Vita:Vallásszabadság

Igenlő?

A jelenlegi szöveg utolsó mondatában ez áll: a törvény alkotmányerejű, ezért a módosításához az országgyűlési képviselők kétharmados többségének igenlő szavazata szükséges. - Szerintem az igenlő fölösleges. -- :Moshu 2003 november 6 03:47 (UTC)

A nem megszavazáshoz 1/3+ε „Nem” is elég, nem? -- Ralesk 2003 november 6 09:16 (UTC)

...ráadásul a törvényt így adták ki a közlönyben, úgyhogy "mink ehhez mán kicsik vagyunk". :-) -- grin

Forrás?

---

Legyszives jelold meg az alabbi szoveg forrasat, mert gyanus, hogy a kozlese szerzoi jogokba utkozik. Termeszetesen ha te gepelted be, akkor meg tudod nezni, hogy a forras milyen licenc-el terhesztheto.

Masreszt a wikipedia nem szoveggyujtemeny hanem lexikon: cikkeket tartalmaz a fogalmakrol, es nem a fogalmakat/dolgokat magat. --grin 2003 szeptember 16 22:34 (UTC)

A magyarországi egyházak, felekezetek, vallási közösségek a társadalom kiemelkedô fontosságú, értékhordozó és közösségteremtő tényezői. A hitélet körébe tartozó munkálkodásuk mellett kulturális, nevelési-oktatási, szociális-egészségügyi tevékenységükkel és a nemzeti tudat ápolásával is jelentős szerepet töltenek be az ország életében.

A lelkiismereti és vallásszabadság érvényre juttatása, a mások meggyőződését tiszteletben tartó, a tolerancia elvét megvalósító magatartás elősegítése érdekében, és ennek garanciájaként az egyházak önállóságának biztosítása, az állammal fennálló kapcsolatainak szabályozása céljából - összhangban az Alkotmánnyal, továbbá a Magyar Köztársaság nemzetközi kötelezettségvállalásaival - az Országgyűlés a következő alkotmányerejű törvényt alkotja:

I. fejezet A LELKIISMERETI ÉS VALLÁSSZABADSÁG JOGA

1. § A lelkiismereti és vallásszabadság mindenkit megillető alapvető emberi szabadságjog, amelynek zavartalan gyakorlását a Magyar Köztársaság biztosítja.

2. § (1) A lelkiismereti és vallásszabadság joga magában foglalja a vallás vagy más lelkiismereti meggyőződés szabad megválasztását vagy elfogadását, és azt a szabadságot, hogy vallását és meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon - akár egyénileg, akár másokkal együttesen - nyilvánosan vagy magánkörben kinyilváníthassa vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakorolhassa vagy taníthassa. [Alkotmány 60. § (2) bek.]

(2) A vallás vagy más lelkiismereti meggyőződés terjesztése a tömegtájékoztatási eszközök útján is történhet. Ebben az esetben e tevékenységre a tájékoztatásra vonatkozó törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

3. § (1) Vallása, meggyőződése és azok kinyilvánítása, illetőleg gyakorlása miatt senkit semmilyen hátrány nem érhet és semmiféle előny nem illet meg.

(2) Állami (hatósági) nyilvántartásba vallási és más meggyőződésre vonatkozó adatot felvenni nem szabad. A nyilvántartásban már szereplő ilyen adatról csak az érintett személy vagy - halála után - egyenesági rokona részére adható tájékoztatás.

4. § A lelkiismereti és vallásszabadság gyakorlásában senkit sem szabad akadályozni, a jog gyakorlása azonban - ha törvény másként nem rendelkezik - nem mentesít az állampolgári kötelezettség teljesítése alól.

5. § A szülőnek, gyámnak joga van ahhoz, hogy a kiskorú gyermek erkölcsi és vallási neveléséről döntsön, és arról megfelelően gondoskodjék.

6. § Az egyéni és közösségi vallásgyakorlást lehetővé kell tenni a szociális, egészségügyi, gyermek- és ifjúságvédelmi intézményben gondozott, a büntetésvégrehajtási intézetben fogvatartott számára.

7. § (1) A katonai létesítményben a katonai szolgálatot teljesítő a vallását - a szervezet működési rendjével összhangban - egyénileg szabadon gyakorolhatja.

(2) A katonai létesítményen kívül a katonai szolgálatot teljesítő egyéni és közösségi vallásgyakorlása nem korlátozható.

8. § (1) Az azonos hitelveket követők, vallásuk gyakorlása céljából, önkormányzattal rendelkezô vallási közösséget, vallásfelekezetet, egyházat (a továbbiakban együtt: egyház) hozhatnak létre.

(2) Egyház minden olyan vallási tevékenység végzése céljából alapítható, amely az Alkotmánnyal nem ellentétes és amely törvénybe nem ütközik.

II. fejezet

AZ EGYHÁZAK

Az egyházak nyilvántartásba vétele

9. § (1) Az egyházat a székhelye szerint illetékes megyei bíróság, illetőleg a Fővárosi Bíróság (a továbbiakban együtt: bíróság) nyilvántartásba veszi, ha

a) az egyházat legalább száz természetes személy megalapította,

b) az egyház az alapszabályát elfogadta,

c) az ügyintéző és képviseleti szerveit megválasztotta, és

d) az alapítók nyilatkoznak arról, hogy az általuk létrehozott szervezet a 8. §-ban foglaltaknak megfelel.

(2) Az egyház alapszabályának vagy belső törvényének, szabályának (a továbbiakban: alapszabály) tartalmaznia kell legalább a következőket:

a) az egyház nevét, székhelyét, szervezeti felépítését,

b) ha az egyház valamely szervezeti egysége jogi személy, ennek megnevezését.

(3) Az egyház elnevezése már nyilvántartásba vett egyház elnevezésével nem lehet azonos vagy összetéveszthető.

10. § (1) Az egyház nyilvántartásba vételére vonatkozó bejelentést a képviseletére jogosult személy nyújthatja be.

(2) A bejelentéshez csatolni kell az elfogadott alapszabályt és a 9. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti nyilatkozatot. Közölni kell továbbá az egyház képviseletére jogosult személyek nevét.

11. § Az egyház nyilvántartásba vétele akkor tagadható meg, ha az nem felel meg a 8. §-ban foglaltaknak, illetőleg az alapítók nem tettek eleget a 9-10. §-ban foglalt feltételeknek.

12. § (1) Az egyház nyilvántartásba vételéről a bíróság a bejelentés beérkezését követő hatvan napon belül nem peres eljárásban határoz.

(2) Ha az egyház alapszabálya a 9. § (2) bekezdésében foglaltak tekintetében módosul, illetőleg a képviseletére új személy lesz jogosult, azt a változástól számított harminc napon belül a képviselőnek a bíróságnál be kell jelentenie.

13. § (1) Az egyház a nyilvántartásba vétellel nyeri el jogi személyiségét, és az abból való törléssel szűnik meg jogi személyisége, a határozat meghozatalának napjával.

(2) Az egyház és - ha az alapszabály így rendelkezik - az egyház önálló képviseleti szervvel rendelkező szervezeti egysége (szervezete, intézménye, egyházközsége stb.) jogi személy.

(3) Az egyház vallásos célra létesülő önálló szervezete (szerzetesi szervezet stb.) akkor válik jogi személlyé, ha - képviselőjének bejelentése alapján - a bíróság nyilvántartásba veszi. A bejelentésben közölni kell a szervezet székhelyét, ügyintéző és képviseleti szervét. A bejelentéshez csatolni kell az illetékes egyházi szerv nyilatkozatát arról, hogy a szervezet az egyház szabályai szerint megalakult, és az egyház keretében mûködik. A nyilvántartásba vételre egyebekben a 12. § (1)-(2) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

Az egyházak szövetségei

14. § (1) Az egyházak által létrehozott szövetséget a bíróság nyilvántartásba veszi, ha az alapító egyházak az alapszabályát elfogadták, ügyintéző és képviseleti szerveit megválasztották, és a képviseletére jogosult személy a szövetség nyilvántartásba vételére vonatkozó kérelmet a bírósághoz benyújtotta. A szövetség a nyilvántartásba vétellel nyeri el jogi személyiségét.

(2) Az egyházak szövetsége alapszabályában rendelkezni kell a szövetség céljáról, nevéről, székhelyéről, valamint a szervezetéről. Egyházi szövetség elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység végzése céljából nem alapítható.

(3) A bíróság az egyházak szövetségének nyilvántartásba vételét megtagadja, ha annak céljai az Alkotmány vagy más törvény rendelkezéseivel ellentétesek, illetőleg ha az alapítók nem tettek eleget az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseinek.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben nem szabályozott kérdésekben az egyházak szövetségének nyilvántartásba vételére, működésére, felügyeletére és megszűnésére az egyházakra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

Az egyházak és az állam kapcsolata

15. § (1) A Magyar Köztársaságban az egyház az államtól elválasztva működik. [Alkotmány 60. § (3) bek.]

(2) Az egyház belső törvényeinek, szabályainak érvényre juttatására állami kényszer nem alkalmazható.

(3) Az egyházakat azonos jogok illetik és azonos kötelezettségek terhelik.

16. § (1) Az állam az egyházak irányítására, felügyeletére szervet nem hozhat létre.

(2) Az egyházi jogi személy törvénysértése esetén az ügyész pert indít az egyházi jogi személy ellen.

Az egyházak művelődési, szociális és egészségügyi tevékenysége

17. § (1) Az egyházi jogi személy elláthat minden olyan nevelési-oktatási, kulturális, szociális, egészségügyi, sport, illetőleg gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet, amelyet törvény nem tart fenn kizárólagosan az állam vagy állami szerv (intézmény) számára. E tevékenységi körben az egyházi jogi személy intézményt létesíthet és tarthat fenn.

(2) Az egyházi jogi személy az állam által fenntartott nevelési és oktatási intézményekben - a tanulók és a szülők igényei szerint - nem kötelező jelleggel (fakultatív tantárgyként) vallásoktatást tarthat.

Az egyházak gazdálkodása

18. § (1) Az egyházi jogi személy vagyona elsôsorban természetes személyek, jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek adományaiból és egyéb hozzájárulásaiból, illetőleg az egyházi szolgáltatásokért fizetett díjakból képződik. Az egyházi jogi személy - az egyház belső törvényeiben és szabályaiban meghatározott módon, külön engedély nélkül - adományokat gyűjthet.

(2) Az egyházi jogi személy - a céljai megvalósításához szükséges gazdasági feltételek megteremtésére - gazdasági-vállalkozási tevékenységet folytathat, a társadalmi szervezetekre vonatkozó szabályok szerint (Ptk. 70-73. §) vállalatot alapíthat, továbbá gazdasági társaságot hozhat létre, illetőleg abban részt vehet.

(3) Nem tekinthető gazdasági-vállalkozási tevékenységnek, ha az egyházi jogi személy

a) kulturális, nevelési-oktatási, szociális és egészségügyi, gyermek- és ifjúságvédelmi intézményeket működtet,

b) a hitélethez szükséges kiadványokat, kegytárgyakat állít elő és értékesít,

c) az egyházi célra használt épületeket részlegesen hasznosítja,

d) temetőt tart fenn.

19. § (1) Az állam az egyházi jogi személy nevelési-oktatási, szociális és egészségügyi, sport, gyermek- és ifjúságvédelmi intézményei működéséhez - külön törvény rendelkezései szerint - normatív módon meghatározott, a hasonló állami intézményekkel azonos mértékű költségvetési támogatást nyújt, illetőleg a támogatás az ilyen ellátásokra elkülönített pénzeszközökbôl történik.

(2) Az egyházi jogi személynek az (1) bekezdésben nem említett egyéb tevékenysége segítésére állami támogatás adható, amelyet az Országgyűlés - az éves állami költségvetés elfogadása során - egyházanként és konkrét célonként állapít meg. A támogatásra vonatkozó igényt az egyház magyarországi legfelsőbb szerve a mûvelődési miniszterhez nyújthatja be.

Az egyházak nyilvántartásból való törlése

20. § (1) A bíróság az egyház magyarországi legfelsôbb szervének kérelmére az egyházat törli a nyilvántartásból más egyházzal való egyesülése, két vagy több egyházra való szétválása esetén, valamint ha az egyház a feloszlását kimondta. E rendelkezést megfelelően alkalmazni kell a 13. § (3) bekezdése szerint nyilvántartásba vett jogi személy esetén is azzal, hogy a nyilvántartásból való törlést a jogi személyen kívül az illetékes egyházi szerv is kérheti a bejegyzéshez általa adott nyilatkozat visszavonása esetén.

(2) A bíróság az ügyész keresete alapján törli a nyilvántartásból azt az egyházat, egyházi jogi személyt, amelynek tevékenysége a 8. § (2) bekezdésébe ütközik, ha e tevékenységet felhívása ellenére sem szünteti meg.

(3) A bíróság megállapítja az egyház megszûnését és törli a nyilvántartásból, ha tevékenységével felhagy és vagyonáról nem rendelkezik.

(4) Ha a jogsértés az egyház szervezeti egységének vagy a 13. § (3) bekezdése szerint létesült önálló szervezetének mûködése során fordul elô, a (2) bekezdés szerinti felhívást a bíróság az egyház magyarországi legfelsőbb szervéhez intézi.

21. § (1) Az egyház vagyona az egyház más egyházzal való egyesülése, illetőleg két vagy több egyházra való szétválása esetén a jogutód egyház tulajdonába kerül. Szétválás esetén a vagyon megosztásának arányát az egyház határozza meg.

(2) Ha az egyház feloszlott, illetôleg ha a bíróság a megszűnését állapította meg, vagyonát - a hitelezők követeléseinek kielégítése után - a 17. § (1) bekezdésében felsorolt vagy más közérdekű célokra kell fordítania.

(3) Ha az egyház feloszlott, illetôleg ha a bíróság a megszűnését állapította meg, és a vagyonáról - a megszűnéstôl számított kilencven napon belül - nem intézkedett, továbbá ha az egyházat a 20. § (2) bekezdése alapján törölték a nyilvántartásból, a vagyonból alapítványt (alapítványokat) kell létrehozni, amelynek célját a Minisztertanács határozza meg, és egyidejűleg kijelöli az alapítót is. Ha a vagyon nagysága alapítvány létrehozását nem teszi lehetővé, az állami tulajdonba kerül, és a művelődési miniszter gondoskodik a közérdekű célra való felhasználásáról. A vagyon hasznosításának módját mindkét esetben nyilvánosságra kell hozni.

III. fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

22. § Az e törvény hatálybalépésekor törvényesen elismert egyházként, bejegyzett szerzetesrendként működő szervezeteknek a nyilvántartásba való bevezetéséről - a művelődési miniszter előterjesztése alapján - a bíróság 1990. június 30-ig gondoskodik, és erről a bejegyzett szervezetet értesíti.

23. § (1) A szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény a következő 103/A. §-sal egészül ki:

"A vallásgyakorlás jogának megsértése

103/A. § Aki nyilvántartásba vett egyház szertartásaira rendelt helyiségben nyilvánosan botrányt okoz, illetőleg a vallási tisztelet tárgyát vagy a szertartások végzésére szolgáló tárgyat a szertartásokra rendelet helyiségben vagy azon kívül meggyaláz, tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható."

(2) A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.) a következő 174/A. §-sal egészül ki:

"A lelkiismereti és vallásszabadság megsértése

174/A. § Aki mást

a) a lelkiismereti szabadságában erőszakkal vagy fenyegetéssel korlátoz,

b) a vallásának szabad gyakorlásában erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályoz,

bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."

(3) A vállalkozási nyereségadóról szóló, módosított 1988. évi IX. törvény 3. §-ának elsô mondata a társadalmi szervezet kifejezés után "az egyház" szövegrésszel egészül ki.

24. § (1) Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba.

(2) Felhatalmazást kap a Minisztertanács, hogy az állami költségvetési támogatásban részesülő, továbbá az adóköteles tevékenységet folytató egyházi jogi személy pénzügyi elszámolásának, nyilvántartás vezetésének és beszámolásának, valamint a gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó eredménye megállapításának szabályait meghatározza.

(3) Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy az egyházak nyilvántartásának ügyviteli szabályait megállapítsa.

(4) A törvény hatálybalépésével egyidejûleg a hatályát veszti:

a vallás szabad gyakorlásáról szóló 1895. évi XLIII. törvény,

a bevett és az elismert vallásfelekezetek közötti, az elismert vallásfelekezetek hátrányára fennálló különbségek megszüntetéséről szóló 1947. évi XXXIII. törvény,

a vallásoktatásról szóló 1949. évi 5. törvényerejű rendelet,

az egyházi állások betöltéséhez szükséges állami hozzájárulásról szóló 1957. évi 22. törvényerejű rendelet még hatályban lévô rendelkezései,

az egyes egyházi állások betöltéséhez szükséges állami hozzájárulásról és az Állami Egyházügyi Hivatal megszüntetéséről szóló 1989. évi 14. törvényerejû rendelet,

a szerzetesrendek működéséről szóló 1989. évi 17. törvényerejű rendelet,

a vallásoktatásról szóló 21/1957. (III. 24.) Korm. rendelet és a végrehajtására kiadott 39/1957. (M.K. 5.) MM utasítás.

A törvényt az Országgyűlés az 1990. január 24-ei ülésén fogadta el.

vitatott szaksszok

1. Példák: A kereszténység nevében folytatott keresztes háborúk és inkvizíció Európábanm, az iszlám nevében folytatott hódítások az Arab-félszigeten; de erre példa a kommunizmus is a huszadik századi Európában vagy Ázsiában, melynek a „tudományos világnézeten” alapulva tiltotta meg a szabad vallásgyakorlást, és szintén börtönbe juttatott vagy ölt meg vallási okok miatt embereket.

1. Ugyanakkor a volt szocialista országokban sem tudott megvalósulni a vallásszabadság, ami országonként nagyon eltérő jelleget öltött. Valahol be is tiltottak bizonyos apácarendeket, vallási szervezeteket, valahol meg az erős állami ellenőrzés mellett, az oktási rendszereik is megmaradtak működőképesnek, még ha az esetleg állami tulajdonba is kerültek. Jelenleg már fordult a kocka és ezekben az országokban már inkább a politikától már független ateisták számítanak elnyomottnak.

Ezeket nemsokára semlegesre fogalmazom. Gubb ✍ 2005. szeptember 16., 14:46 (CEST)

A legutolsó mondatot kivéve nekem semlegesnek tűnnek. A stíluson még lehetne javítani. --Tgr^TINC 2005. szeptember 16., 15:03 (CEST)

Egyetértek, már a törlés előtt eszközöltem semlegesítéseket rajta. A legutolsó mondat szerintem is törölhető. Meg még össze kell dolgozni. Gubb ✍ 2005. szeptember 16., 17:24 (CEST)

Akik tettek érte

Néhány híres ember, akik nevei bekerülnek majd valahogy a cikkbe (vagy a vallási tolerancia c. cikkbe):

• John Locke
• Gottfried Wilhelm Leibniz
• II. János Pál pápa

szdsz neoliberalizmus

Ettõl a közös ellenzéki felelõsségtõl teljesen független az a tény, hogy mindkét pártnak alaposan át kell gondolnia eszméit és értékeit. A neoliberalizmus világszerte defenzívába szorult. Még a szabadpiac õszinte hívei és érzik, hogy a liberális kapitalizmus társadalmi kontroll nélkül könnyen ön- és közveszélyes következményekkel járhat. Az SZDSZ-nek érdemes lenne újragondolnia azt a kérdést, hogy a klasszikus liberalizmusnál nem korszerűbb-e a szabadelvűség szociálliberális változata. Az MSZP-nek pedig a szocializmus vállalható hagyományait a modern szociáldemokrácia és a környezetvédelem értékeivel kell ötvöznie, egyszerre szólva hagyományos és fiatal szavazóihoz.

Hegyi Gyula újságíró, országgyűlési képviselõ (MSZP) [1]

Tehát még mszp-s elvbarátaik is neoliberálisnak nevezik az szdsz-t. Gubb ✍

Arról nem is beszélve, hogy a jobboldali publicisták echte neoliberálisnak nevezik az szdsz-t (gondolom), ez még Math számára sem újdonság ...

A nálunk elsősorban az SZDSZ, de ma már jócskán a Medgyessy-kormány által is képviselt neoliberalizmus kapcsán helyeslően idézi Pierre Bourdieut, aki e képen határozta meg a neoliberalizmust: �A neoliberalizmus hódító fegyver. Gazdasági fatalizmust prédikál, amely ellen mindenfajta ellenállás céltalan. A neoliberalizmus olyan, akár az Aids: elpusztítja áldozatának immunrendszerét

Lovas István idéz Ziegler könyvéből.

A neoliberalizmus annyiban különbözik a kommunizmustól, hogy míg a kommunizmus egy utópisztikus cél, addig a neoliberalizmus csak egy eszköz a totális globalizmus felé. Egy eszköz, mely a globalizáció útjában álló kis társadalmi egységek, kötődések ( család, vallási közösségek, nemzet ) végső felszámolására törekszik. Láthatjuk ezeket a célokat, elég csak a Liberális Charta 2004 című kiadványt olvasgatni, melyre még Aldous Huxley is elégedetten csettintene, ha élne. Ha a család, vallás és nemzet felszámolásra kerül, akkor már csak az egységes világnyelv elterjesztése lesz hátra, és megvalósul az "álom".

fórumhozzászólás Onogurtól (nem tudom, egyezik-e Onogur wikipédistával, valszeg nem [2]. Gubb ✍ 2005. október 18., 15:31 (CEST)

Látható: mind a köztudatban élesen jelen van, mind pedig a politikai közbeszédben, a politológiában is, hogy az szdsz neoliberális. Gubb ✍ 2005. október 18., 15:31 (CEST)

szerintem ezt a neoliberálist arra találták ki, hogy lehessen úgy nem szeretni az szdszt, hogy közben széchenyit vagy deákot meg igen. és akkor megkülönböztetjük a kettőt.--Shenki 2005. október 18., 15:33 (CEST)

Pontosan!! Súlyosan POV dolog az szdsz-t liberálisnak nevezni (az szdsz pont azért nevezi magát liberálisnak, hogy úgy látszódjon, van valami beágyazódása a magyar történelmi hagyományokba. Gubb ✍ 2005. október 18., 15:39 (CEST)

bocsánat. én nem mondtam, hogy ez szerintem így van. sem az ellenkezőjét. nem foglalok állást, mert nem tartom alkalmasnak ezt a fajta kommunikációs fórumot a kérdés megtárgyalásának - sajnos. személyesen inkább.--Shenki 2005. október 18., 15:55 (CEST)

A XX. század totalitárius kihívásainak idején született, de csak a hetvenes-nyolcvanas években népszerű gazdaságpolitikai irányzat, amely a liberalizmus gazdasági céljainak megújulásával versenyszellemű társadalmi rendet hirdet. A neoliberalizmus részben a szocialista pártok II. világháború utáni felemelkedésére, a jóléti államra, az egyre dominánsabb szociálliberális gondolat megjelenésére adott válasz volt.

A korlátlanul antietatista laissez faire-el szemben az Eucken, Hayek, Röpke nevével fémjelzett irányzat szerint az állam szerepe a szabadpiaci verseny feltételeinek, jogi kereteinek garantálásában merül ki, de semmilyen központi beavatkozás, tervezés vagy gazdaságirányítás nem fogadható el. A cél a kapitalista gazdaság önigazgatásának helyreállítása, megtisztítása az állami beavatkozástól, a többnyire állami segédlettel létrejött kényszerű monopóliumoktól. Az intervencionista állam a neoliberálisok szerint elvesztette politikai szabadságát, mivel erős lobbik, domináns gazdasági érdekcsoportok mozgatják. Ezért a monopóliumok neoliberális kritikája nagy cégekre éppúgy kiterjed, mint nagy szakszervezetekre. +

A neoliberalizmus ugyanakkor társadalompolitikai, szociálfilozófiai koncepció is: a kollektivizmus elvetése, a magántulajdonon alapuló piaci verseny a politikai szabadság alapja. Mivel minden gazdasági folyamatot a piac, a működő verseny irányít, így a szabad egyén felelős döntéseiért, az állami kényszer helyébe az egyének közti önkéntes megállapodások, szerződések lépnek. +

Az MSzP erzsébetvárosi szerv. honlapjáról. Ha összeveted Fodor Gábor kedvenc dogmájával ("Az állam a legrosszabb gazda"), szerintem józanul gondolkodó ember nem mondhat mást, mint azt, hogy Fodor (szdsz) neoliberális. Gubb ✍ 2005. október 18., 15:39 (CEST)

ja, (kár hogy épp el kell mennem) a neocon dolog azért szintúgy említésre érdemes. - ld: bush --Shenki 2005. október 18., 15:35 (CEST)

a különbség annyi, hogy tudtommal a "neocon"-ok büszkén mondják magukra, hogy "neocon", míg a neoliberálisok magukat inkább szeretik liberálisnak hazudni ... holott egész más dolog a kettő. Gubb ✍ 2005. október 18., 15:40 (CEST)

Bauer Tamás (szdsz) "neoliberálisnak" nevezi a Horn-Kuncze kormányt ...

Jövőfelélő politika volt

A piacgazdasággá átalakuló egykori tervgazdaságok azzal a helyzettel szembesültek a kilencvenes évek elején, hogy elvesztették keleti exportpiacaikat, termelőkapacitásaik számottevő részét "le kellett írniuk", és munkahelyek tömege szűnt meg. Ahhoz, hogy e gazdaságok helyt tudjanak állni a világpiaci versenyben, a gazdaságot külföldi befektetések révén kellett korszerűsíteniük, és a reálbérek egyszeri csökkentésével kellett költségoldalról versenyképessé tenni a gazdaságot. Ez rövid távon jelentett megoldást. Hosszabb távon a gazdaság csak akkor lehet fejlődőképes, ha csökkentik az adókból finanszírozott közszféra terjedelmét, és hatékonyabbá teszik egyes alrendszereinek (oktatás, egészségügy, közigazgatás, kultúra) működését, azokat részben a magánszférába helyezve át. Jó tudni, hogy a közszféra szűkítése és az ellátó rendszerek szolgáltatásainak korlátozása a nálunk jóval gazdagabb nyugati országok egész sorában is napirendre került. (Sztrájkolnak és tüntetnek miatta eleget.) Ennek a "neoliberalizmus" ideológiai térnyerése nem oka volt, hanem tünete. Az ok egyfelől a népesség elöregedése és a nyugdíjrendszerre és az egészségügyre emiatt háruló, a korábbinál sokszorosan nagyobb teher, másfelől pedig az, hogy a globalizálódó világgazdaságban az európai gazdaságok minden területen a mienknél jóval alacsonyabb foglalkoztatási költségek mellett működő, Európán kívüli országokkal kényszerülnek versenyre. Ezek olyan adottságok, amelyeken a kormányok – legyenek jobb- vagy baloldaliak – változtatni nem tudnak, és ezért gazdaság- és társadalompolitikájukban alkalmazkodni kényszerülnek hozzá. Az alkalmazkodás módja például a költségvetési takarékoskodás, a nyugdíjkorhatár felemelése, az egészségbiztosítás szolgáltatásainak szűkítése, a munkanélküli-ellátások korlátozása, a felsőoktatási tandíjak bevezetése, illetve kiterjesztése stb Bauer cikke a Magyar Hírlapban ....

Nos ezt az SZDSZ szocikkbe talan beteheted, de nem ide. De egyebkent a kormanyrol szol, es Bauer velemenye. Egyebkent a kommunistak megnevezese kommunista, akkor is, ah valaki ugy gondolja, hogy nem igazi kommunistak. A nacik megnevezese az, hogy nemzetiszocialista, akkor is, ha ugy gondljuk, hogy nem igazan szocialistak. A bolsevikok megnevezese az, hogy bolsevik, akkor is, ha nincsenek tobbsegben. --Math 2005. október 18., 15:45 (CEST)

Nos azt én mondom meg, mit hova és kinek teszek be, de nem te. Egyébként pedig reprezentatív vélemény. Egyébként a kommunisták megnevezése kommunista még akkor is, ha szociáldemokratának vagy nemzeti középnek nevezik magukat, a neoliberálisoké pedig neoliberális akkor is, ha kossuth-pártiaknak vagy liberálisoknak nevezik magukat. Mert a náci, kommunista, bolsevik stb. elfogadott elnevezés lett, a liberális is, viszont nem az szdsz-re, mert sajnos már foglalt ... az szdsz-re elterjedtebb és semlegesebb a "neoliberális" elnevezés (noha valóban nem teljesen semleges az sem). Gubb ✍ 2005. október 18., 15:59 (CEST)

Nem Gubb. Az MSZP megnevezese az, hogy szocialistak, mert annak nevezik magukat. Akkor is, ha Kover Laszlo szerint komcsik. Tehat lenyegtelen, hogy bizonyos emberek szerint az SZDSz neoliberalis, ha egyszer liberalisnak nevezi magat. Kover Laszlo velemenye ebben ugyanugy egyedi, mint a te velemenyed. Bauer velemenye meg mindig keves. Raadasul a gyengeje, hogy akormanyrol sozlt, es nem a partrol. EGy SZDSZ_MSZP koalicio az lehet sokfele eltero iranyzatu, mint az SZDSZ onmagaban. Sokak szerint az MSZP a kozelmultban liberalisabb gazdasagpolitikat folytatott, mint az SZDSZ. Szoval vannak furcsasagok, de ezt nem kellene rogton a WP-be igy tenykent beirni egy olyan cikkben, ahol ez tok irrelevans. --Math 2005. október 18., 16:16 (CEST)

Az MSzP -sek megnevezése lehet szocialisták, ebben egyetértünk. Az SzDSz neve SzDSz Magyar Liberális Párt, ebben is egyetértünk; ettől függetlenül az szdsz-t nem egyesek, hanem - mint a fenti ábra mutatja - mindenki nevezi neoliberálisnak, saját politikusaik is. Hogy a kormányról szólt vagy a pártról, az tök mindegy - a politikáról szólt, és ez a lényeges szempont (a jelen cikkben is egy politikai irányzat véleménye lett ismertetve, nem az szdsz-é). Valóban, az mszp is neoliberális politikát folytat, tehát teljesen helytelen őket pl. "szociáldemokratának" nevezni (hasonlóan Mao is "nagy kormányos" volt, de ezt csak idézőjelben említjük meg, mert nem mindenki tartja őt nagynak, ill. kormányosnak). Gubb ✍ 2005. október 18., 16:40 (CEST)

Peldaul G:W: Bush nezeteit sokan neokonzervativnak nevezik. Ettol meg a rola szolo cikkben republikanus politikuskent van megnevezve, es gondolom nincs olyan masik szocikk, amiben neokonkent hivatkoznak ra. --Math 2005. október 18., 16:18 (CEST)

Az lényegtelen, hogy van-e vagy nincs ilyen cikk, az a lényeges, mi a valóság. Bush mint pártember, természetesen republikánus, mint politikai irányzat képviselője, a neokonok közé tartozik (még akkor is az lenne; ha keresztes vitéznek vagy épp komcsinak nevezné magát). Kéretik a politológiát és annak terminológiáját nem összecserélni a pártpolitikával és a pártok magukról alkotott pr-jával. Kösz. Gubb ✍ 2005. október 18., 16:40 (CEST)

Vagyis az szdsz-t se nem liberálisoknak, se nem neoliberálisoknak, hanem szabad demokratáknak kell nevezni, merthogy így hívják magukat. Szerintem is ez a legtisztább megoldás, az újságok is ezt követik általában. Politikailag egyébként tényleg neoliberálisok (és nyilván liberálisok is, ami egy tágabb halmaz), de ha konkrétan meg tudjuk mondani, hogy szabad demokrata politikusokról van szó, akkor az a legjobb megoldás. --Tgr 2005. október 18., 16:36 (CEST)

Gubb: Keretik a velemenyedet nem osszemosni az NPOV adattal. Bush republikanus politikus, aki sokak szerint neokon nezeteket vall. Ez a "sokak szerint", ugy fog szerepelhet csak a WP-ban, hogy sokak szerint, nem mint teny,e s nem mint megnevezes, hanem mint velemeny. Ez egyebkent megint az az esete, amikor nem birod felfogni, hogy a te nezeted, az nem egyenlo az NPOVval, megint gyerekes modon kilog a politikai lolab...

Nem véletlenül annál a szerkesztőnél lóg ki a lóláb, aki olyanokat ír a userlapjára, hogy "az szdsz nézetei állnak hozzám a legközelebb" ...? Szerinted milyen színű a politikai lólábam egyébként? Én ugyanis tudom a tiédet, te is tudod az enyémet? Itt arról van szó, hogy a "neoliberális" megjelölés egy sokkal elfogadottabb terminológia (ugyanis szdsz-esek is alkalmazzák magukra, és mások is rájuk); ellentétben a "liberálissal", amit viszont kizárólag ők alkalmaznak magukra, ezzel rengeteg tiltakozást (pl. a Kossuth-rokonokét) kiváltva ... Gubb ✍ 2005. október 18., 21:46 (CEST)

Tgr: Liberalisoknak is nevezik magukat. SZDSZ- Magyar Liberalis Part. [[3]] Tovabba egy csomo rendezvenyuk, anyaguk neveben szerepel a liberalis szo, mint a dolog megnevezese, tehat jelzokent igy azonositjak magukat. --Math 2005. október 18., 17:22 (CEST)

Pontosan az a baj, hogy magukat nevezik így, és nem mások nevezik így őket. Gubb ✍ 2005. október 18., 21:46 (CEST)

A lényeg az, hogy tipikusan szabad demokratákként szoktak rájuk hivatkozni, és azzal ha jól látom egyikőtöknek sem lehet gondja, tehát lehetőleg azt használjátok, és ne találjatok fel új konvenciókat. --Tgr 2005. október 18., 22:58 (CEST)

Hasonló a helyzet, mint a Jehova tanúinál vagy a Hit Gyülekezeténél, vagy még inkább a mormonoknál stb., akik magukat "kereszténynek" nevezik, ami ellen a keresztények legtöbbje viszont tiltakozik. Ezért használjuk a Wikipédiában a "keresztény jellegű" terminológiát inkább. Gubb ✍ 2005. október 18., 21:49 (CEST)

Ez mellékszál, de a keresztények legtöbbje tiltakozik a keresztények legtöbbje kereszténynek nevezése ellen.

Ez nem mellékszál, hanem - ismeretlen eredetű - butaság. Gubb ✍ 2005. október 19., 07:42 (CEST)

Szerencsére a Wikipédia enciklopédia és nem vándorcirkusz, tehát ezt nem kell figyelembe vennünk: a szavakat a jelentésük szerint használjuk, nem pedig az alapján, hogy az érintetteknek tetszik-e vagy sem. Így aztán a JT/HGY/mormonok keresztények. Hogy az SZDSZ tényleg neoliberális-e, azon lehetne vitatkozni, az általuk hirdetett gazdaságpolitika mindenesetre az. --Tgr 2005. október 18., 22:58 (CEST)

Az SZDSZ liberalis partnak valo megnevezese elterjedt a mediaban. De en nem ragaskzodom a jelzohoz. Igazabol Gubb ragaszkodik ahhoz, hogy a sajat megbelyegzo jelzojet odatehesse. --Math 2005. október 19., 08:02 (CEST)

Helyesbítés 1).: elterjedt a (jelenleg) neoliberális irányítás alatt álló médiában, a többi médiában nem elterjedt (legfeljebb idézőjelben). Helyesbítés 2). Nem ragaszkodok hozzá (különben már rég visszatettem volna), viszont fontos tisztázni a kérdést. Helyesbítés 3). A fentebbi ábra szerint a jelző nem "megbélyegzés", hiszen az szdsz magára is használja. Gubb ✍ 2005. október 19., 08:19 (CEST)

Immár sokadszor: a neoliberalizmus gazdaságpolitikai irányzat

A neoliberalizmus gazdaságpolitikai irányzat. Emberi jogokhoz, vallásszabadsághoz nincs köze. -- nyenyec ☎ 2005. október 18., 16:33 (CEST)

nézd meg Bakos Idegen szavak szótárát (én elmentem a könyvtárba, megnéztem), köszönöm. Gubb ✍ 2005. október 18., 16:34 (CEST)

És mi volt benne? Most már érdekel. Az itteni könyvtárakban sajnos nincs meg. Főleg azért mert azokban a forrásokban, amiket én elérek, mind az van, hogy a neoliberalizmus az állam piaci szabályozásával foglalkozik. -- nyenyec ☎ 2005. október 18., 16:48 (CEST)

Bocs, mindig elfelejtem, hogy nincs magyar könyvelérésed. Nos, valahogy így kezdődik:

"Neoliberalizmus olyan gazdaság(politikai)i és szociológiai irányzat ... "

A többire nem emlékszem, de szerintem a "szociológiai" bőven elég. Egyébként a gazdaságpolitika nem zárja ki, hogy köze legyen társadalmi jelenségekhez, sőt (materiális javakat civilizációs faktornak tekintő, konzumista társadalomban, ahol a fő értékmérő a pénz, természetesen minden gazdaságpolitika, és a gazdaságpolitika a minden, vagyis a már sokszor hangoztatott érved Bakos nélkül is támadható). Gubb ✍ 2005. október 18., 16:52 (CEST)

Kedves Gubbubu, most arról beszélünk, hogy miért beszélünk arról, amiről nem akarunk beszélni? A lelkiismereti szabadság nem gazdaságpolitikai kérdés, viszont igenis a liberalizmus kérdése (vesd össze, miért mondott le Wekerle Sándor miniszterelnök egykoron?--Linkoman 2005. október 18., 17:07 (CEST)

Kifejtenéd bővebben? Kicsit OsvátA-san beszélsz (rébuszokban). Hogy jön a lelkiismereti szabadság? Gubb ✍ 2005. október 18., 21:34 (CEST)

(Hopp, szerkütk.) Én eddig akármilyen anyagot találtam a neoliberalizmusról, mindegyik, mint gazdaságpolitikai irányzatot írja le, ami az állam és a piacok viszonyával foglalkozik. Ha megnézed az angol Wikipédiában például, akkor látod, hogy az "en:Category:Economic theories"-ban szerepel. Olyan mint a monetarizmus, merkantilizmus, stb. Most ezekre is mondhatod, hogy vannak társadalmi hatásaik, de szerintem a vallászabadsággal kapcsolatba hozni enyhén szólva erőltetett. Kb. olyan, mintha azt mondanám, hogy "a korporatista Olaszország megtámadta Albániát". Ez igaz, de zavaróan nem oda való.

De nem kell, hogy nekem higyj: en:Neoliberalism#Theory, en:Neoliberalism#Practice. -- nyenyec ☎ 2005. október 18., 17:20 (CEST) .:Vigyázz, kedves Nyenyec, a korporatistáért már kaptam egyszer Gububutól...--Linkoman

El tudom fogadni, hogy nyugaton, Amerikában a "neoliberalizmus" elsősorban gazdaságpolitikai irányzat és így beszélnek róla (nem biztos, hogy egyet tudok vele érteni), de ez Magyarországon nem így van. Az is igaz, hogy "a korporatista Olaszorszá megtámadta a kagylószedésből élő Albániát" lényegtelen elemeket is tartalmaz, viszont ennél sokkal rosszabb, hogy "a liberális szdsz ellenzi a drogok tiltását" mondat politikai propagandát tartalmaz (pont olyan, mint azt mondani, hogy "a népi demokratikus Szovjetunió a dolgozók követelésére felszabadítja a rabszolgasorban senyvedő Tibetet", vagy hogy "a nemzetellenes Kuncze Gábor hazugságokat terjeszt a nemzeti oldalt képviselő MIÉP-ről"). Olyan, nem széles körben elfogadott (a politikailag aktív népesség legalább fele-fele által erősen vitatott) önminősítésekete tartalmaz, melyek sértik semlegességi elveinket, és így még kevésbé megengedhető, mint az általad említett példa. Gubb ✍ 2005. október 18., 21:34 (CEST)

Mivel ez a szakasz alapvetően arról szól, hogy kizárólag gazdaságpolitikai irányzat-e a neoliberalizmus, Math-nak más irányú, a neoliberális elnevezés elfogultságát firtató megjegyzéseinek új szakaszt nyitok. Megjegyzem, nem sikerült érdemi választ adni a Bakoshoz kapcsolódó érvemre, hacsak meg nem állapodunk abban, hogy külföldön másképp van, minrt itthon. Gubb ✍ 2005. október 19., 11:36 (CEST)

Math megjegyszései az analógiákhoz

Gubb: Nem jok az analogiaid. A CCCP magyar forditasa nem nepi demokratikus, hanem SZSZSZK, de ez meg hagyjan, mert ez egy apro kulonbseg. A Szovjetunioban a valasztasok tanacsi alapon tortentek, mas rendszer volt, mint a nepi demokratikus Magyarorszagon, NDK-ban, stb. A "dolgozok kovetelesere" az hat egy olyan teny, ami adott esetben vagy igaz, vagy nem, nem erinti a kerdest. A rabszolgasor az sem tenyszeruen nem igaz, sem Tibet nem mondja magarol. Kunce Gabor nem mondja magat nemzetellenesnek, es tenyszeruen is kerdeses. A MIEP partjjanak neveben nem szerepel a "nemzeti". Az analogiad ugy jo, ha azt mondod, hogy peldaul a "polgari oldal ellenzi a kormany donteset". Ez apartjuk neveben benne van, az egy mas dolog, hogy nem mindenki ert azzal egyet, hogy a Fidesz (es az MDF) a polgari oldal kizarolagos kepviseloje. Vagy a masik peldam, az, hogy "a szocialista politikusok szerint..." Es ez is rendben van igy, mert ez a partjuk neve. Akkoris, ha bizonyos emberek, peldaul Bauer szerint az MSZP nem is annyira szocialista, hanem mar mar neoliberalis.

1. Analógiáim jók, ellenérveid irrelevánsak.
   1. A CCCP magyar fordítása tökéletesen érdektelen, a kormányra általában nrm alkalmazták a "(szovjet) szocialista" jelzőt, hanem a "népi demokratikusat". Nézz utána. Hogy milyen választási rendszer volt a szovjetunióban, és hogy mit hogyan neveztek (főleg magyarországon), arról tudjuk, hogy mennyire esik egybe. Ez teljesen irreleváns egyébként a jelen vita szempontjából, csak azért mondtam, hogy te is tudj valami valósat végre.
   2. rabszolgasor, dolgozók követelésére: ezek töltelékek (a magyar mondart befejezettsége és a stílus kedvéért), nem analógiák, a lényeg a népi demokratikus.
   3. Kuncze Gábor nem mondja magát annak, sokan viszont mondják. Ha elfogadnánk a te logikád, és bármit elfogadnánk, amit bárki mond 1). magáról 2). másokról, akkor ilyen kijelentésekkel szórhatnánk tele a Wikipédiát (pov). Semmi különbség nincs aközött, hogy kritika nélkül elfogadjuk, amit mások magukról mondanak, és aközött, hogy elfogadjuk, amit mások másokról mondanak, mindkettő pov (A te logikád szerint úgy látszik, amit valaki magáról mond, automatikusan semleges, pedig hát ez egy nagy csacsiság, éppen olyan, mint kritika nélkül elfogadni azt, amit másokról mond).
   4. A pártnevek itt teljesen lényegtelenek. Ugyanis nem egy pártról, hanem egy politikai irányzatról van szó (neoliberalizmus), melynek vallási rasszista képviselői nem csak az szdsz-ben találhatóak. Gubb ✍ 2005. október 19., 08:15 (CEST)

A masik oldalrol, ha ezek a jelzok problemasak, akkor a megoldas az, hogy nem tesszuk ki oket. En ezt a megoldast vittem veghez legutobb. Nem ragaszkodok semmifele jelzokhoz. --Math 2005. október 19., 08:01 (CEST)

Megneztem a laptortenetet, Gubb irta be azt a szakaszt, es "neoliberalis" megnevezessel irta be, es nem az SZDSZ megnevezest hasznalta. Ezzel Gubb kapasbol POV modon irt be. Aztan belekerult az SZDSZ megnevezes, mint kevesbe problemas megnevezes, es meg elvitaztunk azon, hogy liberalis, vagy neoliberalis jelzo kell-e oda. A legegyszerubb az, ha a partokat nevukon nevezzuk, es nem jelzoket aggatunk rajuk. --Math 2005. október 19., 08:09 (CEST)

Fentebb írtam, hogy ez miért lehet pontatlan. Gubb ✍ 2005. október 19., 08:17 (CEST)

én annyit tettem, hogy Nyenyec povját (liberális) egy kisebb, elfogadhatóbb povval (neoliberáis) helyettesítettem. Gubb ✍ 2005. október 19., 08:23 (CEST)

Nem igaz. [[4]] Te eredetileg a neoliberalis POV-ot raktad be, nem korrekciokent, hanem onkent es dalolva.:) --Math 2005. október 19., 08:57 (CEST)

A masik, hogy nem sikerult felfognod az allaspontomat. A kovetkezorol van szo:

1) Ha valaki valaki masrol allit valamit, az egy POV velemeny, mert ezt tenykerdeskent ertelmezzuk.

2) Az, hogy valaki, vagy valami magat hogy nevezi meg, az nem velemeny kerdese, hanem o igy azonositja magat, joga van hozza. Altalaban ezt az elnevezest elfogadjak, es nem POV. Az onmegnevezes azert nem POV, mert nem ertelmezzuk tenykerdesnek. A nacikat nemzetiszocialistaknak hivjuk, mert igy neveztek magyikat. Ez nemjelenti, hogy elfogadnank, hogy szocialistak. A bolsevikokat bolsevikoknak hivjuk, mert igy neveztek magukat. Ez nemjelenti, hogy elfogadjuk, hogy tobbsegi velemenyik van. stb...

Tehat nem sikerult felfognod Gubb, hogy az allaspontom sehol sem mondja azt, hogy ha barki barkit barminek nevez, azt elfogadjuk. Hulyeseg is lenne, hiszen akkor a neoliberalis elbnevezest elfogadnam azert, mert te igy nevezted oket. De nem fogadom el, mert nem fogadom el azt, hogy mindig ugy nevezzuk valakit vagy valamit, ahogy valaki mas nevezte oket. Nem is lehetne, mert onmagaban inkonzisztens ez az elv, hiszen nem unikalis. Ez ugyebar az NPOV lenyege.

• Ennek ertelmeben egyebkent, de mellekesen, a CCCP megnevezesere a nepi demokratikus nem igazan megfelelo. Bar ez hatareset.

• • "csak azért mondtam, hogy te is tudj valami valósat végre." cc. a dolgorol a valosagot en irtam le, nem te.

• Kunce Gabor: ha megnezed a valos lgoikamat,e s nems zalmababokat kergestsz, akkro rajossz, hogy a Kunce pelda nem jo.

• "Semmi különbség nincs aközött, hogy kritika nélkül elfogadjuk, amit mások magukról mondanak, és aközött, hogy elfogadjuk, amit mások másokról mondanak, mindkettő pov"

nem. az elso nem POV, mert az, hogy valakik hogy nevezik meg magukat, az nev kerdese, es nem tenykerdes. nem POV. amikor elfogadjuk, hogy a Bolsevikok Bolsevikoknak nevezik magukat, es mi is igy nevezzuk oket, akkor nem velemenyt fogadunk el, hanem megnevezest. ez nem tenykerdes, hanem tiszta konvencionalis kerdes. nz. meg a konvencionalizmus, szintetikus allitasok, teny es hasonlokat, ha majd ki lesznek dolgozva. addig nezz meg egy filozofiai lexikont, ugyis szereted a lexikonokat bujni!:)

• "A pártnevek itt teljesen lényegtelenek. Ugyanis nem egy pártról, hanem egy politikai irányzatról van szó (neoliberalizmus), melynek vallási rasszista képviselői nem csak az szdsz-ben találhatóak. "

a partnevek legalabb semleges megnevezesek. az, hogy az SZDSZ politikaja szerinted neoliberalis, szerintuk meg liberalis, az egy olyankerdes, amiben nincs NPOV konkluzio, igy ezeket a jelzoket nem tudod hasznalni.

az az allitas, hogy az adott velemenyt elsosorban neoliberalis politikusok valljak tehat nem NPOV allitas. ez a te POV velemenyed. --Math 2005. október 19., 08:57 (CEST)

Szerintem fordítva van, a te POV véleményed az, hogy az szdsz vallásellenes politikájára a liberális a megfelelő szó, szerintem a neoliberális a kevésbé elfogult, szélesebb körben használt. Azonban mivel ezek a viták nem kapcsolódnak a szócikkhez, majd máskor folytatjuk (talán az szdsz cikk vitalapján). Tulajdonképp a fentebb általam engedelmeddel kövéren kiszedett véleményeddel egy kicsit módosítva, az én véleményemet mondtad el, tehát nem is egészen értem, miről vitatkozol még mindig. De mindegy, hagyok neked időt a Lenin cikk rendbetételére, inkább dolgozz azon. Gubb ✍ 2005. október 19., 11:42 (CEST)

Gubb: szerinted a liberalis nem jo jelzo. szerintem a neoliberalis a nem jo jelzo. Te eredetileg a neoliberalist hasznaltad, ami POV. En vegul letoroltem, ami NPOV. Ennyi. --Math 2005. október 19., 12:18 (CEST)

Nem egészen ennyi, mivel közben Nyenyec beírta a pov "liberális" jelzőt (mint utóbb kiderült, nem védhető indok alapján, ld. Bakos), és törölte a sokkal elfogadhatóbb "neoliberális" jelzőt. Gubb ✍ 2005. október 19., 12:36 (CEST)

Mit jelent a vallásszabadság az egyén nézőpontjából?

A cikk leginkább az egyházak szempontjából írja le a vallásszabadságot. De mi a helyzet az egyén szempontjából? Joga van-e tudni egy természetes személynek, hogy mihez kíván csatlakozni, vagy egyáltalán: hogy minek a tagja (ha úgy nevelték)? – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Corum (vitalap | szerkesztései)

A cikk egy katasztrófa úgy, ahogy van, kezdve azzal, hogy a szerző(k) mintha nem tudnák eldönteni, általánosan akarnak írni a vallásszabadságról vagy kifejezetten a magyar helyzetről, és ezt bekezdésenként variálnák. Viszont tipikusan az a téma, ami egyrészt túl fontos és átfogó ahhoz, hogy egy ember csak úgy a délutáni kávé mellett nekiüljön, másrészt elég érzékeny téma ahhoz, hogy garantáltan az emberek felét vérig sértse, akármelyik irányba mozdul el. Az ilyenekre kéne kitenni a „vállalhatatlanul borzalmas” vagy milyen sablont, ami kb. azt jelzi, hogy a szerkesztőség levette róla a kezét… Alensha 2011. június 11., 03:12 (CEST)

Teljesen egyetértek. Elkezdtem olvasni, és ahelyett hogy azt gondoltam volna, de jó dolog is. Rögtön a gyomrom kezdett forogni, hogy milyen brutális dolog is ez, mert mennyi öldökléshez vezetett... Szerintem teljesen a másik végéről kéne átdolgozni. Úgy kéne eleve kezdeni, hogy mi haszna van a vallásszabadságnak egyáltalán, az egyén nézőpontjából. Aztán át lehet menni a történelmi és politikai filozofálásba. De ez a cikk most pont fordítva van, ha egyáltalán van bármi is az egyén nézőpontjából. Na majd teszek egy próbát. Ib11 ^vita 2013. március 23., 05:12 (CET)

Lektorsablon indoklása

A vallásszabadság fajtái, ezen belül a "vallásháborúkra példa" rendkívül leegyszerűsítve mutatja be a témát, vitákra és félreértésekre adhat okot. pl. vallásüldözés példái között szerepelteti az inkvizíciót, mintha annak egyenesen az lett volna a feladata, hogy vallást üldözzön. A megfogalmazás és szerkezet, illetve a téma kényes mivolta miatt javasolt szaklektori átolvasás, illetve az állítások konkrét és szigorú forrásolása. Ogodej ^vitalap 2013. szeptember 12., 20:33 (CEST)

Az elv és a gyakorlat ütközése

Közismert, hogy a Metodista Egyház az Európai Bíróságon védte sikerrel jogát a Vallás Gyakorlására a Kormány ellenében. A sablon 2013-as. Az idő mást mutat. Partmoso ^vita 2016. augusztus 14., 16:57 (CEST)

A vallásszabadságért is küzdött Bethlen Gábor.

Bár az 1949-es alkotmányban benne a vallásszabadság, de tudjuk,hogyan alkalmazták a gyakorlatban. Bár Galambos Gábor írása (Vallásszabadság az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatában) megtekinthető, a Fidesz-Kereszténydemokrata kormány a vallási Egyenjogot bizonyítottan megsértette, ez az Ország polgárainak káros. Lehet, ez a bejegyzés 2010-2016-os állapot. Partmoso ^vita 2016. augusztus 14., 18:33 (CEST)