Vita:Nagy szfinx
Lektor sablon - tennivalók
szerkesztésA szócikk számos olyan állítást tartalmaz, amely ellent mond a jelenlegi tudományos álláspontnak, és pontos forrásmegjelölést igényel. Az állítások el- vagy felülbírálásához célszerű az alábbi forrásokat használni:
- Kákosy László. Az ókori Egyiptom története és kultúrája. Budapest: Osiris (2003). ISBN 963-389-497-2 ISSN 1218-9855
- szerk.: Shaw, Ian: Az ókori Egyiptom története. Debrecen: Gold Book Kiadó. Fordította: Kmilcsik Ágnes (2004). ISBN 963-425-022-X
- Lehner, Mark. The Complete Pyramids (angol nyelven). London: Thames & Hudson [1997] (1998). ISBN 0500050848
- Verner, Miroslav. The Pyramids – The Mystery, Culture, and Science of Egypt's Great Monuments (angol nyelven). Kairó: The American University in Cairo Press [2002] (2004). ISBN 9774247035
- Hawass, Zahi. A fáraók hegyei – A piramisépítők története. Gold Book Kiadó (2007). ISBN 978-963-426-049-3 Fordította Kmilcsik Ágnes
- Siliotti, Alberto. Egyiptomi piramisok. Gabo Kiadó (1998). ISBN 963-8009-55-1
Fordítási hibái miatt nem javaslom az alábbi könyv használatát:
- Lehner, Mark. Piramisok nagykönyve. Budapest: Alexandra (1997). ISBN 963-368-463-3
Mit várjon az ember egy olyan könyvtől, amire a kiadója még annyi figyelmet sem fordított, hogy az ISBN-számot helyesen adja meg?
--HoremWeb szavak mondása 2009. december 3., 20:13 (CET)
A hétvégén majd utánanézek. Az biztos, hogy nincs benne olyan, amit én találtam volna ki. L András Itt megtalálsz 2009. december 3., 20:25 (CET)
- Források betéve, lektorsablon kivéve L András Itt megtalálsz 2009. december 6., 13:13 (CET)
Septimius Severus a császár neve helyesen, a gyakori tévesztés Septimus Severus helyett. Köszönöm. Szederkényi Szabolcs vita 2017. február 8., 12:02 (CET)
Még egy alternatív elmélet a Szfinx létrejöttéről
szerkesztésEgy régi UFO magazinban olvastam, hogy a Szfinxet talán nem is építették, hanem valójában egy élőlény volt, aki ebben az állapotában kövült meg. – Szerintem nem hangzik valami komolyan, de azért egy sci-fi regényben érdekes lehet. :-) Hungarikusz Firkász Ide írkássz! 2011. július 11., 15:27 (CEST)
Hát az UFO-magazin tényleg nem egy komoly forrás. Amúgy egy élőlény nem válik mészkővé, a mészkő önmagában apró élőlények vázainak, vázelemeinek vagy visszaoldódott vázának sokasága. Szóval ezt az elméletet még alternatívként sem ajánlom betenni. LA pankuš→ 2011. július 11., 15:41 (CEST)
- Nem szándékoztam betenni a szócikkbe, csak humoros volta miatt gondoltam, hogy megemlítem. Nem nagyon tudnám komolyan venni, hogy egy akkora hodály sétálgat, majd egyszer csak megkövül. (Egyébként az említett magazinban ezt a megkövülés teóriát egy ókori görög tudós Egyiptomban való tartózkodásával magyarázták (sajnos már nem emlékszem, hogy ki volt ez az ókori görög és, hogy hogyan is került bele ebbe a dologba). Hungarikusz Firkász Ide írkássz! 2011. július 11., 16:07 (CEST)
Jaj… :D Alensha 2011. július 11., 15:55 (CEST)
- Szeretem az UFO magazinokat, elég viccesek tudnak lenni. Legutóbb például a náci ufókról olvastam egy cikket, amiben kiderült, hogy a náci okkultisták telepátiával beszélgettek egy föld gyomrában élő fajjal, ami egy másik Galaxisból került ide, és az ő terveik alapján építették meg a repülő csészealjakat. Legnagyobb sajnálatomra arra már nem tértek ki, hogy bevették-e őket a világháborúban vagy ha nem, akkor miért nem. De lehet csak én vagyok túl maximalista… – Laci.d vita 2011. július 11., 16:37 (CEST)
Reméltem is hogy nem. Több görög is szóba jöhet, úgyhogy inkább nem találgatok. LA pankuš→ 2011. július 11., 16:24 (CEST)
- Abból, amit András írt, viszont egyenes vonalban következik, hogy a Szfinx több élőlény volt. Valami hatalmas szimbiózisban élhettek boldogan. :) Majd jól kihalt(ak) mondjuk táplálékhiány miatt, vagy legyen inkább az elsivatagosodás?, vagy hőguta?, esetleg belefulludt(ak) a homokba. :)) --eLVe kedvesS(z)avak 2011. július 11., 16:29 (CEST)
Így van, egy óriási halom élőlény maradványáról van szó. Csak akkor még nem voltak görögök... LA pankuš→ 2011. július 11., 16:32 (CEST)
- Ez igazán nem jelenthet akadályt egy ennyire pompás elmélet előtt. :) Öszehozzuk a görögökkel is. :)) De előbb kell valami elveszett predinasztikus forrás, amiben ez le is volt írva (vagy ha nem ez, hát valami hasonló ;), ezt idézze mondjuk Hérodotosz egy szintén azóta elveszett művében, s minderről emlékezzen meg Lucius Tarantula, a híres római író, kinek sajnos összes műveit a vandálok elpusztították. Íme. Még nem tökéletes, de már majdnem. :)) --eLVe kedvesS(z)avak 2011. július 11., 16:45 (CEST)
- Lucius Tarantula forráskiadását légy szíves nekem ajánlani. LA pankuš→ 2011. július 11., 18:16 (CEST)
- Ez természetes. :) Ellenben most jöttem rá, hogy nem is vesztek el azok a művek, hanem egy nagyon titkos szervezet elrabolta és egy nagyon titkos helyen őrzi nagyon. Hogy melyik, oda majd az kell, ami épp akkor a legütűsebb lesz. :) És akkor így, hogy meg van bolondítva egy kis összeesküvéselmélettel, máris sokkal barátságosabb és könnyebben fogyasztható. --eLVe kedvesS(z)avak 2011. július 11., 20:33 (CEST)
- Úristen! Szinte már hallom is a C.I.A. kesztyűs kezét kopogtatni az ajtómon. Hungarikusz Firkász Ide írkássz! 2011. július 11., 20:45 (CEST)
Alternatív elmélet cáfolata (?)
szerkesztésAz elméletet elsősorban kronológiai megfontolások cáfolják: a Szfinx egyszerre épült a gízai piramisokkal, valamint Hafré völgytemplomával és a Szfinx-szentéllyel.
Ez nem cáfolat, ez egy másik állítás. Az esővíz okozta eróziót kellene cáfolni valami elfogadhatóval, ha van ilyen. misibacsi*üzenet 2011. november 25., 23:06 (CET)
Az esővíz eróziót nem kell cáfolni. Az van. Csak más a magyarázata, mint egyesek szeretnék. A fenti állítás cáfolat, ugyanis bizonyított. LA pankuš→ 2011. november 25., 23:08 (CET)