Zár (település)

település Szlovákiában
(Zsgyár szócikkből átirányítva)

Zár avagy Zsgyár (korábban Zsdjár, szlovákul Ždiar, németül Morgenröthe) község Észak-Szlovákiában, az Eperjesi kerület Poprádi járásában. Műemléki védettséget élvező szórványtelepülés színes faházakkal, népviselettel, néptáncegyüttessel. 2011-ben 1377 lakosából 1332 szlovák volt.

Zár (Ždiar)
Zár részlete háttérben a Bélai-havasokkal
Zár részlete háttérben a Bélai-havasokkal
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásPoprádi
Rang község
Első írásos említés 1590
Polgármester Pavol Bekeš
Irányítószám 059 55
Körzethívószám 052
Forgalmi rendszám PP
Népesség
Teljes népesség1379 fő (2013. dec. 31.) +/-
Népsűrűség50 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság895 m
Terület27,32 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zár (Szlovákia)
Zár
Zár
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 16′, k. h. 20° 16′Koordináták: é. sz. 49° 16′, k. h. 20° 16′
Zár weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zár témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

Poprádtól 34 km-re északkeletre, a Bélai-havasok északi és a Szepesi-Magura nyugati oldala közötti Zsgyári-völgyben fekszik.

Nevének eredeteSzerkesztés

Az erdőégetések tüzeiről kapta a nevét (szlovák: žiar = fény), de a gorálok szerint neve a gorál: zor (= pirkadat) főnévből ered.

TörténeteSzerkesztés

Először 1282-ben említi oklevél, eszerint a vidéket "Stragar"nak nevezték. A 16. század végétől a környező falvak pásztorai, szénégetői lakták. Településként 1590-ben említik először. A falut magát a 17. század elején Luzsinszky Ferenc várnagy alapította, először 13 úgynevezett vlach jogú család telepedett itt le. A házak szétszórtan épültek fel, mivel minden család a saját legelőjén építkezett. A lendaki uradalom része, majd a Horváth-Palocsay család birtoka volt. 1693-ban a falu alsó végén épült fel az első kápolna. 1712-ben már állt a Szűz Mária tiszteletére szentelt temploma egy oltárral és egy kis haraggal. Ennek helyén épült fel a falu második temploma 1768-ban, mely 1831-ig, a mai templom felépítéséig szolgált istentiszteletre. 1773-ban a falu Zdyar néven szerepel oklevélben. 1787-ben 120 házában 794 lakos élt. 1828-ban 155 háza volt 1118 lakossal. Lakói földművesek, pásztorok, favágók, szénégetők voltak. A 19. század közepéig környékén vashámorok működtek. A század második felében fokozatosan üdülőhellyé fejlődött.

Vályi András szerint " ZDIAR. Zar, Ozar, Morgenröthe. Tót falu Szepes Várm. földes Ura B. Palotsay Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Bélához 1 fert. mértföldnyire; határja tsekély."[1]

Fényes Elek szerint " Zsdjár, Morgenrőthe, Szepes v. a Kárpát hegyei közt hosszan elnyuló tót f. Ut. p. Késmárkhoz észak-nyugotra 3 mfd. 1109 kath., 9 evang. lak. Kath. paroch. templom. A templomhoz közel van egy kőszál, mellyben mondola nagyságu markasit is találtatik; továbbá a szántóföldeken fejér kristályt, v. ál-gyémántot lelnek; valamint a vaskapu környékén is (ezt a Tátrának két roppant szirtje képezi) különféle nemes kövekre bukkantak. A vaskapuhoz közel van egy nagy és mély barlang, mellynek torkolatából gyakran gőz és köd emelkedik fel, s ezen jel időváltozást vagy épen zivatart jósol. F. u. b. Palocsay."[2]

1910-ben 1115, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Késmárki járásához tartozott. 1918-ban, majd 1938-ban rövid időre lengyel csapatok szállták meg. Mára a Magas-Tátra, illetve a Bélai-havasok és a Szepesi-Magura egyik legnagyobb üdülőközpontjává nőtte ki magát. Lengyel gorálok lakják, akik kiváló fafaragók, asszonyaik hímzéssel foglalkoznak.

 
Zár, utcarészlet

NevezetességeiSzerkesztés

  • Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1831-ben épült. Főoltárának képét 1894-ben Hegedűs István festette.
  • Négy eredeti faházát 1977-ben nyilvánították védetté.
  • Határában a Podspády-telepen áll a Hohenlohe hercegek egykori vadászkastélya.

JegyzetekSzerkesztés

További információkSzerkesztés

 
Zár és a Bélai-havasok