Vita:Szentendre
|
Ez a szócikk témája miatt a Magyar települések műhelye érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Jól használható | Ez a szócikk jól használható besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nagyon fontos | Ez a szócikk nagyon fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: December/Cikkértékelő (vita), értékelés dátuma: 2010. március 28. | |||
| |||
|
Ez a szócikk témája miatt a Földrajzműhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! |
| Besorolatlan | Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. |
| Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. |
| Értékelő szerkesztő: ismeretlen | |
Képek szerkesztés
Kedvs Mkesmarki, Nagyon jók a képek, elismerésem. Millisits 2004. november 12., 20:47 (CET)
"Csak 1872-ben kapott városi rangot." szerkesztés
Akkor miert unnepelte ugy ket/harom evvel ezelott 750. varosi "szuletesnapjat"? --Steller 8-) 2005. október 17., 14:17 (CEST) P.S.: Ezt most komolyan kerdezem. Nyilvanvaloan elvettek tole a varosi jogot, de ki, mikor es hany evre?
A neten az van, hogy akkor lett rendezett tanácsú város. Addig biztosan csak rendezetlen tanácsú város volt. Alensha * 2005. október 17., 16:50 (CEST)
Mikor volt 4000 lakosa? szerkesztés
1970-es évek: ez az évszám valószínűleg elírás, ekkor már 10.000 felett volt a lakosság és pannóniatelep, Izbég és a többi is Szentendréhez tartozott. – irta egy ismeretlen a cikkbe. Hidaspal vita 2014. augusztus 5., 20:53 (CEST)
Utánanézek. Mindenesetre Izbég nem oszt-szoroz a kérdésben, mert egy apró falu volt egy utcával. Pannónia-telep meg alvóváros... – LA
pankuš 2014. augusztus 5., 21:46 (CEST)
Szerintem az első népszámlálásról, 1870-ről lehet itt szó. A város 1900-ban lépte át az 5000, 1960-ban a 10000 főt a népszámlálások szerint. --Peyerk vita 2014. augusztus 6., 13:36 (CEST)
Az lehet. Akkor még a mai 11-es főúton belül volt csak lakott terület, sőt a Szamárhegy is nagyrészt gyümölcsös volt. – LA pankuš 2014. augusztus 6., 13:48 (CEST)
A részletes adatsor itt: KSH, népszámlálások hosszú távú idősora Pest megyére, településenként (xls fájl). --Peyerk vita 2014. augusztus 6., 14:00 (CEST)
Akkor ezek szerint tényleg az 1870-es évek elírása. Kijavítom. Hidaspal vita 2014. augusztus 6., 14:51 (CEST)
Skanzenes információk, amik bedolgozandók a másik szócikkbe szerkesztés
Az alábbi, korábban ebben a szócikkben szereplő skanzenes információk közül azokat, amik nincsenek meg a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum szócikkben, érdemes volna bedolgozni. (Nekem most erre per pillanat nincs időm.) --Sphenodon vita 2014. október 10., 13:04 (CEST)
„Napjainkra elkészült a Felső-Tiszavidék (1974), A Kisalföld (1987), a Nyugat-Dunántúl tájegység (1993), a Bakony, Balaton-Felvidék tájegység (2000) a Dél-Dunántúl tájegység (2005), és a Tokaj-hegyalját és Gyöngyös környékét bemutató Felföldi mezőváros (2006). 2003 óta látogatható a Néprajzi Látványtár a Múzeum új igazgatási épületében, ahol egy beltéri időszaki kiállítóterem, a Skanzen Galéria is található.
A Szentendrei Skanzenben 2009-ben Európa leghosszabb múzeumi vasútvonala épült meg. A több mint két kilométeres sínpályán a kifejezetten erre a célra felújított, ipari műemléknek számító, Ganz–Jendrassik-féle motorvonat szállítja az utasokat. A 2,2 kilométer hosszú skanzenvasút utoljára az 1930-as években gyártott sínrendszeren tette meg első útját április 8-án. Korhű jegy- és információs rendszerrel működik, s a motorvonat személyzete is autentikus öltözetben fogadja a napi 100-120 utast. A vonalon öt megállót alakítottak ki, így az akadálymentessé tett műemlékvonattal kényelmesen megközelíthetők a skanzen tájházai. A végállomás – egyben a skanzen új bejárati épülete – a monarchia hangulatát idéző mezőhegyesi vasútállomást mintázza.[1][2][3]”
- ↑ Európában egyedülálló látnivaló Magyarországon (Inforádió, 2009. március 8.)
- ↑ Bő két hét múlva már vasúton utazhatunk a szentendrei skanzenben (vagy -ban, de sajnos nem -be vagy -ba!) (Kötött pálya, 2009. március 22.)
- ↑ Múzeumi vasutat, ezeret (Index, 2009. április 8.)
Forrásolás szerkesztés
Úgy általában a cikk forrásolása példamutató, ezért azoknál a szakaszoknál, ahol ez nincs így, pótolni kellene a hivatkozásokat. Úgy tűnik, hogy például a szentendrei kerékpáros közlekedést taglaló bekezdés utólag került a cikkbe, és annak forrásokkal alátámasztása azért is hiányzik, mert van benne egy-két "erős állítás" illetve POV megfogalmazás is. Gondolok arra, hogy a bekezdés szerzője sajnálatosnak tartja a helyi kerékpáros közlekedés neuralgikus állapotát – ez, bármennyire is egyet lehet érteni vele, egyrészt véleménynyilvánítás (POV), másrészt egy olyan tény megállapítása, ami forrást igényel. Ilyen több is van a bekezdésben. Másrészt a mellékutcákra, járdákra szoruló kerékpáros forgalmat egyoldalúan a kerékpárosok szemszögéből vizsgálja, holott a gyalogosok, mint ellenérdekű fél számára éppen örvendetes, ha ezeken a területeken nem növekszik a kerékpárforgalom.
Nem a kerékpárosok ellenében kellene ezen a megközelítésen változtatni, csak semlegesebbé tenni a megfogalmazást, illetve a minősítéseket („sajnálatos", „korszerűtlen", stb.) összerendelni független forrással, ami megalapozza ezeket a kitételeket. Ez kivált egy olyan cikknél fontos, amelynek a jelentős részét ebben a szellemben, gondosan alátámasztva írták meg a szerkesztők. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője HoremWeb (vitalap | szerkesztései) 86.59.193.206 (vita) 2017. október 16., 11:49 (CEST)
A sajnálatos módon fordulatot kivettem. Az ilyeneknek nincs helyük az enciklopédiában. Hungarikusz Firkász Ide írkássz! 2017. október 16., 11:55 (CEST)
Történelmi mag szerkesztés
Szerintem jobb lenne erre külön lap, nekem van infóm. Kapeter77 vita 2018. október 11., 20:40 (CEST)