Y-ágú-barlang

mesterséges üreg Pomázon

Az Y-ágú-barlang mesterséges üreg, amely a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban, Pomázon, a Holdvilág-árokban található. Nem barlang. Turista útikalauzokban is meg van említve.

Y-ágú-barlang
Az üreg bejárata
Az üreg bejárata
Hossz32 m
Mélység? m
Magasság? m
Függőleges kiterjedés? m
Tengerszint feletti magasság? m
Ország Magyarország
Település Pomáz
Földrajzi táj Visegrádi-hegység
Típus mesterséges
Elhelyezkedése
Y-ágú-barlang (Magyarország)
Y-ágú-barlang
Y-ágú-barlang
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 40′ 29″, k. h. 18° 58′ 26″Koordináták: é. sz. 47° 40′ 29″, k. h. 18° 58′ 26″
A Wikimédia Commons tartalmaz Y-ágú-barlang témájú médiaállományokat.

LeírásSzerkesztés

A pomázi Holdvilág-árok időszakos vízesésétől 30 méterrel délre, a völgy bal oldali, keleti sziklafala aljában nyílik szürkésfehér amfiból-andezittufában.

A 215 centiméter magas, 175 centiméter széles bejárata nyugat felé néz. A keletre tartó folyosója 6,5 méter után elágazik. Hosszabbik ága a 80°-os irányba, a rövidebbik a 100°-os irányba tart. A hosszabbik, fő ág a bejárattól a végpontjáig 22,1 méter, a rövidebbik, mellék ág az elágazástól a végpontjáig 10 méter – így az üreg teljes hossza 32,1 méter. A folyosók szélessége kis mértékben változik, kiszélesedik, elkeskenyedik, de a végpontok felé mutat szűkülő tendenciát. A főág átlagos szélessége körülbelül 150 centiméter (220 és 130 centiméter szélső értékek között), a mellékág szélessége 120 centiméter (127 és 116 centiméter szélső értékek között), a hozzávetőleg trapéz metszetű folyosók magassága is változó, átlagosan 210 centiméter, de a főágban két helyen, az elágazásnál és a végpont előtt 3 méterrel felmagasodik.

E helyeken a folyosó mennyezetében a járattengelyre merőlegesen félkör formájú síkokat faragtak, így a folyosó ezeken a helyeken 70 centiméterrel magasabb, mint általában. E félkörökben egykor vésett feliratok voltak, köztük egy görög betűs Krisztus monogram. Ma ezek alig kivehetők, mert közelmúltbeli szimbolikus falfirkák takarják a részben retusált felületeket. Falfirkák egyébként a végpont közeli félkör közelében, a bal oldal falán is vannak.

Az Y-alakú-barlang frekventált turistaút mellett, jól láthatóan nyílik, így igen sok ember látogatja. Sajnos a látogatók egy része rongálja is az üreget, monogramokat és egyéb szimbolikákat vés bele, vagy festékcsíkokat fröcsköl a falakra, sőt komponált firkákat is készít és persze szemetel.

Előfordul az irodalmában Kisszikla barlangja, Y-alakú-barlang, Y alakú barlang, Y-águ-barlang (Eszterhás 1993), Y-ágú-üreg, Y ágú üreg, Y-barlang néven is.

KialakulásSzerkesztés

Az üreg a leírók (Barcza–Thirring 1920, Erdélyi 1971, Eszterhás 1997, Ézsiás 1994, Incze 1990, Kucsera–Rappai 1980, Pápa 1943) szerint emberi tevékenység során alakult ki. De, hogy kik, mikor és miért készítették, arra csak feltevések vannak. Erdélyi, valamint Incze ércbánya tárójának tartja, Kucsera és Rappai szerint gránát szemcséket bányászhattak benne, Schőnviszky László szerint szenet. Ézsiás szintén egykori bánya mivoltát valószínűsíti, Barcza és Thirring szerint is mesterséges.

Eszterhás István meglátása szerint nagyon valószínű, hogy bánya nem lehetett. Járt már jó néhány középkori és későbbi bányában, valamint vájár szakképesítése is van – és ezen ismeretek, összehasonlítások birtokában mondja, hogy a korábbi idők bányászai ilyen szelvényformát nem hajtottak és a csekély mennyiségű hasznos anyag sem indokolja a táró kialakítását, mert akár az ércek, akár a gránát a felszínen nagyobb tömegben és egyszerűbben utolérhetők. Meglátása szerint valamiféle kultikus céllal készülhetett az üreg. Ezt a szelvényforma, a félkörös felületek és az alig észrevehető régi írások is alátámasztani látszanak.

KutatástörténetSzerkesztés

Az 1931. évi Turisták Lapjában megjelent egy fénykép, amelyen a Holdvilág-árok vízesése látható és a vízesés hátterében egy üregnyílás figyelhető meg. Az 1937. évi Turisták Lapjában kiadott, Schőnviszky László által írt tanulmányban az olvasható, hogy a Holdvilág-árok vízesése alatt lévő két tárnaszerű nyílás teljesen mesterséges és régen szén után kutattak bennük.

 
Kilátás a bejárat felé

Az 1943. évi Barlangvilágban publikált írás szerint a Holdvilág-árok szakadékában két folyosószerű barlang van. Esőzés idején a víz 15 méteres vízeséssel zuhan alá a Holdvilág-árokba és ilyenkor az egyik barlangból, mely közvetlen a vízesés esésvonalában van, nagyon érdekes a kipillantás a vízfátyolon át. A barlangok állítólag mesterséges vájatok, de ez nem biztos. Lehetséges ugyanis, hogy eredetileg is volt ott természetes barlang, amelyet azután tovább bővítettek. Azért is valószínű ez, mert nem messze ettől a helytől tényleg van barlang, a Weislich-barlang.

Az 1967-ben napvilágot látott, „Pilis útikalauz” című könyvben az van írva, hogy a Nagy-Csikóvár oldalába mélyülő Holdvilág-árok vízesése közelében több üreg figyelhető meg. A vízesés alatt nyíló két üreg valószínűleg mesterséges eredetű. Az 1974-ben kiadott, „Pilis útikalauz” című könyvben meg van ismételve az 1967-es útikalauzban említett ismertetés.

Az Eszterhás István által írt, „Magyarország nemkarsztos barlangjainak lajstroma” című, 1993-as kéziratban az olvasható, hogy a pomázi Y-águ-barlang andezitagglomerátumban jött létre, körülbelül 40 méter hosszú és 1,5 méter magas. A felsorolás az 1993. év végéig ismertté vált, 520 darab nemkarsztos objektumot tartalmazza, amelyek közül 478 darab a barlang és 42 darab a mesterséges üreg. A 2001. november 12-én elkészült, „Magyarország nemkarsztos barlangjainak irodalomjegyzéke” című kézirat barlangnévmutatójában szerepel az üreggel foglalkozó 22 darab írás megjelölésével. A 364., a 366. és a 458. tételek nem említik, a 363., a 365. és a 457. tételek említik.

A 2014. évi Karsztfejlődésben megjelent tanulmányban az olvasható, hogy vannak barlangszerű mesterséges üregek a Visegrádi-hegységben, melyeket többnyire barlangnak is neveznek. Hét ilyen mesterséges üreg ismert 532 méter hosszúságban. Legnagyobb jelentőséggel bír a pomázi Holdvilág-árok három mesterséges ürege, a Weislich-barlang, az Y-ágú-barlang és a Vízesés-alatti-barlang. Nagy sajtóvisszhangot kapott az ásatások értékelése miatt a Holdvilág-árok három mesterséges ürege.

Régészetileg a Holdvilág-árok három mesterséges üregének előterét ásták meg, illetve az ásatások még folyamatban vannak. Az Y-ágú-barlang falaira napjaink jelképei, graffitik vannak festve. A Visegrádi-hegység 7 barlangszerű mesterséges üregének egyike a pomázi, 32,1 méter hosszú és 2,2 méter magas üreg. A publikációhoz mellékelt, a Visegrádi-hegység 10 métert meghaladó barlangjainak elhelyezkedését bemutató ábrán látható a helye.

IrodalomSzerkesztés

További irodalomSzerkesztés

  • Barcza ImreThirring Gusztáv: Budapest Duna-jobbparti környéke. Budapest, 1924. (2. kiadás.) 131., 143., 176. old.
  • Bresztovszky Ede: Ezeréves sziklasír egy pomázi völgyben. Nagy Budapest, 1941. június 27. (4. évf. 24. sz.) 3–4. old.
  • Incze Attila: Ércesedési nyomok vizsgálata a Visegrádi-hegységben. Kézirat, szakdolgozat a JATE-n, Szeged. 1990.
  • Mihály Péter: A Pest megyei kaptárkövek topográfiája. Studia Comitatensia – Tanulmányok Pest megye múzeumaiból, 3. 1975. 37–38., 47., 52. old.
  • Nováki Gy.: Archáologische denkmáler der eisenverhüttung in Nordostungarn aus dem X.–XII. jahrhundert. Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae, 1969. (21. köt.) 304., 330. old.
  • Torma István szerk.: Magyarország régészeti topográfiája 7. Pest megye régészeti topográfiája. A budai és szentendrei járás. Budapest, 1986. 199–200., 201., 287., 289. old.
  • Vastagh Gábor – Schőnviszky László: Barlang-e a Saskövi-barlang? Természetjárás, 1956. február. (2. évf. 2. sz.) 6–7. old.