Y-ágú-barlang

mesterséges üreg Pomázon

Az Y-ágú-barlang az egyik olyan mesterséges üreg, amely a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban, a Pomázon lévő Holdvilág-árokban található. Nem barlang. Turista útikalauzokban is meg van említve.

Y-ágú-barlang
Az Y-ágú-barlang bejárata
Az Y-ágú-barlang bejárata
Hossz32 m
Mélység? m
Magasság? m
Függőleges kiterjedés? m
Tengerszint feletti magasság? m
Ország Magyarország
Település Pomáz
Földrajzi táj Visegrádi-hegység
Típus mesterséges
Elhelyezkedése
Y-ágú-barlang (Magyarország)
Y-ágú-barlang
Y-ágú-barlang
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 40′ 29″, k. h. 18° 58′ 26″Koordináták: é. sz. 47° 40′ 29″, k. h. 18° 58′ 26″
A Wikimédia Commons tartalmaz Y-ágú-barlang témájú médiaállományokat.

LeírásSzerkesztés

A pomázi Holdvilág-árok időszakos vízesésétől 30 méterrel délre, a völgy bal oldali, keleti sziklafala aljában nyílik szürkésfehér amfiból-andezittufában.

A 215 centiméter magas, 175 centiméter széles bejárata nyugat felé néz. A keletre tartó folyosója 6,5 méter után elágazik. Hosszabbik ága a 80°-os irányba, a rövidebbik a 100°-os irányba tart. A hosszabbik, fő ág a bejárattól a végpontjáig 22,1 méter, a rövidebbik, mellék ág az elágazástól a végpontjáig 10 méter – így az üreg teljes hossza 32,1 méter. A folyosók szélessége kis mértékben változik, kiszélesedik, elkeskenyedik, de a végpontok felé mutat szűkülő tendenciát. A főág átlagos szélessége körülbelül 150 centiméter (220 és 130 centiméter szélső értékek között), a mellékág szélessége 120 centiméter (127 és 116 centiméter szélső értékek között), a hozzávetőleg trapéz metszetű folyosók magassága is változó, átlagosan 210 centiméter, de a főágban két helyen, az elágazásnál és a végpont előtt 3 méterrel felmagasodik.

E helyeken a folyosó mennyezetében a járattengelyre merőlegesen félkör formájú síkokat faragtak, így a folyosó ezeken a helyeken 70 centiméterrel magasabb, mint általában. E félkörökben egykor vésett feliratok voltak, köztük egy görög betűs Krisztus monogram. Ma ezek alig kivehetők, mert közelmúltbeli szimbolikus falfirkák takarják a részben retusált felületeket. Falfirkák egyébként a végpont közeli félkör közelében, a bal oldal falán is vannak.

Az Y-alakú-barlang frekventált turistaút mellett, jól láthatóan nyílik, így igen sok ember látogatja. Sajnos a látogatók egy része rongálja is az üreget, monogramokat és egyéb szimbolikákat vés bele, vagy festékcsíkokat fröcsköl a falakra, sőt komponált firkákat is készít és persze szemetel.

Előfordul az üreg az irodalmában Holdvilág-árki-vizesés alatti barlangnyilás (Bertalan, Schőnviszky 1976), Kisszikla barlangja, Y-alakú-barlang, Y alakú barlang, Y-águ-barlang (Eszterhás 1993), Y-ágú-üreg, Y ágú üreg és Y-barlang neveken is.

KialakulásSzerkesztés

Az üreg a leírók (Barcza–Thirring 1920, Erdélyi 1971, Eszterhás 1997, Ézsiás 1994, Incze 1990, Kucsera–Rappai 1980, Pápa 1943) szerint emberi tevékenység során alakult ki. De, hogy kik, mikor és miért készítették, arra csak feltevések vannak. Erdélyi, valamint Incze ércbánya tárójának tartja, Kucsera és Rappai szerint gránát szemcséket bányászhattak benne, Schőnviszky László szerint szenet. Ézsiás szintén egykori bánya mivoltát valószínűsíti, Barcza és Thirring szerint is mesterséges.

Eszterhás István meglátása szerint nagyon valószínű, hogy bánya nem lehetett. Járt már jó néhány középkori és későbbi bányában, valamint vájár szakképesítése is van – és ezen ismeretek, összehasonlítások birtokában mondja, hogy a korábbi idők bányászai ilyen szelvényformát nem hajtottak és a csekély mennyiségű hasznos anyag sem indokolja a táró kialakítását, mert akár az ércek, akár a gránát a felszínen nagyobb tömegben és egyszerűbben utolérhetők. Meglátása szerint valamiféle kultikus céllal készülhetett az üreg. Ezt a szelvényforma, a félkörös felületek és az alig észrevehető régi írások is alátámasztani látszanak.

KutatástörténetSzerkesztés

 
Kilátás az üregből az üreg bejárata felé

A Turisták Lapja 1931. évi évfolyamában megjelent egy fénykép, amelyen a Holdvilág-árok vízesése látható és a vízesés hátterében egy üregnyílás figyelhető meg. A Turisták Lapja 1937. évi évfolyamában kiadott és Schőnviszky László által írt tanulmányban az olvasható, hogy a Holdvilág-árok vízesése alatt lévő két tárnaszerű nyílás teljesen mesterséges és régen szén után kutattak bennük. Az 1937-ben megjelent és Szeghalmy Gyula által írt könyvben szó van arról, hogy kiváló környékű barlangok vannak a Pomáz és Szentendre feletti Csikóvári-hegyek csoportjában, a Holdvilág-árok amfiteátrumszerű katlanában.

Az 1943. évi Barlangvilágban publikált írás szerint a Holdvilág-árok szakadékában két folyosószerű barlang van. Esőzés idején a víz 15 méteres vízeséssel zuhan alá a Holdvilág-árokba és ilyenkor az egyik barlangból, mely közvetlen a vízesés esésvonalában van, nagyon érdekes a kipillantás a vízfátyolon át. A barlangok állítólag mesterséges vájatok, de ez nem biztos. Lehetséges ugyanis, hogy eredetileg is volt ott természetes barlang, amelyet azután tovább bővítettek. Azért is valószínű ez, mert nem messze ettől a helytől tényleg van barlang, a Weislich-barlang. Kadić Ottokár 1952-es kéziratában meg van említve, hogy a Holdvilág-árok vízesése alatt lévő két tárnaszerű nyílás mesterséges, régen szén után kutattak itt.

 
Kilátás az üregből az üreg bejárata felé

Az 1956. évi Természetjárásban Schőnviszky László közölte, hogy az általa írt és 1937-ben megjelent összeállításban a Holdvilág-árok barlangjánál említve van két mesterséges tárna, amelyekben régen minden bizonnyal szenet kerestek. Talán Kun Sándor volt az egyik, aki szenet keresett ebben a két tárnában. (Schőnviszky László szerint a Barra István által írt Tekintetes nemes Pest, Pilis és Solt törvényesen egyesült vármegyéknek természettudományi leírása című könyv (Pest, 1839) 84. oldalán említve van, hogy a Visegrádi-hegység patakjai, pl. a Holdvilág-árok vízfolyása eddig még felfedezetlen, bizonytalan helyről kőszén timsópala darabokat sodornak magukkal. A könyv 86. oldalán közölve lett, hogy Kun Sándort Pomázon utasították arra, hogy nyomozza ki a kőszén lelőhelyét. Kun Sándor eleget tett ennek a kérésnek.) Ha Schőnviszky László 1937-ben nem követte el azt a hibát, hogy mesterséges üreget barlangnak gondoljon, akkor Schőnviszky László 1956-ban sem nézi a természetes eredetű Sas-kövi-barlangot mesterségesen létrehozottnak.

Az 1967-ben napvilágot látott Pilis útikalauz című könyvben az van írva, hogy a Nagy-Csikóvár oldalába mélyülő Holdvilág-árok vízesése közelében több üreg figyelhető meg. A vízesés alatt nyíló két üreg valószínűleg mesterséges eredetű. Az 1974-ben kiadott Pilis útikalauz című könyvben meg van ismételve az 1967-es útikalauzban említett ismertetés. A Bertalan Károly és Schőnviszky László által összeállított, 1976-ban megjelent Magyar barlangtani bibliográfia barlangnévmutatójában meg van említve a Pilis hegységben lévő üreg Holdvilág-árki-vizesés alatti barlangnyilás néven. A barlangnévmutatóban meg van említve 2 irodalmi mű, amelyek foglalkoznak az üreggel.

 
Az üregben lévő két járat elágazása

Az Eszterhás István által írt Magyarország nemkarsztos barlangjainak lajstroma című, 1993-ban készült kéziratban az olvasható, hogy a Pomázon elhelyezkedő Y-águ-barlang andezitagglomerátumban lett kialakítva. A mesterségesen létrehozott, barlangnak nevezett üreg kb. 40 m hosszú és 1,5 m magas. Az összeállításban fel van sorolva az a Magyarországon, nem karsztkőzetben kialakult, létrehozott 520 objektum (478 barlang és 42 mesterséges üreg), amelyek 1993 végéig ismertté váltak. Magyarországon 53 barlang, illetve mesterségesen létrehozott, barlangnak nevezett üreg alakult ki, lett kialakítva andezitagglomerátumban. A Visegrádi-hegységben 5 mesterségesen létrehozott, barlangnak nevezett üreg lett kialakítva nem karsztkőzetben.

A 2001. november 12-én készült Magyarország nemkarsztos barlangjainak irodalomjegyzéke című kézirat barlangnévmutatójában szerepel az Y-ágú-barlang. A barlangnévmutatóban fel van sorolva 22 irodalmi mű, amelyek foglalkoznak az üreggel. A 364., a 366. és a 458. tételek nem említik, a 363., a 365. és a 457. tételek említik. A 2005-ben megjelent Magyar hegyisport és turista enciklopédia című könyvben található Holdvilág-árok szócikk szerint a Holdvilág-árok középső részén van a Weislich-barlang és több más üreg. Szintén az árok alsóbb szakaszán lévő barlangban van egy ősemberi kultuszhely.

A 2014. évi Karsztfejlődésben megjelent tanulmányban az olvasható, hogy vannak barlangszerű mesterséges üregek a Visegrádi-hegységben, melyeket többnyire barlangnak is neveznek. Hét ilyen mesterséges üreg ismert 532 m hosszúságban. Legnagyobb jelentőséggel bír a pomázi Holdvilág-árok három mesterséges ürege, a Weislich-barlang, az Y-ágú-barlang és a Vízesés-alatti-barlang. Nagy sajtóvisszhangot kapott az ásatások értékelése miatt a Holdvilág-árok három mesterséges ürege. Régészetileg a Holdvilág-árok három mesterséges üregének előterét ásták meg, illetve az ásatások még folyamatban vannak. Az Y-ágú-barlang falaira napjaink jelképei, graffitik vannak festve. A Visegrádi-hegység 7 barlangszerű mesterséges üregének egyike a pomázi, 32,1 m hosszú és 2,2 m magas üreg. A publikációhoz mellékelt, a Visegrádi-hegység 10 métert meghaladó barlangjainak elhelyezkedését bemutató ábrán látható helye.

IrodalomSzerkesztés

További irodalomSzerkesztés

  • Barcza ImreThirring Gusztáv: Budapest Duna-jobbparti környéke. Budapest, 1924. (2. kiadás.) 131., 143., 176. old.
  • Bresztovszky Ede: Ezeréves sziklasír egy pomázi völgyben. Nagy Budapest, 1941. június 27. (4. évf. 24. sz.) 3–4. old.
  • Incze Attila: Ércesedési nyomok vizsgálata a Visegrádi-hegységben. Kézirat, szakdolgozat a JATE-n, Szeged. 1990.
  • Mihály Péter: A Pest megyei kaptárkövek topográfiája. Studia Comitatensia – Tanulmányok Pest megye múzeumaiból, 3. 1975. 37–38., 47., 52. old.
  • Nováki Gy.: Archáologische denkmáler der eisenverhüttung in Nordostungarn aus dem X.–XII. jahrhundert. Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae, 1969. (21. köt.) 304., 330. old.
  • Torma István szerk.: Magyarország régészeti topográfiája 7. Pest megye régészeti topográfiája. A budai és szentendrei járás. Budapest, 1986. 199–200., 201., 287., 289. old.