Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2012-09-15

Vízfelvétel a táplálékból

szerkesztés
  Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy
mely állatok tudják a táplálékukból vizet felvenni
--78.92.170.194 (vita) 2012. szeptember 15., 11:51 (CEST)[válasz]

vélemény:

Nem értem a kérdést! Kétlem, hogy van olyan állat, amely nem tudja a táplálékában lévő vizet hasznosítani!
Szerintem a válasz az, hogy minden állat...
  vitorlavita 2012. szeptember 15., 16:47 (CEST)[válasz]

ha jól sejtem a kérdést:

Az a kérdés talán, hogy mely állatok tudják evéssél a teljes vízszükségletüket kielégíteni ivás nélkül. Sok ilyen állat van, hogy csak néhány érdekes nevűt vegyünk: a hegyescsőrű földipinty, a közönséges erszényesnyúl, a zsiráfnyakú gazella és az egyiptomi ugróegér.
Elsősorban a sivatagi állatokra jellemző[1] ez a tulajdonság, ők vannak erre leginkább rászorulva.
--Alberttalk 2012. szeptember 15., 19:16 (CEST)[válasz]
  1. Michael Martin - Die Wüsten der Erde - Die Wüsten Afrikas - Die Wüsten Asiens

vérnyomás

szerkesztés
  Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy
mit jelez,ha alacsony vérnyomás magas pulzussal társul?
--Pötyike56 vita 2012. szeptember 15., 13:00 (CEST)[válasz]

válasz:

Én - fizikusként - azt gondolom, hogy ilyen tünetegyüttes egyáltalán nem jó jel! Kicsi a vérnyomás: kis hatásfokkal dolgozik a szív. Magas a pulzus: a kis hatásfokkal végzett munkát valahogyan pótolnia kell a szívnek. Feltétlenül el kell menni a háziorvoshoz! -   vitorlavita 2012. szeptember 15., 16:34 (CEST)[válasz]

Krusnyák K. festőművész

szerkesztés
  Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

== Krusnyak K festomuvesz ==
Szeretnék valamit megtudni Krusnyák K nevezetü festőmüvészről.
  A magyar festök cimlistáján nem találtam meg a nevét és
  a Lajta Edit szerkesztette Müvészeti Kislexikonban sem.
  Van töle egy képünk,egy nö eszik egy asztalnál sötét komor kép.
  Segítségüket elöre is köszönöm.
   K.E   
--176.116.96.140 (vita) 2012. szeptember 15., 13:54 (CEST)[válasz]
Válasz
A Krusnyák K. rövidítés valószínűleg Krusnyák Károly nevét takarja, akinek ugyan még nincs szócikke a Wikipédián, de bővebb információ található róla az Artportal és a Kieselbach Galéria oldalain. Üdv, Einstein2  ide írj 2012. szeptember 15., 14:46 (CEST)[válasz]

„Címerét most megforditva / Vésték rá a kőlapon:”

szerkesztés
  Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Szerdai kérdésemhez hasonlóan megint Arany János: A kép-mutogató című balladájáról kérdezek. Mi a jelentősége annak, hogy a koporsón megfordítva van a címer? Egyáltalán kinek a koporsója ez, a lányé vagy a grófé?
--– b_jonas 2012. szeptember 15., 18:31 (CEST)[válasz]
  • Így jelezték, ha egy nemesi család férfiága kihalt. Tehát férfiről van szó.
Más körülmények között (nem a koporsón, a kriptán vagy a templomban) viszont egy szégyenjegy is lehet a címerpajzs megfordítása: A 14. századi Aureo (Tractatus de Armis) szerint ha valaki megszegte az ígéretét, gyávaságot mutatott vagy rendkívül méltatlanul cselekedett, bíróság elé állították, ha pedig bűnösnek tekintették, a pajzsát lefelé fordítva vagy megfordítva állították ki, ami a legnagyobb büntetési foknak számított.
Alberttalk 2012. szeptember 15., 19:27 (CEST)[válasz]
Köszönöm a választ. – b_jonas 2012. szeptember 15., 23:42 (CEST)[válasz]

Középkor

szerkesztés
Azt szeretném megtudni,hogy középkori alkotások neveit,ami a görög mítoszhoz,istenekhez kapcsolódik.Egy pár névre lenne szükségem.

Nagyon köszönöm előre is.Marcsi

--78.131.110.135 (vita) 2012. szeptember 15., 21:33 (CEST)[válasz]
Részválasz
A középkorban Görögország önállóan nem létezett. A Bizánci művészet keresztény szemléletű volt, az akkori szentek lehetnek érdekesek. Az ókori Isteneket pogánynak tartották, ilyen alkotások szerintem nem léteznek. A későbbi Oszmán Birodalom vallási tilalma miatt ember és Isten ábrázolások sem születtek. --Rodrigó 2012. szeptember 16., 02:18 (CEST)[válasz]
Pallasz Athéné megszelídíti a kentaurt” (Botticelli)
„Bacchus és Ariadné” ) (Tiziano)
az idős Bellini által festett, majd az ifjú Tiziano által befejezett „Istenek lakomája”
„Mikor a táborban megbetegedett” („De se aegrotante in castris”) (Janus Pannonius)
Mivel a középkor egyik legtöbbet olvasott klasszikusa Ovidius „Átváltozások” (Metamorphoses) című műve, ami a görög és római átváltozásmítoszok sorozata, sokszor ennek a 15 könyvnek közvetítésével ihlette meg a görög mitológia a művészeket, például Petrarcát is.
--Karmela posta 2012. szeptember 16., 03:49 (CEST)[válasz]

Na ja, csak ezek nem görög alkotások, hanem a görög mitológiához kapcsolódnak. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a jelenlegi leggyakoribb középkorvég-dátum 1492. Vagyis például Botticelli életének egy része az újkorba esik. A reneszánsz egész cinquecentója újkori. – LA pankuš 2012. szeptember 16., 08:11 (CEST)[válasz]

LA: a kérdést olvasd, ne a címet. A kérdés egyértelműbb: olyan középkori alkotásokat kér, amik [ókori] görög mitológiához kapcsolódnak. – b_jonas 2012. szeptember 16., 10:41 (CEST)[válasz]

LA:látom rátapintottál a lényegre. Nagyon köszönöm Marcsi