Vita:Intelligencia

Ez a szócikk témája miatt a Pszichológiai műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Bővítendő Ez a szócikk bővítendő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Nélkülözhetetlen Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Partmoso (vita), értékelés dátuma: 2017. május 8.

Pszichológiai témájú szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

fektom: 2009.01.29-én születő szintet értékelt.

A szócikk összevonása más szócikkekkel

A szócikket azért kell összevonni a sablonokban szereplő szócikkekkel, mert azok olyan információkat tartalmaznak amik inkább az intelligencia szócikkbe tartoznak. A sablon lényege hogy valamelyik szócikknek törlődnie kell az összevonás után. Ez a spearman féle elémletre teljesen áll, mivel ilyen nevű szócikk teljesen értelmetlen. Főként hogy Spearmannek elég sokmindenről volt elmélete.

Az IQ szócikk kapcsán: nem baj ha van IQ szócikk is, de annak az IQ jelentéséről kell szólnia. Jelenleg az IQ szócikk nem az IQ jelentéséről szól, hanem az IQ és általában az intelligencia jelentéséről mixelve. Ezt az nem látja aki nem tanult róla részleteiben. Itt annyit jegyeznék csak meg, hogy az IQ egy kitalált mérőszám az intelligencia jellemzésére, amit egy bizonyos ember vezetett be és azóta használnak. A szócikknek erről kellene szólnia. Ehelyett az iq szócikk arról is szól, hogy hogyan mérjük az iq-t, holott az iq-t nem mérjük. Az intelligenciát mérjük és iq-ban jellemezzük a nagyságát.

Ezek látszólag felesleges terminológiai problémák egy laikusnak, viszont igen messzemenő követekezményei vannak, amit egy korrekt és alapos összedolgozásnak el kell tüntetnie. Alaposan (az angol wikinél is jobban) rá kell mutatni arra, hogy mi az intelligencia, mi az IQ és milyen társadalmi-tudományos viták vannak róluk. Nagyon nehéz, időigényes munka ez. De a munka indokolt és ebben minden szakképzett pszichológus biztos is hogy egyetért.fektom ^vita 2008. december 8., 19:44 (CET)

A szellemi életkor szócikkből áthozott, bedolgozandó tartalom

Az alábbi, forrásmegjelölés nélküli passzusokat átemeltem ide a szellemi életkor szócikkből, mert alapvetően idevaló. Be kellene dolgozni a szócikkbe, nekem pillanatnyilag nincs rá kaapcitásom. Pasztilla 2009. január 9., 12:51 (CET)

„IQ konstanciája

Felnőtt embereknél az IQ-t a 10. pontban leírt módon számítjuk. Azaz aki fiatal korában okos volt, az idősebb korában is az marad, mert a korcsoport átlag is csökken az ő teljesítményével arányosan.

Az új IQ azt jelenti, hogy az intellektuális teljesítmény a társadalmi populációtól függő eredmény. Az IQ-nak, mint mutatószámnak függetlennek kell lennie attól a vizsgálati eljárástól, amelynek segítségével nyertük. E felfogás eredményeként hangoztatta Meili, hogy egyértelműbb volna a személy átlagos intellektuális teljesítőképességének méréséről beszélni. Ez az érték egy személy élete folyamán vagy legalábbis a korcsoport határain belül állandó marad. Az IQ-nak ezt a sajátosságát konstanciának nevezzük.

Emberi intelligencia szokásos osztályai, és a hozzá tartozó IQ intervallumok

IQ Osztály

1. <68 Értelmi fogyatékos

2. 69-79 Igen alacsony IQ

3 80-90 Átlag alatti IQ

4 91-109 Átlagos „normális” IQ

5. 110-120 Átlag feletti IQ

6 121-130 Kiemelkedő IQ

7 >131 Extrém

Milyen eredményeket szolgáltatott az intelligencia mérésére vonatkozó hosszú távú NLSY felmérés? 1979-1989 NLSY (National Longitudinal Survey of Youth) 12 000 fiatal felmérése 14-22 éves korig Eredmények:

• Szegénység: 8-szor gyakoribb a szegénysorból kikerülők között 15-ször gyakoribb az alacsony IQ-s csoportban
• Törvényen kívüli gyermekek száma: 2-szer gyakoribb a szegények között,8-szor gyakoribb az alacsony IQ-s csoportban
• Börtönsors: Az IQ alső felébe eső csoport tagjai 10-szer gyakrabban kerülnek börtönbe mint az IQ felső felébe esők”

Ezekkel a részekkel is lehetne később valamit kezdeni

Charles Spearman, angol pszichológus az 1904-ben megjelent Általános Intelligencia – Tárgyilagosan Meghatározva és Mérve című könyvében írta le az intelligenia kéttényezős elméletét, melynek kidolgozásához statisztikában való jártasságát alkalmazta.

Elmélete szerint minden szellemi tevékenység egy bizonyos általános szellemi képességet (amit “g”-vel jelölt az angol general~általános szó után) és valami sajátos tényezőket (amit “s”-sel jelölt az angol specific~sajátos szó után) is igényel. Amíg a g-tényező egy személy részére minden szellemi tevékenységében ugyanolyan mértékben rendelkezésére áll, addig az s-tényező az elvégzendő feladattól függ és ereje, jelentősége tevékenységekként változik. Kimutatta, hogy amíg a nagyfokú általános szellemi képességeket igénylő tevékenységek végrehajtásának minősége és sebessége nagy pontossággal előre meghatározható a korábban megállapított g-tényező alapján, addig a nagyfokú sajátos képességeket igénylő tevékenységek eredménye kevésbé becsülhető.

Tétele az volt, hogy általánosságban – azaz széleskörű tevékenységek során- egy adott személy általános szellemi képessége (az egyén “g”-je) a várható teljesítményének statisztikailag jelentős előrejezője, azaz a személy teljesítmény-színvonalát a “g” ismeretében sokkal pontosabban meg lehet előre határozni, mint azt véletlen alapján próbálnánk.

Az emberi személyiséget vizsgáló teszteket először az első világháború idején R. Woodworth dolgozta ki, amikor a Pentagontól megbízást kapott az amerikai katonák alkalmasságának a vizsgálatára. A teszt-elmélet viszont ennél jóval régebbi: F. Galton 1880-ban, J. Cattel 1890-ben és A. Binet közösen Th. Simonnal 1905-ben dolgozták ki a tesztvizsgák elméleti alapjait.

Horror sablon és a cikk

Na azért ilyen rossz állapotban nincs a cikk hogy horrorsablon kelljen bele. Van egy többé kevésbé csiszolásra szoruló, de a jelenlegi állapotnak megfelelő definíciója. A szócikk születő. A minőségi skála kritériumain eléri az első (születő szintet). Horror akkor lenne a szócikk, ha hülyeségekkel lenne teli, mint amikkel tele volt korábban...fektom ^vita 2009. március 14., 05:37 (CET)

Jó lenne kevésbé érzelmi alapon érvelni. Sztem simán nem olvastad el a sablon szövegét. És ha nem azt láttam volna a laptöriben, hogy másfél hónapja felé se szagolt senki, nem tettem volna ki rá a sablont. Feanor ^{Na mi...?} 2009. március 14., 10:59 (CET)

Már hogyne olvastam volna el. Lényege: fontossághoz képest horrorisztikus állapot... Ha annak látod ez azért van, mert nem láttad a korábbi változatát. A szócikk születő, készülőben van. Adj neki időt, vagy pusztán a minősítés helyett írjál hozzá dolgokat. Én is jobban örülnék neki.fektom ^vita 2009. március 14., 12:35 (CET)

A szócikk helyzete 2009.03.25-én

A szócikkből töröltem egy újabb szerkesztést, mert szakmailag nem volt elfogadható. A szerkesztés egyoldalú definíciót adott az intelligenciára anélkül hogy definiálta volna mit is jelent maga a definícióban használt szakszavak összessége (általános problémamegoldó képesség nem szerepelhet a definícióban mivel maga a fogalom operacionalizálhatatlan, sokszor maguk a tudósok sem fejtik ki, hanem eredeti forrásmunkák végigolvasásából, a kontextus ismeretéből lehet körülbelül rájönni hogy ez mit is jelenthet). A definíciónak olyan alaposnak kell lennie, amiből később levezethető valamennyi oldalú intelligenciadefiníció és elgondolás. Én dolgozok egy olyan sémán ami alkalmas lesz erre, de elég nehéz és még idő kell hozzá. A másik ami miatt törölve lett a szerkesztés, mert olyat állított, hogy az intelligencia független a tanult dolgoktól. Ez több szempontból is problémás: a tanulás akaratlan tanulást is jelent? A tanulás perceptuális, szemantikai, vagy miféle? És végül, de ami a legfontosabb: a tanulástól a teszteken elért iq-értékek soha nem függetlenek. Ezzel mindenki tisztában van. Egy 30 éves mindig jobb eredményt fog elérni mint egy 15 éves. És egy egyetemista/fősikolás mint egy még középiskolás aki szintén el fogja végezni az egyetemet/főiskolát... A szerkesztés ezekért lett törölve.fektom ^vita 2009. március 25., 05:11 (CET)

Egy gondolat

Értelmes, tudós emberek hogy nem veszik észre, hogy mennyire mellékvágányra futottak… Szalakóta ^vita 2009. november 7., 17:21 (CET)

Megtaláltam a Horváth-könyvet, és ezzel teljessé vált a forrásolás. Szalakóta ^vita 2010. július 5., 16:55 (CEST)

"Zsidó-fehér"

Ez így elég furcsa és sérti a semleges nézőpont elvét, szerintem, mivel forrásolva sincs, eltávolítandó, kinek mi a véleménye?

törlendő.----Linkoman ^vita 2014. május 24., 18:26 (CEST)

Miért? Semleges nézőpontból nem lehet megkülönböztetni a zsidókat a nemzsidóktól és a fehéreket a nem fehérektől? Esetleg nem lehet (nem szabad???) a rájuk jellemző statisztikai adatokat összevetni? Önmagában semmi sértő nincs ebben. Persze forrás nem ártana hozzá. Egyébként van is forrás a szakaszban. – LA^pankuš 2014. május 24., 18:54 (CEST)

Már bocsánat. Valaki beír valamit, a ma divatos politikailag inkorrekt hangnemben, forrás nélkül. Mire várjunk? Vagy talán az a hibás, aki nem bízik ennek a semlegességében?----Linkoman ^vita 2014. május 24., 22:05 (CEST)

Mi köze ennek a politikához? És mi inkorrekt? Nem látom, hogy a hangnemével különösebb gond lenne. Én a magam részéről ugyan nem látom értelmét, hogy az európai észjárásra kihegyezett intelligenciateszteket más népcsoportok "mérésére" is alkalmazzák, de ha alkalmazzák, annak lesz valami eredménye.

A "fehér" vagy a "zsidó" kifejezés a problémás? Én maszatolásnak tartom, hogy ma már nem lehet négert, feketét mondani, csak afroamerikait. Az europidokat szokták fehérnek mondani, ez van. A zsidóság meg létező csoport. Kérdés persze, hogy az adott esetben mi a zsidó meghatározása. – LA^pankuš 2014. május 24., 22:22 (CEST)

A helyzet az, hogy fehér alatt nyilván europidot (kaukázusit) kell érteni, akik közé a zsidók, arabok, etiópok is tartoznak. A zsidó-fehér összehasonlítás a germán-fehér összehasonlítás rokona. Pongyola. Ilyet nem szoktunk tenni. A zsidó-nemzsidó összehasonlítás nem pongyola. Bár Amerikában egy ilyen pongyolaság teljesen bevett. Fehérekről és hispánókról beszélnek útlevélben, rendőrségi iratokban. Nyilván a bőrszín árnyalatnyi eltérése alapján. Ez inkább a szőke-barna összehasonlítással rokon. Megállapíthatjuk, hogy a spanyol király ezek szerint nem fehér ember. Hidaspal ^vita 2014. június 29., 01:11 (CEST)

A kérdéses mondat egyébként nem a Rowe-David C. amerikai hivatkozásból jön? Hidaspal ^vita 2014. június 29., 01:13 (CEST)

Fogalmi absztraktum

Nem lehetne valami normális, nem efféle áltudóskodó kifejezéssel indítani egy ilyen fontos fogalmat tárgyaló szócikket? Hallgattam pszichológiát az egyetemen, és tudom, hogy a bölcsészek elég sok hasonló meredek kifejezést kitalálnak, mégsem vagyok benne biztos, hogy a "fogalmi absztraktum" egyáltalán létező kifejezés. A legjobb lenne szerintem valamilyen sztenderd lexikonra vagy értelmező szótárra hagyatkozni és idézni pár definíciót. ♥♥♥ Gubbubu¹² ✍ 2016. május 31., 22:15 (CEST)