Vita:Biblia
Da Vinci kód szerkesztés
Biztos, hogy egy regény a legjobb forrás, mikor a Biblia és a nők viszonyáról megjelent ismereteket publikációkat akarjuk összefoglalni? nyenyec ☎ 2005. május 28., 18:38 (CEST)
Üdv! Az említett könyv (Da Vinci kód) egy francia üzleti vállalkozás volt - ami be is jött - forrásként megjelölt irodalmai nagyrészt hamisítványok és mind csupa feltételezésen alapul. A könyv azt kívánja igazolni, hogy a franciák Jézus leszármazottai. Ld.: "Az igazi Da Vinci kód" - így inkább fogadjuk fenntartásokkal az ott leírtakat. üdv: tothaa
A biblia elősorban egy könyv szerkesztés
"Biblia egy közkézen íródott pszicho-thriller"
Ez a mondat itt, e fölött a sor fölött, elsősorban egy marhaság. Akárkitől van idézve. OsvátA. 2005. augusztus 23., 19:30 (CEST)
Ha tudjuk kitől van, be lehetne tenni a kritikákba - tothaa 2006. március 16., 22:26 (CET)
Azt viszont fontos lenne hozzátenni, hogy mesekönyvről van szó, illetve, hogy fikció. Üdv. 94.248.218.248 (vita) 2010. november 20., 20:31 (CET)
Mesekönyvnek semmiképp sem minősíthető. Bár realitása vitatott, nem lehet egyértelműen leszögezni, hogy fikció, pláne, hogy Jézus szinte biztosan létező személy volt. Ezért szerkesztésed visszavontam. Ithildraug hmm? 2010. november 20., 20:37 (CET)
Fordítás szerkesztés
A fordítással foglalkozó részt szerintem elég lenne a Bibliafordítás oldalon taglalni. Szerintem itt zavaró -- kgyt 2005. szeptember 1., 20:30 (CEST)
Rekurzió, lásd rekurzió... szerkesztés
Eddig azt hittem a "Rekurzió, lásd rekurzió..." egy vicc.
De nem :-) A Biblia szócikk tartlamaz linkeket például az Ószövetségre és Újszövetségre, amik.... úgy van, átirányítások a Biblia szócikkre, ami linkeket tartlamaz az Ószövetségre és Újszövetségre, amik.... (d.c. al fine) ;->
Jól van ez így? -- CsTom 2005. szeptember 12., 22:35 (CEST)
Töröltem a redirekteket, most már csak meg kell írni valakinek :-) --TG® 2005. szeptember 12., 22:54 (CEST)
A Biblia hivatkozásának ill. használatának módjai szerkesztés
A Bibliát - mint minden a középkorban kéziratban használt könyvet - nem oldal vagy lapszámozással szoktunk idézni, hiszen több mint ezer éven át úgy másolták, hogy minden másolat egyedi volt. Tudna erről valaki, aki jobban ért a témához, írni egy alcikket (hogyan alakult ki ez az idézési hagyomány, mik a szabályai, hogyan lehet különféle nyelveken követni, stb?) Talán lehetne egy A Biblia használata alcikket is írni, hiszen a Biblia hagyományozásának, használatának, olvasásának, megértésének módja az elmúlt évezredekben (és a különböző felekezeteknél) elég sokat változott. --Adaniel 2005. december 10., 19:50 (CET)
Bibliakritika szerkesztés
Ezt a szakaszt valaki rázza már gatyába, mert így nem lexikonba való.
(Vicces egyébként, hogy ez is olyan rész, ahol a laptörténetre való ránézés nélkül meg tudom mondani melyik félmondatot melyik szerkesztő írta.)
Wiki-Hiba szerkesztés
Eltűntek a képek!!!
Ireneus szerkesztés
A kanonizáció szakaszból kivettem azt a megjegyzést, hogy a 4 evangélium kiválasztását Ireneusnak tulajdonítják. Ez nincs benne a forrásként comment között megjelölt National Geographic - Júdás evangéliuma cikkben, és (utánanéztem) Szent Iréneusz életrajza sem említi. --Adapa 2006. április 19., 21:14 (CEST)
A 4 evangélium kiválasztása szerkesztés
Közel 30 különböző – sokszor a keresztény erkölcsnek, életigenlésnek ellentmondó – evangéliumból választották ki az egyházatyák azt a négyet, amely ma a keresztény Biblia része (Máté, Márk, Lukács, János evangéliuma). Ez a mondat kétes. A 4 ev. hol mond ellent a keresztény erkölcsnek?--Mazarin 2007. április 30., 13:53 (CEST)
jó késői válasz, és nem tudom, benne van-e még ez a mondat, de szerintem nem félreérthető: volt 30 írás, amiből van esetleg nem keresztény szellemiségű, és abból kiválasztottak 4-et, ami viszont az. hol az ellentmondás? – Alensha üzi 2008. február 25., 18:06 (CET)
|
Hibás külső hivatkozás
Az alábbi – a szócikkben szereplő külső – link többszöri próbálkozásra sem elérhető. FIGYELEM!: A szócikkben a forrásként feltüntetett hibás linkeket NE töröld! A weblap megtalálható Az Internet Archívumában az alábbi változatokban: [1] |
|
Hibás külső hivatkozás
Az alábbi – a szócikkben szereplő külső – link többszöri próbálkozásra sem elérhető. FIGYELEM!: A szócikkben a forrásként feltüntetett hibás linkeket NE töröld! A weblap megtalálható Az Internet Archívumában az alábbi változatokban: [2] |
A Biblia Einstein szerint szerkesztés
Az A Biblia Einstein szerint című cikket két okból tettem be a lásd még szakaszba. A Speciális:Árva_lapok oldalon találtam és semmi sem utalt rá, így akár veszendőbe is mehetett volna. De ennél fontosabb szempont volt, hogy tudomány apologetikában időről időre előkerül, hogy Einsteinnek mi volt a véleménye a tudomány és hit kérdésében. prohlep vita 2008. július 9., 02:22 (CEST)
Keletkezése, története? szerkesztés
Furcsállom, hogy a szócikk mindenről szól, csak éppen az egyik legfontosabb kérdéssel nem foglalkozik: a történetével. Például, mégis mikor keletkezhetett? – Mex plática 2009. április 4., 16:52 (CEST)
Ezzel nyilván sürgősen foglalkozni kellene (jó téma), de nem keletkezett, hanem keletkeztek. Mármint a keresztény Biblia 66 (ill. más kánonok szerint kicsit több) könyve. Az első 39, az Ószövetség például nyilván külön történettel bír, annak a kánonja sejthetően még Jeruzsálemben született meg, hogy mi tartozzék bele. A résztvevő iratok kora is erősen változatos. Mózes 5 könyvének keletkezését a Jelenések könyvétől sok-sok száz év választja el. Így van ezzel az 1 könyv történetével. ;) Bennó fogadó 2009. április 4., 17:24 (CEST)
- Egyes szám vagy többes, nem igazán számít: a lényeg, hogy sehogysesincs semmi róla a cikkben – Mex plática 2009. április 4., 20:50 (CEST)
- Ömm. Nem sziv szólok hozzá, se bele. Okból kifolyólag:)). Csak megláttam. De elég sok önellentmondást tartalmaz a cikk. S mintha időnként ritmikusan újrakezdődne:). S micsinál ott a végén az a ginisz-rekord-sorozat?? Kinek mi a közepe, stb? Ez a szó- és fejezetszámolgatás eléggé ingoványos terület. Ráadásul nem jelent az égegyadtavilágon semmit sem, hogy xy-ezer szóból vagy fejezetből áll. Ebbe nincs infó.
- „A Tórában (Mózes öt könyvében) 5845 vers van (החל׳ה), a szám arámul: „ha-chammá”, ami Napot jelent.” -- ezt kommentbe tettem, mert a szám nem stimmel. Nézze meg valaki a forrást, az arám szó alapján 5855-nek (החמ׳ה) kellene lennie. – eLVe hablaty 2009. április 4., 18:21 (CEST)
Senki se szól szívesen hozzá, meg érintve is van szinte mindenki vagy így vagy úgy, de mégis muszáj volna gondoznia valakinek. ;) Hátha ráveszem magamat... A feladat persze nagyon fincsi, csak hiperérzékeny. Bennó fogadó 2009. április 4., 18:53 (CEST)
Tessék, félve belenézek, erre mindjárt megakad a szemem egy szörnyűségen, amely szerint ógörög Újszövetség-fordító programot ajánlunk a neten... No commento. Szóval tessék kérem segíteni. ;) Bennó fogadó 2009. április 4., 18:57 (CEST)
- Khmm. Ha majd mindjárt megnézed a drasztikus összevonási javaslatomat, lehet, hogy 2x is meggondolod magad, kitől kérj segítséget.:)) • Sajna még mindig nem vagyok elég bátor a törölésekre, pedig volna mit. A linkekben én is láttam sok csudát:)). (Bár, .. nem is tom, hogy hogy mondjam--- semmiképpen nem minősítésképpen,...de....azér ez ciki, hogy egy ilyen fontos téma ennyire kiforratlan...)
- A tényszerűség sztem nem hiperérzékeny. – eLVe hablaty 2009. április 4., 19:30 (CEST)
Éppen azért ilyen kiforratlan, mert olyan fontos. Hamarabb forr ki valami, ami kevésbé jelentős.
Ami meg azt illeti, hogy a tényszerűség nem hiperérzékeny, ezt most kivételesen elnézem neked, mint wikicsecsemőnek. Mindenesetre nem ismered az életet, az már biztos. Nincs érzékenyebb a tényszerűségnél, az maga a hiperérzékenység csúcsa. Látszik, hogy a WP-gyerekszobát még nem nőtted ki, és nem találkoztál a legrémesebb vitákkal. Bennó fogadó 2009. április 4., 19:44 (CEST)
Változatok? szerkesztés
Üdvözlöm Önöket!
Sokáig kerestem, de megnyugtató választ nem találtam rá, hogy mi a különbség a különböző felekezetek által használt Bibliák között.
Igazán kár, hogy itt sem esik szó erről: azért jelentkeztem be ide, hogy tisztelettel megkérjek egy olvasott szerkesztőt, hogy írjon erről!
(özv.Kiss Péterné)
- Tisztelt Kiss Péterné!
- Ebben a szócikkben is szerepel utalás erre a kérdésre. A Biblia könyvei című fejezet szerint: „Az Ószövetség 39 (zsidó Biblia és a Protestáns Ószövetség) vagy 45 illetve 46 könyvet (a katolikus fordítás tartalmazza a Makkabeusok I-II. könyvét, Tóbiás könyvét, Judit könyvét, a Bölcsesség könyvét, Jézusnak, Sirák fiának könyvét és Báruk könyvét, amelyek a protestáns fordításban nincsenek meg; Jeremiás könyvét és Jeremiás siralmainak könyvét pedig néha egynek, néha kettőnek számítják)…” Tehát az Újszövetség minden (általam ismert) keresztény felekezetnél azonos, ugyanabból a 27 könyvből áll. Az Ószövetségnek viszont eltér a katolikus és a protestáns változata. Az előbbi néhány könyvvel bővebb. Ezeket a könyveket, amik a protestánsok által használt Ószövetségben nem szerepelnek, deuterokanonikus könyveknek nevezzük. A témában ajánlom A Biblia könyvei, a Deuterokanonikus könyvek és az Ószövetség című cikkeinket. – Tkarcsi vita 2010. február 20., 17:13 (CET)
Byblia, biblia szerkesztés
{{tartalmi segély}}
(?)
A "Biblia" szó úgy tudom, görög szóból származik, amivel eddig "büblosz" alakban találkoztam. A cikkben most "byblia" ill. "biblia" szerepel, melyik a helyes? Anon módosítása kapcsán átírandó a cikkben. misibacsi*üzenet 2010. április 10., 11:14 (CEST)
Az ógörög szótár szerint a büblosz és papürosz jelentése 'papirusz', van egy átmeneti szó, ami büblinosz és biblinosz is lehet, jelentése 'papiruszból készült', 'Bübloszban termett', a 'könyv' viszont már kizárólag 'biblion'. Paulus Pontius Crassus vita 2011. július 11., 05:49 (CEST)
Morális szempontból vitatható bibliai versek, történetek szerkesztés
Ez az egymásnak válaszolgató vallási vita úgy érzem, hogy nagyon nem illik ide. Egyszer már próbáltam törölni, de visszakerült.
Matolcsid, ez nem vallási vita. A Bibliában vannak olyan szakaszok amelyek morálisan nehezen elfogadhatók és támadhatók, mert a Biblia alaptanításainak ellentmondani látszik. Ezekből van egy pár értelmezve. Amelyik meg még eddig nincs, az arra vár, hogy egy hozzáértő teológus értelmezze őket. – Milei.vencel vita 2017. szeptember 24., 10:48 (CEST)
Igazából az egész Bibliát be lehetne idézni, mert a folyamatos népirtás, csecsemőgyilkosság, merénylet, vérfertőzés, nemi erőszak, pedofília, rasszizmus, bigottság, vagy éppen "aranyásás" elválaszthatatlanul átjárja. Gyakorlatilag nincs olyan történet benne, ami ma ne lenne morálisan vitatott. Egyszerűen szerepelhetne ott, hogy a Biblia bronzkori erkölcsökön alapul, egyetlen történetének sincs ma már morális, erkölcsi, etikai, vagy más relevanciája.– 89.134.17.162 üzenőlapja 2024. február 7., 10:54 (CET) (A hozzászóló azonosítóját és a megjegyzés időbélyegét egy másik szerkesztő pótolta. Lásd: Wikipédia:Aláírás)
- A Biblia beidézése maga a Biblia. Töltsd le, olvasd, és jónapot. – Pkᑌᘗᖾ ᐁᐧᐦᑕᒪᑫᐃᐧᐣ 2024. február 7., 11:12 (CET)