Wikipédia-vita:Kiemelt szócikk

Ne linkeljünk már angol cikkekre, hanem fordítsuk le, és majd a piros felhyvja a szerkesztők figyelmét. NCurse _üzenet 2006. június 24., 21:57 (CEST)

"egyetlen fontos tény vagy részlet sem hiányzik belőle": ez teljesíthetetlen és kontrollálhatatlan feltétel. Javaslat: "egyetlen fontos tény sem hiányzik belőle"

 támogatom -- Árpi (Harp) ✎ 2006. december 20., 11:36 (CET)

"csak tényszerű, jól dokumentált forrásokat használ, és ezeket a forrásokat fel is tünteti": nem világos, hogy követelmény-e a kijelentésenkénti forrásfeltüntetés, vagy elegendő a cikk végén felsorolni a forrásműveket. Ha a cikk több, gyakran egymással élesen polemizáló forrást is felhasznált, akkor az utóbbi módszer esetén megállapíthatatlan, hogy melyik szerzőre hivatkozva állít a cikk emezt és nem amazt. Ebben az esetben nem beszélhetünk forrásművekről, inkább csak ajánlott irodalomról.--Godson ^fóruma 2006. szeptember 15., 10:55 (CEST)

Be bold! :) NCurse _üzenet 2006. szeptember 15., 18:36 (CEST)

Nem tudom, hol van leírva, de hivatkoznak rá, hogy a piros linkek száma nem mérvadó abból a szempontból, hogy kiemelt-e a szócikk. Szerintem a szorosan részhalmazához tartozó szócikkek esetén igenis legyen mérvadó. Pl. Albánia történelme esetén igenis legyen mérvadó, hogy az összes történelmi szakasz külön szócikkben részletezve van.

Javaslat: A fejezetcímek után álló Fő szócikk hivatkozások legyenek kidolgozva. -- Árpi (Harp) ✎ 2006. december 20., 11:36 (CET)

Szám

Hogyhogy itt 397 a kiemeltek száma, más oldalakon és a kezdőlapon meg 399? Gyurika ^vita 2009. május 22., 08:49 (CEST)

téves link

A "lábjegyzetek a cite.php használatával" link a semmibe mutat, de nem tudom, mire kellene javítani. – Hkoala 2009. szeptember 24., 20:22 (CEST)

A bevezető és a szabály értelmezése

"a bevezető szakasz röviden összefoglalja a szócikk lényegét, és bevezetőként szolgál a téma további részletes kifejtéséhez".

megdöbbenve látom, hogy a kiemelt szócikkek bevezetői számos esetben túlterjeszkednek ezen és bezsúfolnak töréneti és egyéb adatokat. Helyes értelmezés esetén a bevezető csupán a szócikk tárgyának lényegét ragadja meg.

Természetesen erre mondhatjátok, hogy nektek így tetszik, ez ízlés kérdése. Csakhogy egy valódi kiemelt lexikoncikk nem tartalmazhat szükségtelen ismétléseket és ha szokássá válik, hogy a teljes lényeget tagolatlanul, ömlesztve a bevezőbe visszük, akkor távolodunk a lexikonszerkesztés elveitől és közeledünk az ismeretterjesztő cikkek önismétlős, laza formájához.

Örülnék, ha ezekkel a megjegyzéseimmel érdemben is foglalkoznátok.--Linkoman ^vita 2010. február 19., 14:01 (CET)

Ha szavazol a kiemeltszavazáson, akkor ott szóvá teheted az egyes cikkeknél. Szajci ^reci 2010. február 19., 14:25 (CET)

Kedves Szajci, én nem veszek részt a kiemeltszavazáson, vagytok ott elegen. (Én a kiemelt státuszra nem érdemes 150 ezerrel foglalkozom inkább...)

Azt gondolom, hogy nem egy-egy szavazás kérdése ez, hanem szemléleti különbség. És ha tovább is bátorírást kapnak a szerkesztők ehhez a "duzzasztáshoz", akkor úgyis csinálni fogják, (legfeljebb én kifogásolnám).

Ezért kértem, hogy érdemi választ kapjak.

Mert ez a válasz, kedves Szajci, nagyon kedves, de nem érdemi.Üdv.--Linkoman ^vita 2010. február 19., 14:33 (CET)

Értem. Érdemi választ tőlem úgy kaphatsz, hogy elfogadod az én észrevételem. Én megfogadom a tanácsod és a bevezetőben a szócikk tárgyára fogok figyelni. Bízom benne, hogy a többiek is.

Ja és egyáltalán nem vagyunk elegen a szavazáson. Tudod több szem, többet lát:D Szajci ^reci 2010. február 19., 14:35 (CET)

OK. odanézek a szavazásra. Köszi.--Linkoman ^vita 2010. február 22., 00:00 (CET)

Magyar nyelvű bibliográfia mint követelmény

A Periklész szócikk kiemelése kapcsán fogalmazódott meg bennem a gondolat, hogy követelménnyé kellene tenni a vonatkozó magyar nyelvű bibliográfia (legfontosabb részének) beillesztését a kiemeltnek szánt cikkekbe, és hogy a szócikk támaszkodjon ennek anyagára. Két érvem van, az első fontosabb:

1, Az olvasó felől: ne követeljünk idegennyelv-tudást a cikken kívüli további tájékozódáshoz a laikustól.

2, A cikkíró felől: ne lehessen puszta fordítói teljesítményre csillagot kapni, a témában való elmélyedés nélkül.

Mivel a szerkesztők túlnyomó része elsődlegesen egyébként is anyanyelvi szakirodalmat használ, ez ritkán jelent majd plusz megterhelést. A szabályozás nem is erre való, hanem egy kerülendő, szélsőséges eset kiszűrésére.

Tisztelettel várom a reflexiókat! – M. Vince^közhely 2011. január 30., 14:31 (CET)

•  támogatom Teljes mellszélességgel. Bennó^fogadó 2011. január 30., 14:46 (CET)
• részben  támogatom Ugyanis vannak olyan témák, amiknek egyszerűen nincsen magyar szakirodalma. Lásd hettiták. LA^pankuš→ 2011. január 30., 15:04 (CET)
•  támogatom ugyanazzal a megjegyzéssel, mint András. Előfordulhat, hogy van magyar nyelvű szakirodalom, de az sokszor nem elegendő, sőt olyan témák is vannak, amiknek tényleg nincs, vagy minimális a szakirodalma. Valószínűleg egy történelmi szócikket meg lehet teljes egészében írni magyar források alapján, de ugyanez nem mondható el pld egy dínós cikkről. – Istvánka ^posta 2011. január 30., 22:09 (CET)

• Istvánka hozzászólására: nem azt mondtam, hogy csak magyar forrásokat lehessen használni, hanem hogy ezek élvezzenek prioritást, legyenek külön összegyűjtve, stb. Ez formai szempont: ha a cikk ezzel együtt sem üti meg a tartalmi mércét, ugyanúgy nem lehet kiemelt.

A kiegészítés egyébként jogos, így értettem én is, csak lemaradt ez a kitétel. Természetesen csak akkor lenne érvényes a feltétel, ha van kellően informatív, könyvtári vagy kereskedelmi forgalomban hozzáférhető magyar nyelvű dokumentum a témában. Így megfelel? (Mert ha igen, várjunk pár napot, hátha valaki még hozzá akar szólni, aztán valamelyikőtök segítsen szavazható formába önteni.) – M. Vince^közhely 2011. január 31., 09:30 (CET)

•  kérdés Mi van akkor, ha az egyetlen szakirodalom az idegen nyelvű szakirodalom magyar kiadása, vagyis egy „sima” fordítás, és nem magyar szerző önálló munkája? Itt például egy ilyennél felmerült, hogy a magyar kiadás minősége romlott az eredetihez képest. → Raziel ^szóbuborék 2011. január 31., 11:05 (CET)

A fordított idegen nyelvű irodalom mindig is problémás pont marad. Leginkább akkor, ha nem igazán szakfordító végzi, és valóban, nagyon sok könyvről tudok, ahol a fordítás borzalmas. De ez leginkább a szóhasználatot, a szakfogalmak helytelen, nem a szakma által használt terminológiájú fordítását jelenti. A tényanyag általában annyira stimmel, amennyire az eredetiben. Következésképp az egyszeri olvasónak további tájékozódás szempontjából azért még jó. LA^pankuš→ 2011. január 31., 11:10 (CET)

Ilyen esetekben szerintem csak az ajánlott vagy további irodalomban lehet kérni a magyar kiadás feltüntetését, és semmiképpen nem szabad elmarasztalni a szerkesztőt, ha ő az eredetiből dolgozott, és azt is jelölte meg forrásként. → Raziel ^szóbuborék 2011. január 31., 11:24 (CET)

Persze. Csak az a kérdés, hogy az adott szerkesztő el tudja-e dönteni, hogy a fordítás nem egészen jó. Ha igen, akkor meg lehet jelölni az ajánlott irodalomban. A másik kérdés pedig az, hogy bár tudom, hogy a {{Lehner-hu}} kiadás fordításával vannak bajok, de a {{Mark Lehner}} nem áll rendelkezésemre. Ilyenkor a felhasznált irodalomban muszáj a magyart feltüntetni, mert ténylegesen azt használtam... LA^pankuš→ 2011. január 31., 11:29 (CET)

Nyilvánvalóan azt kell megjelölni forrásnak, amire ténylegesen támaszkodik a cikk tartalma. Elvégre ez a forrásmegjelölés lényege. → Raziel ^szóbuborék 2011. január 31., 11:35 (CET)

Jeleztem már, hogy az elvárás formai jellegű, tehát természetesen alá van rendelve a tartalomnak. A prioritás ennek megfelelően csak akkor elvárás, ha ez nem megy a minőség kárára. De a gyenge fordítást is fel kell tüntetni, semmibe nem kerül egy figyelmeztető lábjegyzetet írni hozzá. Indulásnak legtöbbször még így is megteszi. – M. Vince^közhely 2011. január 31., 19:27 (CET)

Azért elég gáz lenne egy olyan lábjegyzet, amiben felhívjuk az olvasó figyelmét a gyenge fordításra. Szerintem ennek semmiképp nem szabad előfordulni. Ezt legfeljebb a kiemelési eljárás források szakaszában lehet jelezni. LA^pankuš→ 2011. január 31., 19:48 (CET)

Mért lenne gáz? Ilyen esetben nyilván nem fő helyre kerül ez a forrás. De benne kell lennie, méghozzá elkülönítve minden egyébtől. Szerintem csak arra kell vigyázni, hogy a lábjegyzet megfogalmazása NPOV legyen (pl.: „Ez a szakfordítás nem feltétlenül követi a nemzetközi szakirodalom terminológiai konvencióit, kizárólagos használata félreértésekhez vezethet.”). Ez nem jelent többet, mint némi forráskritikai érzék elvárását. A szakirodalom nem kinyilatkoztatás, csak a hozzáférhető legmegbízhatóbb kontextus, és ez hatalmas különbség. Ha erre figyelmeztetjük az olvasót, az nem baj, sőt. Ha pedig félreértettelek, és a lábjegyzet-formát tartod inadekvátnak: csináljunk erre sablont. – M. Vince^közhely 2011. január 31., 22:19 (CET)

Tartalomjegyzék?

Ezt olvasom a feltételek között: „3.a tartalomjegyzék minden fontos szakaszt tartalmaz, de nem túlméretezett” – ez mi? Régen nem volt automatikus tartalomjegyzék, hanem a szerkesztők hozták létre? És ez a feltétel azóta itt maradt? Zerind ^üzenőlap 2014. március 28., 12:10 (CET)