Zsigmondfalva
Zsigmondfalva (szerbül Лукићево / Lukićevo, németül Sigmundsfeld) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Bánságban.
| Zsigmondfalva (Лукићево / Lukićevo) | |
 | |
| A második világháború után lerombolt Szent Zsigmond római katolikus templom helye | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szerbia |
| Tartomány | Vajdaság |
| Körzet | Közép-bánsági |
| Község | Nagybecskerek |
| Rang | falu |
| Irányítószám | 23261 |
| Körzethívószám | +381 23 |
| Rendszám | ZR |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1804 fő (2011)[1] |
| Népsűrűség | 102 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 70 m |
| Terület | 20,04 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 20′ 11″, k. h. 20° 29′ 34″45.336389°N 20.492778°EKoordináták: é. sz. 45° 20′ 11″, k. h. 20° 29′ 34″45.336389°N 20.492778°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zsigmondfalva témájú médiaállományokat. | |
Fekvése
szerkesztésNagybecskerek délkeleti szomszédjában, Lázárföld és Óécska közt fekszik, közigazgatásilag Nagybecskerekhez tartozik.
Története
szerkesztésZsigmondfalva egykor az écskai uradalomhoz tartozó puszta volt, melybe 1809-ben római katolikus vallású németek települtek be: a falu ekkor 49 egész, 30 fél, 14 nyolcad jobbágytelekből és 42 zsellérházból állt.
1838-ban birtokosa Lázár Zsigmond vezérőrnagy volt, majd gróf Harnoncourt Felix és Alice lettek itt a nagyobb birtokosok.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt, 1848. október 8-án Milutinovics nemzetőri őrnagyot és 1000 főből álló hadát, 2500 szerb felkelő kiverte a helységből; de rövid idő múlva Kiss Ernő a szerbeket kiűzte a településről, majd tábori kórházat állított fel itt.
1910-ben 1094 lakosából 21 magyar, 1061 német volt. Ebből 1072 római katolikus, 12 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Nagybecskereki járásához tartozott.
Népesség
szerkesztésDemográfiai változások
szerkesztés| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1608 | 1557 | 1930 | 2091 | 2186 | 2196 | 2077[2] | 1804[3] |
Etnikai összetétel
szerkesztés| Nemzetiség | Szám | % |
| Szerbek | 1941 | 93,45 |
| Jugoszlávok | 23 | 1,10 |
| Cigányok | 20 | 0,96 |
| Magyarok | 9 | 0,43 |
| Montenegróiak | 6 | 0,28 |
| Horvátok | 6 | 0,28 |
| Szlovákok | 5 | 0,24 |
| Románok | 3 | 0,14 |
| Macedónok | 3 | 0,14 |
| Oroszok | 1 | 0,04 |
| Muzulmánok | 1 | 0,04 |
| Bosnyákok | 1 | 0,04 |
| Egyéb/Ismeretlen[4] |
Nevezetességek
szerkesztés- Római katolikus temploma - 1906-ban épült
Galéria
szerkesztés-
Zsigmondfalvi utcarészlet -
Az 1946-ban lerombolt német templom helye -
Az új ortodox templom
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ 2011 Census of Population, Households and Dwellings in the Republic of Serbia: Age and sex – Data by settlements.. (Hozzáférés: 2021. november 1.)
- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Попис становништва, домаћинстава и станова 2011. у Републици Србији: Старост и пол – Подаци по насељима / 2011 Census of Population, Households and Dwellings in the Republic of Serbia: Age and sex – Data by settlements. Belgrád: A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatala. 2012. ISBN 978-86-6161-028-8 Hozzáférés: 2021. november 1. (szerbül és angolul)
- ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9
Források
szerkesztés- Borovszky Samu: Torontál vármegye
