Wikipédia

Wellisch Andor

(1887–1956) magyar építész

Vágvecsei Wellisch Andor, teljes nevén: Wellisch Andor István, 1946-tól Vecsey Andor (Budapest, 1887. február 14. – Budapest, 1956. március 6.)[3] zsidó származású magyar műépítész, Wellisch Alfréd építész fia.

Wellisch Andor
SzületettWellisch Andor István
1887. február 14.
Budapest
Elhunyt1956. március 6. (69 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
SzüleiWellisch Alfréd
Foglalkozásaműépítész
SírhelyeFarkasréti temető (43-1. sírbolt)[1][2]
A Wikimédia Commons tartalmaz Wellisch Andor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Pályafutása

szerkesztés

Vágvecsei Wellisch Alfréd (1854–1941) építész és baranyavári Ullmann Vilma (1861–1945) gyermekeként született. 1910-ben szerezte diplomáját a Budapesti Műegyetemen, majd Németországban munkálkodott Bruno Möhringgel és Kaufmann Oszkárral. 1912-ben belépett apja irodájába, s 1914-ben átvette azt.

Az első világháború idején (1914–1918 között) katonai szolgálatot teljesített, ezen belül 24 hónapon át mérnökhadnagyi beosztásban volt a fronton, főként az egyik császárvadászezred utászcsapatához beosztva. Számos kitüntetést kapott (Signum Laudis a kardokkal, koronás érdemkereszt a kardokkal, Károly csapatkereszt, sebesültérem, Marianer-Kreuz).[4]

Eleinte belső berendezések tervezésével foglalkozott, amit később budapesti villák, nyaralók, az első világháborút követően pedig nagyobb bérházak, illetve az Észak-Magyarországi Kőszénbánya Rt. számára számos bányatelep lakó- és kiszolgáló épületei (kultúrház, templom, iskola, vendéglő stb.) valamint ipari épületek egészítettek ki. 1925-ben adták át az általa tervezett rákosi lóversenypálya létesítményeit, melyek építését a Budapesti Új Lóversenytért Építő Rt. finanszírozta, s melynek épületeit a szaksajtóban Alpár Ignác mutatta be. Wellisch munkája során több helyen is megfordult. Irodájának vezetője 36 évig Vydareny Iván volt, aki jelentékeny részt vett ki a tervezési munkálatokból. 1920. november 15-én Budapesten házasságot kötött a nála 7 évvel fiatalabb, evangélikus vallású Brabecz Alice-szal (1895–1980),[5] Brabecz Gyula és Führer Erzsébet leányával.[6] 1946-ban Wellisch családi nevét Vecsey-re változtatta.[7] Sírja a Farkasréti temetőben áll.

Érdekesség, hogy már gimnáziumi tanulmányai alatt – a nyár szünetek idején – dolgozott édesapja irodájában.[4] Nógrád-megyei Horthy-telepét maga Horthy Miklós is meglátogatta több ízben.[4]

Építkezései mellett 1918-tól a Székesfővárosi Árvaszék hites szakértője, biztosítóintézetek, a Magyar Általános Hitelbank, illetve egyéb magyar és külföldi bankok szakértője volt. A székesfővárosi törvényhatóságban bizottsági tagként működött (főleg városi építési ügyekkel foglalkozva), tagja volt a képzőművészeti bizottságnak és a kórházépítő bizottságnak, illetve választmányi tagja a Magyar Képzőművészeti Egyesületnek is.[4]

Az első világháború előtt népies szecessziós stílusban, az 1920-as években újhistorizáló stílusban, az 1930-as évektől modern formában tervezi épületeit.[5] Számos tervpályázaton vett részt.[4] Építkezéseinél mindig szem előtt tartotta a művészi kiképzést és praktikus alaprajzot.[4] Számos épületén art déco formai megoldások, díszítések figyelhetők meg.[8]

A második világháború utáni építészi tevékenysége nem ismert.[5] 1956-ban hunyt el 69 éves korában. A Farkasréti temetőben helyezték nyugalomra. Az édesapja által tervezett mauzóleumban szülei, felesége, és gyermekei együtt nyugszanak.[5]

Ismert épületeinek listája

szerkesztés
Cím Név Év Megjegyzés Kép
Virányos villa[4] 1910 k.
Budapest, Abonyi u. 29. / Izsó u. 9. Márkus-féle bérvilla[4][9][5] 1911  
Budapest, Visegrádi u. bérház[4] 1912–1914
Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 33. Székely-bérház és villa[10][5] 1914
Budapest, Garas u. 12. Lukács-bérvilla[4] 1914[11][5]  
Budapest, Retek u. bérház[4] 1912–1914
Budapest, Trombitás u. 12. villa[4][12][5] 1914
Baglyasalja az Északmagyarországi Kőszénbánya kb. 200 házból[5] álló tisztviselő- és munkástelepek
iskolákkal, kaszinókkal, gazdasági és jóléti épületekkel, irodákkal[4] 		1920-as évek
Nógrád m. Horthy-telep[4] 1920-as évek
Budapest, Albertirsai út 2. Új lóversenytér I. és II. osztályú tribünje[4][5] 1923–1924[13] Münnich Aladárral közös munka.  
Budapest, Sas u. 25. a Salgótarjáni Kőszánbánya székháza[4] 1923–1924  
Budapest, Böszörményi út Magyar Általános Hitelbank tisztviselő bérházcsoportja[4] 1924[5] Jónás Dáviddal közös munka.
Miskolc, Búza tér 1. Vásárcsarnok[14] 1924–1926 Adler Károly 1889-es vásárcsarnokának átépítése. Münnich Aladárral közös munka.  
Budapest, Kozák tér 13-16. Rákospalota elemi iskola[4] 1928[5]  
Budapest, Amerikai út 25. Zuglói telefonközpont[5] 1930 Az épületben később posta került kialakításra.  
Budapest, Napraforgó u. 7. lakóház[5] 1931 A Napraforgó utcai kísérleti lakótelep részeként.  
Budapest, Pasaréti út 22. Kuttn-ház[5] 1931
Budapest, Pasaréti út 24. Kuttn-ház[5] 1931
Budapest, Pasaréti út 31. Krausz-ház[5] 1931
Pétfürdő Nitrogénművek és lakótelepe[8] 1931[4] Münnich Aladárral és Quittner Ervinnel  
Budapest, Hargita u. 6. villa[8][5] 1932
Budapest, Mátyás út 31. Fellner-ház[5] 1932–1933
Budapest, Széchenyi rakpart 12-13. / Kossuth Lajos tér 18. / Markó u. 1. a Biarritz-ház homlokzatának egységesítése[5] 1935–1940 A terveket több építész (Preisich Gábor, Vadász Mihály, Verő Imre, Fried Miksa, Fenyves István) készítette, Wellisch csak a homlokzatrészek egységesítését végezte el.  
Budapest, Váci u. 9. Corso mozi átépítése[8] 1936–1937
Budapest, Károly körút 25. Helvetia Rt. bérháza[5] 1937 Az úgynevezett Madách-házak részeként épült meg.
Budapest, Petőfi tér 3-5. lakóház[8][5] 1937–1938
Budapest, Tas Vezér u. 28. lakóház[8][5] 1939
Budapest, Nádor u. Hild József építette házra emeletráépítés [4] ?
Budapest, Rákospalota Rákospalotai óvoda[4] ?
Mád elemi iskola[4] ?

A fentieken túl számos gyárépületet, villát, bérházat tervezett, bankokat és egyéb épületeket alakított át.[4] Ő volt az ellenőrzője az Újlipótvárosi Dunapark-háznak (1935–1937).[5]

Tervben maradt épületek

szerkesztés
  • ?: Generali Biztosító palotája, Budapest, Ferenc József tér[4]
  • ?: MÁV tisztviselőházak[4]
  • ?: bérháza, Budapest, Kálvin tér[4]
  • ?: Palatinus-házcsoport[4]
  • ?: bankpalota, Fiume (65 terv közül II. díj)[4]
  • ?: interieur (Hauszmann-díj)[4]
  • 1914: Rákosmezei Gazdasági Iskola, Budapest[4]
  • 1914: Állami Főgimnázium, Aranyosmarót[4]
  • 1935: a főváros rendezési terve[5]

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  2. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
  3. ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. II. ker. polgári halotti akv. 178/1956. folyószáma alatt.
  4. ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z aa ab ac ad ae Az 50 éves Vállalkozók Lapja jubileumi albuma, i. m., 257-259. o.
  5. ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y Gottdank, i. m., 288-291. o.
  6. ↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. V. ker. polgári házassági akv. 798/1920. folyószáma alatt.
  7. ↑ 39.163/1945 B.M. sz.
  8. ↑ a b c d e f Bolla Zoltán: A magyar art deco építészet, I. kötet, III., javított kiadás, 2022, 266. o.
  9. ↑ http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=14&cim=abonyi-u-29&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920
  10. ↑ http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=02&cim=szilagyi-e-fasor-33&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920
  11. ↑ http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=02&cim=garas-u-12&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920
  12. ↑ http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=02&cim=trombitas-u-12&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920
  13. ↑ https://budapest100.hu/house/albertirsai-ut-2/
  14. ↑ https://minap.hu/cikk/akkor-es-most-buza-teri-vasarcsarnok

Források

szerkesztés

Egyéb hivatkozások

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Wellisch_Andor&oldid=27120515”