Zsadányi Guidó

(1924–1965) muzeológus

Zsadányi Guidó (Balassagyarmat,[1] 1924. október 19.Miskolc, 1965. február 15.) muzeológus.

Zsadányi Guidó
(Guidó Zsadányi)
Született1924. október 19.
Balassagyarmat
Elhunyt1965. február 15. (40 évesen)
Miskolc
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásamuzeológus
IskoláiDebreceni Egyetem
SablonWikidataSegítség

Élete, munkássága szerkesztés

Balassagyarmaton született, apja főszolgabíró volt, aki korán, 1932-ben elhunyt. Az elemi iskolát szülővárosában végezte, majd az Aszódi Evangélikus Gimnáziumban érettségizett. 1942-ben korengedménnyel önkéntes katonának vonult be, a fronton megsebesült, hadifogságba is került. 1945-ben tért haza, és Miskolcon élő nagybátyjához, Kováts Alberthez költözött. A miskolci jogakadémián kezdett jogi tanulmányokat, de diplomáját már a Debreceni Tudományegyetemen szerezte meg, 1948-ban.

1947-ben a miskolci városi tanácsnál helyezkedett el, előbb fogalmazó, majd főelőadó volt, a közlekedési ügyek tartoztak hozzá, de még mérnöki munkát igényló munkakörben is dolgozott 1954-ig. Fontos és nagyszabású munkája volt a városi utak törzskönyvének elkészítése. Munkáját a Közlekedéstudományi Szemlében ismertette. 1954-ben a Miskolci Mélyépítő Vállalathoz, majd a Miskolci Tervező Vállalathoz került, ahol minisztériumi engedéllyel mérnöki munkakört töltött be, városrendezési és közlekedési kérdésekkel foglalkozott. Vákár Tibor építészmérnökkel együtt megalapította Miskolc Városképi- és Műemléki Munkaközösségét. Először a diósgyőri vár megmentéséért lépett fel, majd a főutcai homlokzatok, a Rákóczi-ház és az újmassai őskohó helyreállítása került figyelme középpontjába.

Az 1956-os forradalom idején a városi Nemzeti Bizottság tagja lett, emiatt 1957 júliusától 1958 márciusáig börtönben volt, ezután többnyire fizikai munkát végzett. Komáromy József, a Herman Ottó Múzeum igazgatója sietett segítségére, különböző múzeumi feladatokkal bízta meg. Két évébe telt, amíg rendezte a múzeum könyvtárát. 1960-ban kegyelmet kapott, és 1961-től félállásban, 1963-tól pedig már teljes állásban volt a múzeum munkatársa. A képzőművészeti gyűjtemény és a könyvtár vezetése, valamint a nemzetközi cserekapcsolatok szervezése volt a feladata. Foglalkozott ezen túl a Herman Ottó archívum létrehozásával, a megye képzőművészet-történetével, és kutatási eredményeit számos publikációban tette közzé. Tevékenységének fontos területe volt a kortárs miskolci képzőművészek alkotásainak gyűjtése (Kondor Béla, Csohány Kálmán, Feledy Gyula, Mazsaroff Miklós, Sassy Attila, Kunt Ernő és mások). Egyik szervezője volt a Miskolci Országos Képzőművészeti Kiállításoknak, a Országos grafikai biennáléknak, és több művész egyéni kiállítását szervezte meg. Támogatta az erdőbényei kisgaléria és a telkibányai kerámiamúzeum létrehozását (anyaggyűjtéssel is), kutatta Balogh Bertalan munkásságát.

1949-ben nősült meg, felesége Mészáros Erzsébet, a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen dolgozott, három lányuk született. 1965-ben hunyt el, sírja a mindszenti evangélikus temetőben van.

Műveiből szerkesztés

  • 18.000 kh. földterület öntözését teszik lehetővé Miskolc környékén. Hétfői Északi Szabad Szó, 1946
  • A Magyar Tudományos Akadémia Közlekedéstudományi Főbizottsága Miskolcon. Borsodi Műszaki Élet, 1952
  • Borsod történelmi kincse, a diósgyőri várrom. Eszak-Magyarország, 1953
  • A városrendezés és forgalom néhány kérdése. Közlekedéstudományi Szemle, 1954
  • A miskolci Herman Ottó Múzeum eredményei és hiányai. Eszak-Magyarország, 1955
  • Az utak szerepe a mai Miskolc kialakulásában. A miskolci Herman Ottó Múzeum közleményei, 1955
  • A miskolci színház telkének elcserélése 1844-ben. A miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei, 1955
  • Miskolc küzdelmei az első vasútért. A miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményeim 1956
  • Heilprin Mihály, az első miskolci könyvkiadó. Borsodi Szemlem 1958
  • Dokumentumok a MOKAN-komité működéséről. Borsodi Szemle, 1960
  • A Herman Ottó Múzeum régészeti adattára. Múzeumi Közlemények, 1962
  • A megye képzőművészetének helyzete, képtárai és képzőművészeti irodalma. A miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei, 1963
  • Az első képzőművészeti kiállítás Miskolcon. A miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei, 1964
  • Miskolci grafikai kiállítás Salzburgban. Napjaink, 1964
  • Balogh Bertalan emlékezete (1870-1922). A Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 1972

Jegyzetek szerkesztés

  1. Egyes források Miskolcot jelölik születési helyének.

Források szerkesztés