Vita:Kálvin János

Legutóbb hozzászólt Voxfax 9 évvel ezelőtt a(z) Strassbourg témában
Ez a szócikk a következő műhely(ek) cikkértékelési spektrumába tartozik:
Életrajzi szócikkek (kitüntetett besorolás)
Középkori témájú szócikkek (kitüntetett besorolás)

Másolmány szerkesztés

A kivágott, Kálvin emlékezete iránt súlyosan elfogult rész idemásolva: "Kálvin utolsó küzdelme
  • 1555. Kálvin utólsó küzdelme elleneivel. Kálvin libertinek főnökétől, Bertheliertől, megtagadta az úrvacsorát a nagy tanács döntése ellenére. E tisztán lelki és fegyelmi ügyben a többi helvét hatóságok Kálvin mellé álltak. Ezzel hozzájárultak Berthelier és szövetséges társai összeesküvésének felfedezése. A Genfben letelepült idegenek lemészárlása s menekülése. Ekkor a nagy tanács visszaállította a békét az egyház és polgárság közt. A libertinizmus elnémult és Kálvin megszabadult az «égő üszköktől» s nyugodt napokat élvezhetett."--Linkoman 2006. március 10., 18:22 (CET)Válasz

Strassbourg szerkesztés

Szerintem javasolt a francia formát alkalmazni, tekintettel arra, hogy a város Franciaországban van, még ha Elzász megyében is. --Burumbátor 2006. március 10., 03:30 (CET)Válasz

Jó kérdés, kedves Burum. A történelem során több nyelvi vagy egyéb változatban szereplő földrajzi nevek (így a városnevek) írásmódjára is két megoldás lehetséges elvileg (feltéve, hogy nincs ma is közhasználatú magyar neve, mint Bécsnek):
    • Követjük a mai autóatlaszok gyakorlatát, tehát minde földrajzi név, ha ma is használatos, annak az államnak a nyelvén szerepel, ahol ma van.
    • Követjük a történeti szócikkek tárgya szerinti időszak szóhasználatát és redirektben a mai földrajzi névre utalunk.
Nekem a második megoldás a szimpatikusabb, mivel megkönnyíti a szócikk szerinti korban használatos földrajzi nevek alkalmazását, amelyre a korabeli források is hivatkozni szoktak.
A konkrét esetben a Strassburg változat mellett szól, hogy a város neve eredetileg német és a francia verzió ennek az elfranciásított változata.
Mit gondoltok erről?--Linkoman 2006. március 10., 18:22 (CET)Válasz

Heló Linkoman!

Nekem is az előbbi tetszik jobban:

Ez nem tetszés kérdése. A francia fennhatóság csak 100 évvel később keletkezett. Pl. Semmelweis se Budapesten született, hanem Budán. Az ókori Pompeii helyett se a mai olasz város, Pompei nevét használjuk. Kálvin tehát Strassburgban élt, így legalább a toldalékolása sem vitatható. Voxfax vita 2014. július 30., 05:53 (CEST)Válasz

"Első genfi korszaka" Helyes e korszakról beszélni abban az esetben ha két évről van szó? szerkesztés

1536 - 1538 - íg!

Nem tudom, mit gondoltok, de nekem ez így fura. Lehet, hogy részletkérdésnek tűnik de engem zavarnak az ilyen tökéletlenségek. --Neo 2006. március 17., 13:57 (CET)Válasz

Kálvinnak két genfi korszaka volt. Mivel a svájci reformáció alapvetően Genf városához kapcsolódó reformációt jelent, (Zwingli ekkor már nem élt!), nem az időtartama dönti el a korszakot és nem az évszámok feltünetése a lényege az egyes korszakoknak.--Linkoman
Jég korszakról már hallottam, meg kék korszakról is de arról, hogy két évet korszaknak nevezzünk arról még nem.--Neo 2006. március 17., 14:25 (CET)Válasz
és a kisgyerekeknél a dackorszak? ha több mint két évig tartana, nem sok épeszű szülő maradna a világon :D – Alensha  2006. március 17., 16:48 (CET)Válasz


Alensha!

De hisz a dackorszak egy kifejezés, melyet a magyar nyelvben szoktuk így használni! --Neo 2006. március 17., 18:10 (CET)Válasz

azt tudom, arra próbáltam rávilágítani, hogy nem hossztól függ, mi a korszak, hanem attól, hogy valakinek az életében mennyire volt korszakalkotó az a korszak :) – Alensha  2006. március 17., 19:52 (CET)Válasz

Köszi a türelmed!

Ha csak én furcsáltam ezt a részletet és mindenki másnak O.K. akkor maradjon. -bár nekem furcsa- de mindegy. --Neo 2006. március 17., 19:56 (CET)Válasz

Születésének 500. évfordulója szerkesztés

2009. július 10-én lesz a születésének az 500. évfordulója. Nem ártana addig rendbeszedni a cikket. Mivel jelenleg még forrása sincs, egyelőre idegyűjtöm az anyagot. – Hkoala   2009. január 3., 19:19 (CET)Válasz

Internet

Könyv

  • Béza Theodor: Kálvin János élete, Magyarországi Református Egyház, 1998
  • Cadier, Jean: Kálvin, egy ember Isten igájában, Budapest, Református Zsinati Iroda, 1980
  • Gyökössy Endre: A lelkigondozó Kálvin. Budapest, Református Zsinati Iroda, 1986
  • Irwin C.H.: Kálvin János, az ember és munkája, Budapest, 1927
  • Jancsó Sándor: Kálvin János élete és egyházpolitikája, Nagyenyed, 1894
  • Kónya István: Tanulmányok a kálvinizmusról, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1975
  • Alister E. McGrath: Kálvin, Osiris Kiadó, Budapest, 1986, ISBN 963 379 137 5
  • Kálvin János: Az eleve elrendelésről, Budapest, Európa Könyvkiadó, 1989
  • Kálvin János: Tanítás a keresztyén vallásra. Budapest, Magyarországi Református Egyház, 1986
  • Válogatás Kálvin János műveiből, Budapest, Református Zsinati Iroda, 1980

Tatarozás szerkesztés

A tatarozás nagyjából kész. Szeretném ezen felül, hogy az évfordulóig a cikk elérje a kiemelt szintet. Várom a hozzáértő kritikákat és modósításokat. – Hkoala   2009. február 14., 19:35 (CET)Válasz

Hogy lett ez kiemelt cikk, és került kezdőlapra, csomó helyesírási hibát javítottam benne most is. :( SyP 2009. július 7., 09:41 (CEST)Válasz

Furcsának tartom, hogy a Kálvinról és a Lutherről szóló szócikkben is egy angol nyelvű katolikus enciklopédiára hivatkoznak, amikor a reformátorok "lelkivilágáról" írnak, a kiadvány jellegéből adódóan nyilvánvalóan negatív felhanggal. Az objektivitás érdekében nem ártana egy másik forrást is lehivatkozni, amelyik mondjuk protestáns. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 88.209.140.24 (vitalap | szerkesztései)

A felhasznált források szerzői közül McGrath anglikán, Schaff szintén protestáns, idéztem a magyarországi baptisták lapjából is, és persze vannak református források is (Béza Tódor, MR református adása) - úgy gondolom, hogy az a tisztességes, ha a katolikus vélemény is helyet kap. – Hkoala   2009. augusztus 5., 19:20 (CEST)Válasz

Sziasztok. Ez van a cikkben: "a kálvinizmus névadója". Érdemes tudni, hogy a kálvinizmusnak nem ő a névadója, "csupán" őróla nevezték el, miután kálvinistáknak nevezik az ő tanainak követőit. Üdv.

Névadónak nevezik azt, akiről elnevezték az adott fogalmat, tárgyat, dolgot. --2017. márc. 21.

Visszatérés a(z) „Kálvin János” laphoz.