Főmenü megnyitása

Wesselényi Anna, Csáky Istvánné (körösszegi és adorjáni gróf; Krakkó vagy Landskron, 1584 – Krakkó, 1649. július 5. és 1650. június 29. között) a Csáky-család „ősanyja”.

Wesselényi Anna
Wesselényi Anna.jpg
Született 1584
Krakkó
Elhunyt

Krakkó
Állampolgársága magyar
Gyermekei
Foglalkozása író
A Wikimédia Commons tartalmaz Wesselényi Anna témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Wesselényi Ferenc, Báthory István vezérkatonája és Sárkándi Anna (akinek első férje az 1579 novemberében elhunyt Békési Gáspár) leánya. Szülei csak 1587-ben költöztek haza Lengyelországból; apja 1595-ben halt meg. Legtöbbet Hadadon tartózkodott és anyja gondjai alatt az akkori időhöz képest a legkitűnőbb nevelésben részesült. Nem csak a gazdasszonykodásnak akkor megkívántató ezerféle ügyeihez értett, de rendszeres erkölcs- és vallástani ismeretei is voltak; később hosszú özvegységében némileg elsajátította a német nyelvet, megtanulta a jogtudományt, jártas lett a politikában, nagy könnyűséggel irt és levelezett sok jeles emberrel, olyan időben, amikor például menye, Forgách Éva (a nádor leánya) alig volt képes egy pár sort leírni. 1600 körül Erdély egyik legjelesebb férfia, körösszeghi Csáky István lett a férje, aki 1605-ben meghalt, és ő közel ötven évig özvegyen maradt; Csáky Anna, Csáky István és Csáky László gyermekeinek nevelése, a gazdálkodás és a jószágok rendbentartása képezte minden gondját. Különböző jószágaiban tartózkodott: Szilágysomlyón, Adorjánban, Nagykárolyban, Vécsen, Örményesen, Trencsénben, Almásvárban, Szendrőn, Szepesvárban. A Csáky család tagjai a reformáció során a helvét (kálvini) hit követőivé váltak ám a 16. század végén az ő hatására rekatolizáltak. Élete utolsó éveit Krakkóban töltötte.

MunkáiSzerkesztés

Leveleit, számszerint 79-et, jegyzetekkel és bő életrajzzal Deák Farkas adta ki: Wesselényi Anna, özv. Csáky Istvánné életrajza és levelezése. Budapest, 1875. címmel, mely levelek az 1612–1649 időközben keltek. (Ism. 1875: Századok. Vasárn. Ujság 33. 35. sz. és Figyelő 30. sz.) Ezen levelek teljes világításba helyezik annak az időnek mezei és házi gazdasági viszonyait. A leveleket az első kettő kivételével mind özvegységében irta és Árva Wesselényi Annának jegyezte alá nevét.

ForrásokSzerkesztés