Wikipédia

Borisz Vasziljevics Szpasszkij

szovjet-francia-orosz sakkozó
Ez a cikk a sakkjátszmák algebrai lejegyzését alkalmazza.

Borisz Vasziljevics Szpasszkij (oroszul: Борис Васильевич Спасский, nemzetközileg ismert nevén Boris Spassky, Leningrád, 1937. január 30. –) szovjet-francia-orosz sakkozó, nemzetközi nagymester, 1969 és 1972 között a sakk tizedik hivatalos világbajnoka, csapatban hatszoros olimpiai aranyérmes, kétszeres Európa-bajnok.

Borisz Szpasszkij
Borisz Szpasszkij (1973)
Borisz Szpasszkij (1973)
Személyes adatok
Teljes névBorisz Vasziljevics Szpasszkij
Születési dátum1937. január 30. (87 éves)
Születési helyLeningrád
Állampolgárságszovjet, francia, orosz
Kitüntetései
  • Sakk-Oscar-díj (1968)
  • sakkvilágbajnok (1969–1972)
  • Sakk-Oscar-díj (1969)
  • Méltóság Érdemrendje
  • Medal "For Labour Valour"
  • a Szov­jetunió érdemes sportolója
  • az Oroszországi Föderáció elnökének kitüntető oklevele
Versenyzői adatok
Címnemzetközi nagymester (1955)
Világbajnok1969-1972
junior: 1955.
Élő-pontszám2548 (2002 július óta)
Legmagasabb Élő-pontszám2690 (1971 január)[1]
2773 (1969 július)[2]
Legmagasabb ranglista1. (1967 június)[3]
A Wikimédia Commons tartalmaz Borisz Szpasszkij témájú médiaállományokat.

Kétszer nyerte meg a szovjet sakkbajnokságot (1961-ben és 1973-ban), kétszer pedig (1956-ban és 1963-ban) holtversenyben végzett az élen, de a rájátszásban alulmaradt. Hét alkalommal volt világbajnokjelölt.

2003-ban beválasztották a World Chess Hall of Fame (Sakkhírességek Csarnoka) tagjai közé.[4]

1976-ban telepedett le Franciaországban harmadik feleségével, 1978-ban kapott francia állampolgárságot. 2012-ben visszatért Moszkvába és orosz állampolgárságot kapott.[5] 2014-től orosz színekben indulhat nemzetközi sakkversenyeken.[6][7]

Pályája kezdetén szerkesztés

Ötéves korában, egy vonaton tanult meg sakkozni, amely a német csapatok fenyegette Leningrád (a mai Szentpétervár) lakóit menekítette ki. (A helyszínről a források nem egyeznek, van, amelyik szerint a leningrádi Úttörő Palotában tanult meg sakkozni,[8] más forrás szerint az Uralban, ahol a háborút vészelte át.[9])

Hamarosan Szpasszkij vált a legígéretesebb szovjet sakkcsodagyerekké Mihail Botvinnik óta. Először tízévesen vonta magára a figyelmet, amikor egy szimultánon legyőzte a szovjet bajnok Botvinniket.[10]

Kezdetben a tiszteletnek örvendő mester és oktató Vlagyimir Zak volt a trénere. Tízesztendős korától rendszeresen napi öt órát is foglalkozott sakkal, mesterszintű edzőktől tanulva. Rekordokat állított fel: tízévesen lett első osztályú versenyző, 11 évesen mesterjelölt és 15 évesen mester. 1952-ben, 15 éves korában 50 százalékos teljesítményt nyújtott a nagyon erős szovjet bajnokság elődöntőjében, és második lett az ugyancsak nagy neveket felvonultató leningrádi sakkbajnokságban.[11]

Fiatal nagymester szerkesztés

 
Borisz Szpasszkij (1956)

Tizenhat évesen nagyon jól szerepelt egy erős bukaresti tornán (amelyet későbbi mestere, Alekszandr Tolus nyert meg): Borisz 19 pontból 12-t szerezve a 4-6. helyen végzett. A FIDÉ-től megkapta a nemzetközi mesteri címet. A szovjet sakkbajnokság döntőjében először 1955-ben próbálkozott és a lehetséges 19 pontból 11 és felet megszerezve a 3-6. helyet szerezte meg.[12] (A tornát holtversenyben Vaszilij Szmiszlov és Jefim Geller nyerte.) Ezzel a kiváló eredménnyel kvalifikációt szerzett az ugyanabban az évben tartott göteborgi zónaközi versenyre.

Tizennyolc évesen, ellentmondást nem tűrő 14/16-os eredménnyel megnyerte a 20 év alatti sakkozók számára Antwerpenben rendezett junior sakkvilágbajnokságot. Ezzel az eredménnyel nagymester lett, a valaha volt legfiatalabb sakkozó, aki megszerezte ezt a címet.

Göteborgban 20 játszmából 11 ponttal a 7-9. helyen zárta a zónaközi versenyt, ami azt jelentette, hogy bejutott az 1956-ban Amszterdamban rendezett világbajnokjelöltek versenyére, amely a világbajnok kihívójának személyéről döntött. A tíz csúcsszintű sakkozó közt a 3-7. helyen végzett, ami meghökkentő eredménynek számított egy 19 éves fiatalembertől. Pedig nagy nyomást jelentett a számára, hogy részvételét nagy várakozások övezték.

Az 1956-os szovjet bajnokság Leningrádban tartott döntőjében Szpasszkij 11½/19-es eredménnyel Mark Tajmanovval és Jurij Averbahhal már az élen végzett.[13] A rájátszást azonban Tajmanov nyerte, és ő lett a bajnok. Később ugyanebben az évben Szpasszkij Tolussal holtversenyben nyert meg egy erős leningrádi tornát.

A karrier megtorpanása szerkesztés

A következő években Szpasszkij hullámvölgybe került. Nem jutott be a két következő zónaközi verseny egyikébe sem, 1958-ban, illetve 1961-ben.

Az 1957-es szovjet bajnoki döntőben 13/21-es eredménnyel csak 4-5. lett. A versenyt Mihail Tal nyerte, aki Szpasszkijjal körülbelül egykorú volt, de korábban lassabban haladt. Ezekben az években azonban Tal megelőzte Szpasszkijt és 1960-ban a világbajnoki címet is megszerezte.

Az 1958-as szovjet bajnokság döntőjében egymással kerültek szembe és az idegfeszítő utolsó játszmában Szpasszkij elbukott, egyben elveszítve a zónaközi versenyen való részvétel jogát is: a játszma jórészében nála volt az előny, de a borítékolás után kihagyott egy nehéz nyerési lehetőséget, utána meg visszautasította a döntetlent. Ha nyer, bejut a zónaközi versenyre, ha döntetlent ér el, Jurij Averbahhal együtt a negyedik helyet szerzi meg és rájátszásban még akkor is helyet vívhatott volna ki a zónaközin.

1958–1961 között nem sikerültek a versenyei. Ez az időszak összekapcsolódik első házassága válságával, amely 1961-ben válással ér véget. Trénerével, Tolus nagymesterrel is megszakítja a kapcsolatot. Erről az időszakról ő maga így ír: „Nagyon kemény három évem volt 1959 és 1961 között. Minden energiámat elvette ez a három év és semmi pozitívat nem tudtam felmutatni. ”[14]

Kiemelkedő eredmények azért ebben az időszakban is akadtak a pályafutásában. 1959-ben Szmiszlovval és Bronstejnnel holtversenyben első helyezést ért el Moszkvában az Aljechin-emlékversenyen,[15] holtversenyben Tallal második lett Petroszján mögött a 26. szovjet bajnokságon.[16] 1960-ban Fischerrel holtversenyben két pont előnnyel első Mar del Platában, és itt első versenyjátszmájuk alkalmával le is győzi Fischert.[17] Ugyanakkor ezúttal sem sikerül kvalifikálnia magát a világbajnokság versenysorozatába, mert csak az 5–6. helyet szerzi meg az 1961. évi szovjet bajnokságon.[18]

Világbajnoki kihívó szerkesztés

1961-ben a támadó stílusú Tolus helyett a nyugodt stratéga Igor Bondarevszkij lett a trénere. A váltás sikerét jelzi, hogy másfél pont előnnyel szerzi meg élete első szovjet bajnoki címét.[19] Elsőségét 1963-ban a 31. szovjet bajnokságon megismétli.[20] 1964-ben Belgrádban egy erős versenyt nyer másfél pont előnnyel Korcsnoj és Ivkov előtt,[21] és egyedüli első helyezést ér el a hét legerősebb szovjet játékos részvételével rendezett szovjet zóna versenyén, amellyel kiharcolta a zónaközi versenyen való indulás jogát.[22]

Négyes holtversenyben az első helyen végzett az 1964-es Amszterdaban rendezett zónaközi versenyen,[23] ezzel továbbjutott a világbajnokjelöltek versenyének párosmérkőzéses szakaszára. Itt először Paul Keres ellen győzött 6–4-re, majd Jefim Geller ellen veretlenül 5,5–2,5-re, végül a világbajnokjelöltek versenyének döntőjében Mihail Tal ellen is győzni tudott 7–4 arányban, ezzel kiharcolta a regnáló világbajnok Tigran Petroszján kihívásának jogát.[24]

A Petroszján elleni párosmérkőzésen Szpasszkijt tartották az esélyesebbnek. nemcsak azért, mert a világranglistán ő állt az élen, Petroszján pedig ekkor csak a 8. volt,[25] hanem azért is, mert játékában egyaránt megtalálhatók voltak az áldozatoktól sem visszariadó taktikai elemek, és a mély pozíciós, stratégiai elképzelések. A 7. és a 10. játszmát Petroszján nyerte, és a mérkőzés felénél két pont előnnyel , 7–5-re vezetett. Szpasszkij szívós játékkal a 13. és a 19. játszmát megnyerve kiegyenlített, azonban a 20. és a 22. játszma ismét Petroszjáné volt. A 23. játszma megnyerésével Szpasszkij szépített, de a 12,5–11,5 arányú végeredmény azt jelentette, hogy Petroszján megvédte világbajnoki címét.[26]

Világbajnok szerkesztés

 
Borisz Szpasszkij világbajnok (1969)

Világbajnoki döntősként a következő világbajnoki ciklusban közvetlenül a világbajnokjelöltek versenyének párosmérkőzéses szakaszába jutott. Először Jefim Geller ellen játszott, és hasonlóan az előző világbajnokjelölti mérkőzésükhöz, most is veretlenül 5,5–2,5 arányban győzte le. Az elődöntőben Bent Larsen ellen ugyanilyen arányban diadalmaskodott, majd a világbajnokjelölti döntőben Viktor Korcsnoj ellen győzött meggyőző 6,5–3,5 arányban. Ezzel másodszor is jogot szerzett arra, hogy a világbajnoki címért mérkőzhessen Petroszjánnal.[27]

Az 1969-es sakkvilágbajnokság döntőjében ezúttal egyenlőnek ítélték a két versenyző esélyeit, amit alátámasztott az is, hogy Szpasszkij ekkor a 3. helyen állt a világranglistán Bobby Fischer és Viktor Korcsnoj mögött, de Petroszján közvetlenül mögötte állt a 4. helyen.[28]

Petroszján nyerte ugyan az 1. játszmát, de a 4., az 5. és a 8. játszmában aratott győzelmével ezúttal Szpasszkíj szerzett két pontos előnyt. Ezt Petroszján a 10. és az 1. játszmában kiegyenlítette, így a mérkőzés félidejében 6–6-ra álltak. Szpasszkij a 17. és a 19. játszmában győzni tudott, és hiába szépített Petroszján a 20. játszmában, a 21. játszmában aratott győzelmével Szpasszkijnak már csak egy pontra volt szüksége a cím elnyeréséhez, amit két döntetlennel sikerült is elérnie. Ezzel a 12,5–10,5 arányú győzelmével elhódította a világbajnoki címet, és ő lett a sakkozás tizedik hivatalos világbajnoka.[29]

Az ezt követő időszakban több nagy verseny megnyerésével bizonyította azt, hogy méltán viseli a világbajnoki címet. Másfél pont előnnyel nyerte az 1969-ben San Juanban rendezett nagymesterversenyt,[30] 1970-ben megnyerte a Leidenben rendezett négyes körversenyt, maga mögé utasítva Donnert, Bent Larsent és Botvinniket. Polugajevszkijjel együtt osztott első helyezést ért el az IBM hagyományos amszterdami versenyén,[31] és osztott első helyezést ért el Kanada nyílt bajnokságán.[32]

Az évszázad sakkmérkőzése szerkesztés

1972-ben a hidegháború csúcsán az egész világ figyelme a Fischer–Szpasszkij sakkvilágbajnoki párosmérkőzés felé fordult. Első alkalommal történhetett meg az, hogy a szovjet sakkozók 1948 óta tartó hegemóniáját sikerülhet megtörni. Fischer olyan követelésekkel állt elő, amelyek majdnem az egész mérkőzés elmaradását eredményezték, és személyesen maga Henry Kissinger akkori amerikai külügyminiszter győzködte a mérkőzésen való részvételre. Nagyrészt ennek hatására néhány órával az első játszma megkezdése előtt meg is érkezett Reykjavíkba, a mérkőzés helyszínére. Szpasszkij mögött is a teljes szovjet politikai vezetés felsorakozott, minden eszközt biztosítottak felkészüléséhez és a mérkőzésen való szerepléséhez.

Az első játszmát egy döntetlen színezetű végjátékban váratlanul Szpasszkij nyerte, a második játszmára Fischer nem állt ki a játékteremben elhelyezett tévékamerák miatt. Így Szpasszkij már 2–0 arányban vezetett. Fischer az egész mérkőzést csak akkor volt hajlandó folytatni, ha a kamerákat eltávolítják a teremből. A harmadik játszmát egy kis hátsó szobában játszották, és ezt Fischer nyerte. Ezután visszaköltöztek a színpadra, miután a kamerákat eltávolították. Fischer ezt követően megállíthatatlan volt: megnyerte az 5., a 6., a 8. és a 10. játszmát, míg Szpasszkijnak csak a 11. játszmában sikerült szépítenie. A mérkőzés félidejében az állás 7–5 volt Fischer javára. A mérkőzés második félidejében Szpasszkijnak már nem sikerült egyetlen játszmában sem nyernie, míg Fischernek ez két alkalommal, a 13. és a 21. játszmában sikerült, így alakult ki a 12,5–8,5 arányú végeredmény. Fischer ezzel elhódította a világbajnoki címet, és megszakította a szovjet sakkozók 1948 óta tartó hegemóniáját.[33]

Exvilágbajnok szerkesztés

Az elvesztett világbajnoki cím után Szpasszkijnak többször már nem sikerült közvetlenül a cím közelébe kerülnie. A következő világbajnoki ciklusban mint az előző döntő vesztese közvetlenül a világbajnokjelöltek versenyének 1974-ben rendezett párosmérkőzéses szakaszában indulhatott, és az első körben győzni tudott az amerikai Robert Byrnes ellen 4,5–1,5-re, de a második körben 7–4 arányú vereséget szenvedett a később világbajnoki címet szerző Anatolij Karpovtól.[34]

Az 1976/78-as világbajnoksági ciklusban a zónaközi versenyen indulhatott, ahol azonban csak a 10. helyet szerezte meg. Ennek ellenére mégis indulhatott a világbajnokjelöltek versenyének párosmérkőzéses szakaszában, amit annak köszönhetett, hogy Fischer nem állt ki Karpov ellen az 1975-ös párosmérkőzésre, és a következő ciklusban sem volt hajlandó elindulni. Az ő helyére léphetett Szpasszkij, mint olyan, aki Karpovtól szenvedett utoljára vereséget az előző világbajnokjelölti tornán.[35]

Igyekezett élni az ölébe hullt lehetőséggel, és ennek megfelelően először a csehszlovák Vlastimil Hort ellen nyert 8,5–7,5 arányban, majd Portisch Lajos ellen győzött 8,5–6,5-re. A világbajnokjelöltek versenyének döntőjében kapott csak ki Viktor Korcsnojtól 10,5–7,5 arányban.[36]

Az 1981-es sakkvilágbajnoksági ciklusban mint az előző világbajnokjelölti verseny döntőse, közvetlenül a párosmérkőzéses szakaszban indulhatott. Ismét Portisch Lajossal került szembe, akivel azonban ezúttal nem bírt. A mérkőzés 7–7-re végződött, de az előzetesen elfogadott szabályok szerint Portisch jutott tovább, mert több játszmát nyert sötéttel.[37]

Az 1984-es sakkvilágbajnoksági ciklusban már három zónaközi versenyt rendeztek, amelyekről csak az első két helyezett jutott tovább. Szpasszkij a Tolucában rendezett tornán fél ponttal maradt el az előtte holtversenyben végző Portisch és Torre mögött, így elesett a továbbjutástól.[38]

Az 1987-es sakkvilágbajnoksági ciklusban a világbajnokjelöltek körmérkőzéses tornájának a francia Montpellier adott otthont. Ezen a versenyen Szpasszkij a rendezők szabadkártyájával indulhatott el, és a 6. helyen végzett.[39] Ez volt utolsó részvétele a világbajnokságok versenysorozatában.

Az évszázad mérkőzésének visszavágója szerkesztés

1992-ben Bobby Fischer 20 év kihagyás után hajlandó volt újra asztalhoz ülni, és visszavágót játszani Szpasszkijjal. A Montenegróban és Belgrádban játszott mérkőzésen Fischer +10 -5 =15 (17,5 – 12,5) arányban győzött.[40]

Utolsó szereplései szerkesztés

 
Portisch és Szpasszkij (2008)

1993-ban párosmérkőzést játszott az akkor 17 éves Polgár Judittal, és 5,5–4,5 arányban vereséget szenvedett.[41]

2006. októberben kisebb agyvérzést kapott San Franciscóban egy előadása során. Felépülése után 2007. áprilisban egy hat játszmából álló rapidmérkőzést játszott Portisch Lajossal. 2010-ben egy komolyabb agyvérzésen esett át, amely miatt a bal oldala lebénult.[42] Ezt követően egy hosszabb rehabilitációs programra Franciaországba utazott, majd onnan tisztázatlan körülmények között Moszkvába távozott.[43]

Szpasszkij a legidősebb élő exvilágbajnok.

Versenyeredményei szerkesztés

Egyéni versenyei szerkesztés

Év Város Verseny + − = Eredmény Helyezés
1948 Minszk Ifjúsági verseny 1
Leningrád Leningrád ifjúsági bajnoksága 10 2 3 11½/15 1—2
1952 Leningrád Leningrád bajnoksága 6 0 7 9½/13 2
1953 Bukarest Nemzetközi verseny 8 3 8 12/19 4—6
1954 Leningrád Össz-szövetségi mesterverseny 10 0 5 12½/15 1
1955 Moszkva 22. szovjet bajnokság 7 3 9 11½/19 3—6
Antwerpen Junior világbajnokság elődöntő 6 1 0 6/7 1
Antwerpen Junior világbajnokság döntő 7 0 2 8/9 1
Göteborg Zónaközi verseny 7 5 8 11/20 7—9
1956 Leningrád 23. szovjet bajnokság 7 1 9 11½/17 1—3
Amszterdam Világbajnokjelöltek versenye 3 2 13 9½/18 3—7
1957 Moszkva 24. szovjet bajnokság 7 2 12 13/21 4—5
1958 Riga 25. szovjet bajnokság 7 4 7 10½/18 5—6
1959 Tbiliszi 26. szovjet bajnokság 8 2 9 12½/19 2—3
Moszkva Nemzetközi verseny 4 1 6 7/11 1—3
Leningrád Leningrád bajnoksága 11 0 6 14/17 1
Riga Nemzetközi verseny 10 0 3 11½/13 1
1960 Leningrád 27. szovjet bajnokság 5 4 10 10/19 9—10
Mar del Plata Nemzetközi verseny 12 0 3 13½/15 1—2
Kiszlovodszk CSz DSzo bajnoksága 8 0 7 11½/15 1
1961 Moszkva 28. szovjet bajnokság 7 4 8 11/19 5—6
Leningrád Leningrád bajnoksága 8 0 10 13/18 1—2
Baku 29. szovjet bajnokság 10 1 9 14½/20 1
1962 Havanna Nemzetközi verseny 11 0 10 16/21 2—3
Jereván 30. szovjet bajnokság 9 3 7 12½/19 5
1963 Leningrád 31. szovjet bajnokság 5 0 14 12/19 1—3
1964 Amszterdam Zónaközi verseny 13 2 8 17/23 1—4
Szocsi Csigorin-emlékverseny 5 1 9 9½/15 4
Belgrád Nemzetközi verseny 9 0 8 13/17 1
1965 Szocsi Csigorin-emlékverseny 6 0 9 10½/15 1—2
1965/1966 Hastings Nemzetközi verseny 6 0 3 7½/9 1
1966 Szocsi Csigorin-emlékverseny 6 2 7 9½/15 5—6
Santa Monica Nemzetközi verseny Piatigorsky-kupa 5 0 13 11½/18 1
1967 Beverwijk Nemzetközi verseny 7 0 8 11/15 1
Szocsi Csigorin-emlékverseny 5 0 10 10/15 1—5
Winnipeg Nemzetközi verseny 2 0 7 5½/9 3—4
1968 Palma de Mallorca Nemzetközi verseny 10 1 6 13/17 2—3
1969 San Juan Nemzetközi verseny 8 0 7 11½/15 1
Palma de Mallorca Nemzetközi verseny 3 0 14 10/17 5
Leiden Nemzetközi verseny 2 0 10 7/12 1
1971 Göteborg Nemzetközi verseny 5 0 6 8/11 3
Moszkva Aljechin-emlékverseny 4 2 11 9½/17 6—7
Vancouver Kanada nyílt bajnoksága 9/11 1
1973 Tallinn Nemzetközi verseny 4 1 10 9/15 3—6
Dortmund Nemzetközi verseny 5 1 9 9½/15 1—3
Amszterdam Nemzetközi verseny 4 1 10 9/15 4
Szocsi Csigorin-emlékverseny 5 0 10 10/15 2
Moszkva 41. szovjet bajnokság 7 1 9 11½/17 1
1974 Solingen Nemzetközi verseny 4 1 9 8½/14 3—4
1975 Tallinn Nemzetközi verseny 5 1 9 9½/15 2—3
Moszkva Aljechin-emlékverseny 6 1 8 10/15 2
1976 Manila Zónaközi verseny 4 3 12 10/19 10—13
1978 Bugojno Nemzetközi verseny 6 1 8 10/15 1—2
Montilla Nemzetközi verseny 6½/9 1
Tilburg Nemzetközi verseny 2 2 7 5½/11 6—8
1979 München Nemzetközi verseny 5 1 7 8½/13 1—4
Montréal Montreal 1979 nemzetközi verseny 4 5 9 8½/18 5—6
Tilburg Nemzetközi verseny 1 1 9 5½/11 5—8
Buenos Aires Nemzetközi verseny 4 1 8 8/13 2—5
1980 Bad Kissingen Nemzetközi verseny 0 0 6 3/6 2—3
Tilburg Nemzetközi verseny 3 2 6 6/11 4—5
Baden Nemzetközi verseny 6 0 9 10½/15 4—5
1981 Linares Nemzetközi verseny 2 1 8 6/11 5—6
Tilburg Nemzetközi verseny 1 1 9 5½/11 6—8
1981 Lugano Nemzetközi verseny (nyílt) 6½/9 3—11
London Nemzetközi verseny 3 3 7 6½/13 8—9
Bugojno Nemzetközi verseny 2 0 11 7½/13 4—5
Torino Nemzetközi verseny 2 2 8 6/12 5
1982 Toluca Zónaközi verseny 4 1 8 8/13 3
Hamburg Nemzetközi verseny 6 1 1 6½/8 2
1983 Linares Nemzetközi verseny 3 0 7 7½/10 1
Nikšić Nemzetközi verseny 3 1 10 8/14 3—4
Tilburg Nemzetközi verseny 1 1 9 5½/11 6—8
1983/1984 Reggio Emilia Nemzetközi verseny 2 1 8 6/11 5—7
1984 Lugano Nemzetközi verseny (nyílt) 6½/9 6—11
Bugojno Nemzetközi verseny 2 1 10 7/13 4
London Nemzetközi verseny (nyílt) 7/9 1—5
Zürich Nemzetközi verseny nyílt) 5½/7 2—7
1985 Reykjavík Nemzetközi verseny 3 0 8 7/11 2—3
Linares Nemzetközi verseny 1 0 10 6/11 5
Hollywood Nemzetközi verseny (nyílt) 10/12 1
Montpellier Világbajnokjelöltek versenye 4 3 8 8/15 6—7
Brüsszel Nemzetközi verseny 8 0 5 10½/13 2
1986 Bécs Nemzetközi verseny (nyílt) 3 0 6 6/9 3—9
London Nemzetközi verseny 1 0 12 7/13 4—7
Szarajevó Nemzetközi verseny 1 0 11 6½/12 5
Bugojno Nemzetközi verseny 1 1 12 7/14 4—6
Somerset Nemzetközi verseny (nyílt) 9½/12 4—6
Solingen Nemzetközi verseny 3 1 7 6½/11 5—6
1986/1987 Reggio Emilia Nemzetközi verseny 1 0 10 6/11 2—5
1987 Cannes Nemzetközi verseny 1 0 8 5/9 3—4
New York Nemzetközi verseny (nyílt) 7½/9 3—8
1988 Wellington Nemzetközi verseny 5 0 5 7½/10 1—3
Belfort Nemzetközi verseny («világkupa») 2 1 12 8/15 4—7
Reykjavík Nemzetközi verseny («Világkupa») 1 4 12 8/15 15—16
1989 Barcelona Nemzetközi verseny («Világkupa») 1 2 13 7½/16 8—12
Clermont-Ferrand Nemzetközi verseny 0 3 8 4/11 10—11
1990 Linares Nemzetközi verseny 1 4 6 4/11 9—11
Salamanca Nemzetközi verseny 4 0 7 7½/11 2
1991 Montpellier Franciaország bajnoksága 5 1 9 9½/15 4—5
1998 Hoodelwen Nemzetközi verseny 0 1 5 2½/6
Malmö Nemzetközi verseny 0 1 8 4/9 7—8
1999 Moszkva Petroszján-emlékverseny 0 0 9 4½/9
2000 Párizs Nemzetközi verseny 0 1 3 1½/4

Párosmérkőzései szerkesztés

Év Város Ellenfél + − = Eredmény
1965 Riga Paul Keres (világbajnokjelölti negyeddöntő) 4 2 4 6:4
Riga Jefim Geller (világbajnokjelölti elődöntő) 3 0 5 5½:2½
Tbiliszi Mihail Tal (világbajnokjelöltek versenyének döntője) 4 1 6 7:4
1966 Moszkva Tigran Petroszján (világbajnoki döntő) 3 4 17 11½:12½
1968 Szuhumi Jefim Geller (világbajnokjelölti negyeddöntő) 3 0 5 5½:2½
Malmö Bent Larsen (világbajnokjelölti elődöntő) 4 1 3 5½:2½
Kijev Viktor Korcsnoj (világbajnokjelöltek versenyének döntője) 4 1 5 6½:3½
1969 Moszkva Tigran Petroszján (világbajnoki döntő) 6 4 13 12½:10½
1972 Reykjavík Bobby Fischer (világbajnoki döntő) 3 7 11 8½:12½
1974 San Juan Robert Byrne (világbajnokjelölti negyeddöntő) 3 0 3 4½:1½
Leningrád Anatolij Karpov (világbajnokjelölti elődöntő) 1 4 6 4:7
1977 Reykjavík Vlastimil Hort (világbajnokjelölti negyeddöntő) 2 1 13 9½:8½
Genf Portisch Lajos (világbajnokjelölti elődöntő) 4 2 9 8½:6½
1977/1978 Belgrád Viktor Korcsnoj (világbajnokjelöltek versenyének döntője) 4 7 7 7½:10½
1980 Mexikó Portisch Lajos (világbajnokjelölti negyeddöntő) 1 1 12 7:7
1992 Sveti Stefan Bobby Fischer («A XX. század revansmérközése») 5 10 15 12½:17½

Csapateredményei szerkesztés

Szereplései a sakkolimpiákon szerkesztés

Olimpiai szereplései
Év Olimpia Helyszín Ország Tábla Győzelem Vereség Döntetlen % Helyezés
csapat 		Helyezés
egyéni
1962 15. sakkolimpia[44] Várna (  Bulgária)   Szovjetunió 3. 8 0 6 78,6    
1964 16. sakkolimpia[45] Tel-Aviv (  Izrael)   Szovjetunió 2.tart. 8 0 5 80,8    
1966 17. sakkolimpia[46] Havanna (  Kuba)   Szovjetunió 2. 5 0 10 66,7   6.
1968 18. sakkolimpia[47] Lugano (  Svájc)   Szovjetunió 2. 6 0 8 71,4    
1970 19. sakkolimpia[48] Siegen (  Németország)   Szovjetunió 1. 7 0 5 79,2    
1974 21. sakkolimpia[49] Nizza (  Franciaország)   Szovjetunió 3. 7 0 8 73,3    
1978 23. sakkolimpia[50] Buenos Aires (  Argentína)   Szovjetunió 1. 4 1 6 63,6   11.
1984 26. sakkolimpia[51] Szaloniki (  Görögország)   Franciaország 1. 2 0 12 57,1 7. 30.
1986 27. sakkolimpia[52] Dubaj (  Egyesült Arab Emírségek)   Franciaország 1. 4 0 10 64,3 10 16.
1988 28. sakkolimpia[53] Szaloniki (  Görögország)   Franciaország 1. 3 1 9 57,7 31. 31.

Sakkcsapat világbajnokság szerkesztés

Egy alkalommal vett részt a sakkcsapat világbajnokságon a francia válogatott tagjaként 1985-ben, amelyen a csapat a 4. helyen végzett. Egyéni eredménye +3 -1 =5 61,1%-os teljesítmény, amely a 4. legjobb eredmény volt az 1. táblán.[54]

Európa-bajnokság szerkesztés

Két alkalommal vett részt a sakkcsapatok Európa-bajnokságán a szovjet válogatott színeiben. 1957-ben és 1973-ban is mind csapatban, mind egyéniben aranyérmet szerzett. Teljesítménye. 5 győzelem, 7 döntetlen, vereség nélkül, 70,8%-os győzelmi aránnyal.[55]

Bajnokcsapatok Európa Kupája szerkesztés

Legnagyobb sikerét 1990-ben az SG Solingen csapatával érte el, amikor megnyerték a kupát.[56]

Főiskolai sakkcsapat-világbajnokságok szerkesztés

1955–1962 között öt alkalommal játszott a szovjet válogatottban a főiskolai sakkcsapat-világbajnokságokon. Csapatban 4 arany és 1 ezüst, egyénileg 3 aranyérmet szerzett.[57]

Személyes élete szerkesztés

Apai nagyapja Vlagyimir Alekszandrovics Szpasszkij (1869–1943?) ortodox pap a kurszki kormányzóságban, 1912–1916 között az Állami Duma tagja.[58] Apja Vaszilij Vlagyimirovics Szpasszkij (1906–1976) katona volt.[59] Anyja Jekatyerina Petrovna Petrova (1905–1995) parasztcsaládból származott, pedagógus volt.[60] Egy bátyja van Georgij (1934), és egy húga Iraida (1944).

Háromszor nősült, mindegyik házasságából született gyereke.

  • Első felesége (1959–1961) Nagyezsda Konsztantyinovna Letinceva (1937– ), akitől Tatjana nevű lánya született 1960-ban.[61]
  • Második felesége (1967–?) Larisza Zaharovna Szolovjeva. Ebből a házasságából született 1967-ben fia Vaszilij Szolovjev-Szpasszkij, zenei újságíró, az orosz írószövetség tagja.[62]
  • Harmadik felesége (1975–) Marina Jurjevna Scserbacseva orosz származású francia állampolgár. Dmitrij Scserbacsev cári tábornok lánya. 1974-ben ismerkedett meg vele a francia nagykövetségen, ahol dolgozott.[63] Harmadik házasságából született legkisebb fia 1980-ban Franciaországban Borisz-Alekszandr-George, aki a Szentpétervári Állami Egyetem jogi fakultását végezte el.[64]

Sakkelméleti munkássága szerkesztés

Az alábbi megnyitási változatok őrzik a nevét:[65]

  • Királyindiai védelem, Szimagin–Szpasszkij-változat ECO D62: 1.d4 Hf6 2.c4 g6 3.Hc3 Fg7 4.Hf3 d6 5.g3 O-O 6.Fg2 Hc6 7.O-O Ff5
  • Lengyel védelem, Szpasszkij-csel ECO A40: 1.d4 b5 2.e4 Fb7 3.Fxb5
  • Vezérindiai védelem, Szpasszkij-rendszer ECO E14: 1.d4 Hf6 2.c4 e6 3.Hf3 b6 4.e3
  • Királyindiai védelem, Szpasszkij-változat ECO E60: 1.d4 Hf6 2.c4 g6 3.g3 Fg7 4.Fg2 d6 5.Hf3 O-O 6.Hc3 Hc6 7.O-O Ff5
  • Grünfeld-védelem, Szpasszkij-változat ECO D87: 1.d4 Hf6 2.c4 g6 3.Hc3 d5 4.cxd5 Hxd5 5.e4 Hxc3 6.bxc3 Fg7 7.Fc4 O-O 8.He2 c5
  • Tarrasch-védelem, Szpasszkij-változat ECO D34: 1. d4 d5 2.c4 e6 3.Hc3 c5 4.cxd5 exd5 5.Hf3 Hc6 6.g3 Hf6 7.Fg2 Fe7 8.O-O O-O 9.Fg5 cxd4 10.Hxd4
  • Zukertort-védelem, Szpasszkij-változat ECO A05: 1.Hf3 Hf6 2.g3 b5

Róla szóló könyvek szerkesztés

  • Дамский Я. В. Король Борис Десятый. — М.: РИПОЛ Классик, 2004. — 404 с. — (Великие шахматисты мира). — ISBN 5-7905-3106-7.
  • Каспаров, Г. К. Мои великие предшественники. — М.: РИПОЛ Классик, 2004. — Т. 3. — 381 с. — ISBN 5-7905-2979-8.
  • Крогиус Н. В., Голубев А. Н., Гутцайт Л. Э. Борис Спасский. — М.: Центральный коллектор научных библиотек, 2000. — Т. 1. — 405 с. — ISBN 5-93260-006-3.
  • Крогиус Н. В., Голубев А. Н., Гутцайт Л. Э. Борис Спасский. — М.: Центральный коллектор научных библиотек, 2000. — Т. 2. — 316 с. — ISBN 5-93260-007-1.

Emlékezetes játszmái szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ A FIDE pontszámítása szerint
  2. ↑ Chessmetrics Player Profile: Boris Spassky (angol nyelven). chessmetrics.com. (Hozzáférés: 2014. július 9.)
  3. ↑ Rating List: Spassky, Boris V. (angol nyelven). OlimpBase. (Hozzáférés: 2014. július 9.)
  4. ↑ Boris Spassky (angol nyelven). World Chess Hall of Fame. [2016. január 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. december 6.)
  5. ↑ Борис Спасский-младший: «Отца удерживают в Москве» ("Le Figaro", Франция) (orosz nyelven). ИноСМИ.ru. (Hozzáférés: 2015. március 26.) (fordítás franciából)
  6. ↑ Transfers in 2013 (angol nyelven). World Chess Federation. (Hozzáférés: 2015. március 26.)
  7. ↑ Spassky switches federations, now represents Russia (angol nyelven). ChessVibes. [2013. december 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 26.)
  8. ↑ Borisz Szpasszkij hetvenéves (origo.hu), 2007)
  9. ↑ Wold Chess Champions (chesscorner.com)
  10. ↑ Boris Spassky: a chess legend turns seventy-five (angol nyelven). ChessBase GmbH. (Hozzáférés: 2015. március 26.)
  11. ↑ 25 Championship of Leningrad- 1952 (angol nyelven). RusBase/Alexey Popovsky. (Hozzáférés: 2015. március 26.)
  12. ↑ 22 Championship of USSR Moscow 11.2-15.3.1955 (angol nyelven). RusBase/Alexey Popovsky. (Hozzáférés: 2015. március 26.)
  13. ↑ Championship of USSR Leningrad 10.1-15.2.1956 (angol nyelven). RusBase/Alexey Popovsky. [2015. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 26.)
  14. ↑ Cafferty, Bernard. Boris Spassky Master of Tactics. Spassky's 100 Best Games 1949–1972. London: B. T. Batsford (1972). ISBN 978-0-7134-2409-6 
  15. ↑ Alekhine mem, Moscow 1959 (angol nyelven). 365chess.com. (Hozzáférés: 2015. március 27.)
  16. ↑ USSR Championship Tournament (1959) (angol nyelven). Chessgames Services LLC. (Hozzáférés: 2015. március 27.)
  17. ↑ Mar del Plata Tournament (1960) (angol nyelven). Chessgames Services LLC. (Hozzáférés: 2015. március 27.)
  18. ↑ USSR Championship 1961a Tournament (angol nyelven). Chessgames Services LLC. (Hozzáférés: 2015. március 27.)
  19. ↑ USSR Championship 1961b Tournament (angol nyelven). Chessgames Services LLC. (Hozzáférés: 2015. március 27.)
  20. ↑ USSR Championship 1963 Tournament (angol nyelven). Chessgames Services LLC. (Hozzáférés: 2015. március 27.)
  21. ↑ Belgrade 1964 (angol nyelven). 365chess.com. (Hozzáférés: 2015. március 27.)
  22. ↑ USSR Zonal Tournament (angol nyelven). Chessgames Services LLC. (Hozzáférés: 2015. március 27.)
  23. ↑ Amsterdam Interzonal Tournament (1964) (angol nyelven). Chessgames Services LLC. (Hozzáférés: 2015. március 27.)
  24. ↑ World Chess Championship 1964–66 Candidate Matches (angol nyelven). mark-weeks.com. [2015. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 27.)
  25. ↑ Monthly list: April 1966 rating list (angol nyelven). chessmetrics.com. (Hozzáférés: 2015. március 27.)
  26. ↑ Petrosian vs Spassky 1966 (angol nyelven). Chessgames Services LLC. (Hozzáférés: 2015. március 27.)
  27. ↑ World Chess Championship 1967–69 Candidate Matches (angol nyelven). Chessgames Services LLC. [2013. május 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 27.)
  28. ↑ Monthly list: March 1969 rating list (angol nyelven). chessmetrics.com. (Hozzáférés: 2015. március 27.)
  29. ↑ Petrosian vs Spassky 1969 (angol nyelven). Chessgames Services LLC. (Hozzáférés: 2015. március 27.)
  30. ↑ San Juan 1969 (angol nyelven). 365chess.com. (Hozzáférés: 2015. március 27.)
  31. ↑ IBM Amsterdam 1970 (angol nyelven). 365chess.com. (Hozzáférés: 2015. március 27.)
  32. ↑ Canadian op 9th Vancouver 1971 (angol nyelven). 365chess.com. (Hozzáférés: 2015. március 27.)
  33. ↑ Fischer vs Spassky 1972/The Match of the Century (angol nyelven). Chessgames Services LLC. (Hozzáférés: 2015. március 27.)
  34. ↑ World Chess Championship 1973–75 Candidate Matches (angol nyelven). mark-weeks.com. [2016. március 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 27.)
  35. ↑ Manila Interzonal Tournament (1976) (angol nyelven). Chessgames Services LLC. (Hozzáférés: 2015. március 27.)
  36. ↑ World Chess Championship 1976–78 Candidates Matches (angol nyelven). mark-weeks.com. [2013. szeptember 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 27.)
  37. ↑ Portisch–Spassky Candidates Quarterfinal Match (1980) (angol nyelven). Chessgames Services LLC. (Hozzáférés: 2015. március 27.)
  38. ↑ Toluca Interzonal Tournament (1982) (angol nyelven). Chessgames Services LLC. (Hozzáférés: 2015. március 27.)
  39. ↑ Montpellier Candidates Tournament (1985) (angol nyelven). Chessgames Services LLC. (Hozzáférés: 2015. március 27.)
  40. ↑ Fischer–Spassky Match (1992) (angol nyelven). Chessgames Services LLC. (Hozzáférés: 2015. március 27.)
  41. ↑ Polgar–Spassky Match (1993) (angol nyelven). Chessgames Services LLC. (Hozzáférés: 2015. március 27.)
  42. ↑ Boris Spassky in grave condition (angol nyelven). ChessBase GmbH. (Hozzáférés: 2015. március 27.)
  43. ↑ Boris Spassky, fearing death, 'flees' to Russia (angol nyelven). ChessBase GmbH. (Hozzáférés: 2015. március 27.)
  44. ↑ 15th Chess Olympiad: Varna 1962 (angol nyelven). OlimpBase
  45. ↑ 16th Chess Olympiad: Tel Aviv 1964 (angol nyelven). OlimpBase
  46. ↑ 17th Chess Olympiad: Havana 1966 (angol nyelven). OlimpBase
  47. ↑ 18th Chess Olympiad: Lugano 1968 (angol nyelven). OlimpBase
  48. ↑ 19th Chess Olympiad: Siegen 1970 (angol nyelven). OlimpBase
  49. ↑ 21st Chess Olympiad: Nice 1974 (angol nyelven). OlimpBase
  50. ↑ 23rd Chess Olympiad: Buenos Aires 1978 (angol nyelven). OlimpBase
  51. ↑ 26th Chess Olympiad: Thessaloniki 1984 (angol nyelven). OlimpBase
  52. ↑ 27th Chess Olympiad: Dubai 1986 (angol nyelven). OlimpBase
  53. ↑ 28th Chess Olympiad: Thessaloniki 1988 (angol nyelven). OlimpBase
  54. ↑ World Men’s Team Chess Championship (angol nyelven). OlimpBase. (Hozzáférés: 2015. március 27.)
  55. ↑ European Men’s Team Chess Championship (angol nyelven). OlimpBase. (Hozzáférés: 2015. március 27.)
  56. ↑ 7th European Chess Club Cup: 1989/1990 (angol nyelven). OlimpBase. (Hozzáférés: 2015. március 27.)
  57. ↑ World Student Team Chess Championship (angol nyelven). OlimpBase. (Hozzáférés: 2015. március 27.)
  58. ↑ Спасский Владимир Александрович (orosz nyelven). sr.isa.ru. (Hozzáférés: 2015. március 27.)
  59. ↑ СПАССКИЙ ВАСИЛИЙ ВЛАДИМИРОВИЧ 1906-1976 (orosz nyelven). baza.vgdru.com. (Hozzáférés: 2015. március 27.)
  60. ↑ Лучше поздно побывать в родном краю, чем никогда – Борис Спасский (orosz nyelven). Псковская Лента Новостей. (Hozzáférés: 2015. március 27.)
  61. ↑ СПАССКИЙ БОРИС ВАСИЛЬЕВИЧ 1937 (orosz nyelven). baza.vgdru.com. (Hozzáférés: 2015. március 27.)
  62. ↑ Василий Соловьев-Спасский (orosz nyelven). Перемены.ру. (Hozzáférés: 2015. március 27.)
  63. ↑ Boris Spassky Junior : «Mon père est séquestré à Moscou» (francia nyelven). baza.vgdru.com. (Hozzáférés: 2015. március 27.)
  64. ↑ Скандал со странным возвращением Бориса Спасского в Россию: сын шахматиста уверен, что его похитили (orosz nyelven). NEWSru.com. (Hozzáférés: 2015. március 27.)
  65. ↑ Chess openings (angol nyelven). [2009. október 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 27.)

Források szerkesztés

  • Borisz Szpasszkij a sakkozás 10. világbajnoka (oroszul)
  • Дамский Я. В. Король Борис Десятый. — М.: РИПОЛ Классик, 2004. — С. 396—401. — 404 с. — (Великие шахматисты мира). — ISBN 5-7905-3106-7.
  • Крогиус Н. В., Голубев А. Н., Гутцайт Л. Э. Борис Спасский. — М.: Центральный коллектор научных библиотек, 2000. — Т. 2. — С. 311—320. — 316 с. — ISBN 5-93260-007-1.

További információk szerkesztés

Előző
Tigran Petroszján 		Sakkvilágbajnok
1969–1972 		Következő
Bobby Fischer
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Borisz_Vasziljevics_Szpasszkij&oldid=27000920”