der Wiel és Torre a rájátszásban maradtak alul
  16. a b a szervezők szabadkártyájával
  17. Timman nyert Tal ellen a rájátszásban
  18. Gavrikov a rájátszásban maradt alul
  19. Nunn a rájátszásban maradt alul
  20. Zwolle (1–3. játszmák) / Arnhem (4–6. játszmák) / Amszterdam (7–12. játszmák)
  21. (13–21. játszmák)
  22. Epichine, Lputjan, Sirov, Ivancsuk és I. Szokolov kiesett (az ellenfelek Élő-pontszámainak összege alapján).
  23. Ánand, mint a FIDE világbajnoki versenysorozat résztvevője, nem indult a konkurens versenyen.
  24. A tárgyalások 1999.ben egy Sirov vagy egy Ánand elleni mérkőzésről nem vezettek eredményre, 2000-ben Ánand elállt a szerződéskötéstől.
  25. Az 1. kiemelt Kramnyik visszalépett a versenytől tiltakozásul amiatt, hogy a regnáló világbajnok Karpovnak csak a döntőben kell bekapcsolódnia a versenybe.
    Az 1995-ös klasszikus sakkvilágbajnok Kaszparov, az 1996-os döntős Kamsky és az 1996-os női sakkvilágbajnok Polgár Zsuzsa nem indultak el.
  26. Topalov, Ivancsuk, Beljavszkij, Szalov, Barejev, Georgiev, Polgár Judit, Sadler, Hakobján, Lautier kiestek
  27. Az 1998-as FIDE-sakkvilágbajnok Karpov, az 1998-as FIDE-sakkvilágbajnokság döntőse Ánand (Ánand éppen egy Kaszparovval vívandó párosmérkőzésről tárgyalt) és az 1995-ös klasszikus sakkvilágbajnok Kasparov nem vett részt
  28. Az 1998-as klasszikus sakkvilágbajnokság világbajnokjelölti versenyének két döntőse Sirov és Kramnyik a negyeddöntőben vereséget szenvedett Nisipeanutól és Adamstól.
  29. Kaszparov és Kramnyik klasszikus sakkvilágbajnokok, és az 1998-as FIDE-világbajnok Karpov nemvett részt.
  30. Morozevics, Lékó, Kraszenkov, Kaszimdzsanov, Szvidler, Gelfand, Short, Szmirin, Drejev, Azmaiparasvili, Rublevszkij, Almási, Hszü Csün és Gurevich legyőzése révén.
  31. Kaszparov és Kramnyik klasszikus sakkvilágbajnokok nem vettek részt a versenyen. Az összes többi erős versenyző elindult, köztük a korábbi FIDE-világbajnok Ánand és Halifman (a 3. fordulóban esett ki), valamint Karpov is (az első körben esett ki).
  32. a b Kaszparovval a címegyesítő mérkőzés soha nem jött létre.
  33. Kaszparov, Ánand, Kramnyik, Szvidler, Sirov, Ponomarjov, Lékó, Polgár Judit, Gelfand, Barejev, Karpov és az izraeli versenyzők tiltakozásként nem indultak, Morozevics nem jelent meg az első fordulón.
  34. Ivancsuk, Short, Malahov, Nisipeanu, Szokolov, Drejev, Hakobján, Bacrot, Gurevich, Rublevskij estek ki
  35. Kramnyik (mint a 2004-es klasszikus világbajnokság döntőse) nem fogadta el a meghívást, és Kaszparov, aki visszavonult a versenyzéstől, az Élő-pontszámuk alapján Polgár Judittal és Szvidlerrel lett helyettesítve
  36. Bacrot az Élő-pontszáma alapján kvalifikálta magát
  37. Aronján nyert A. Sirov ; Lékó nyert Barejev ; Griscsuk nyert Rubljovszkij ; Gelfand nyert Kamsky ellen
  38. Topalov helyett játszott Kramnyik (a 2006-os világbajnok)
  39. a b c Griscsuk, a FIDE Grand Prix 3. helyezettje Carlsen helyett.
  40. 2009-es világbajnokjelölt, a 2010-es sakkvilágbajnokság#A kihívó mérkőzés kihívó mérkőzésének vesztese
  41. 2010-es döntős, a 2010-es világbajnoki döntő vesztese
  42. FIDE to move Candidates Matches, Topalov threatens boycott
  43. a b c d A szervező bizottság szabadkártyása.
  44. Pairings for Candidates Matches are released (chessbase.com);
  45. A 2012-es világbajnoki döntő vesztese
  46. A három legmagasabb Élő-pontszámú, korábban kvalifikációt nem szerzett versenyző
  47. Levitov announces FIDE plans for Candidates Tournament in the 2014 World Championship cycle
  48. A 2013-as világbajnoki döntő vesztese
  49. a b A korábban kvalifikációt nem szerző két legmagasabb Élő-pontszámú versenyző
  50. FIDE Calendar 2014
  51. FIDE announces dates for world chess championship cycles
  52. A 2014-es világbajnoki döntő vesztese
  53. A 2016-os sakkvilágbajnoki páros mérkőzés vesztese
  54. a b Kramnik to play 2018 Candidates
  55. A 2018-as világbajnoki döntő vesztese
  56. A Szovjetunió versenyzőjeként
  57. a b Budapest Candidates (1950) (angol nyelven). Chessgames Services LLC. (Hozzáférés: 2015. augusztus 22.)
  58. Zurich Candidates (1953) (angol nyelven). Chessgames Services LLC. (Hozzáférés: 2015. augusztus 22.)
  59. Amsterdam Candidates (1956) (angol nyelven). Chessgames Services LLC. (Hozzáférés: 2015. augusztus 22.)
  60. Hontalanként
  61. Bled-Zagreb-Belgrade Candidates (1959) (angol nyelven). Chessgames Services LLC. (Hozzáférés: 2015. augusztus 22.)
  62. Az Amerikai Egyesült Államok színeiben
  63. Curacao Candidates (1962) (angol nyelven). Chessgames Services LLC. (Hozzáférés: 2015. augusztus 22.)
  64. World Chess Championship 1964–66 Candidates Matches (angol nyelven). mark-weeks.com. (Hozzáférés: 2015. augusztus 22.)
  65. World Chess Championship 1967–69 Candidates Matches (angol nyelven). mark-weeks.com. (Hozzáférés: 2015. augusztus 22.)
  66. World Chess Championship 1973–75 Candidates Matches (angol nyelven). mark-weeks.com. (Hozzáférés: 2015. augusztus 22.)
  67. World Chess Championship 1976–78 Candidates Matches (angol nyelven). mark-weeks.com. (Hozzáférés: 2015. augusztus 22.)
  68. a b World Chess Championship 1979–81 Candidates Matches (angol nyelven). mark-weeks.com. (Hozzáférés: 2015. augusztus 22.)
  69. a b World Chess Championship 1982–84 Candidates Matches (angol nyelven). mark-weeks.com. (Hozzáférés: 2015. augusztus 22.)
  70. a b World Chess Championship 1985 Montpellier Candidates Tournament (angol nyelven). mark-weeks.com. (Hozzáférés: 2015. augusztus 22.)
  71. a b World Chess Championship 1988–90 Candidates Matches (angol nyelven). mark-weeks.com. (Hozzáférés: 2015. augusztus 22.)
  72. World Chess Championship 1991–93 Candidates Matches (angol nyelven). mark-weeks.com. (Hozzáférés: 2015. augusztus 22.)
  73. Kramnik vs Leko 2004 (angol nyelven). Chessgames Services LLC. (Hozzáférés: 2015. augusztus 22.)
  74. a b World Chess Championship 2005 San Luis (angol nyelven). Chessgames Services LLC. (Hozzáférés: 2015. augusztus 22.)
  75. World Chess Championship 2007 Mexico City (angol nyelven). Chessgames Services LLC. (Hozzáférés: 2015. augusztus 22.)
  76. World Chess Championship 2007 Candidates Matches (angol nyelven). Chessgames Services LLC. (Hozzáférés: 2015. augusztus 22.)

ForrásokSzerkesztés