Zsinna

falu Romániában, Szeben megyében

Zsinna (románul Jina, németül Schina) falu Romániában, Erdélyben, Szeben megyében, az azonos nevű község központja.

Zsinna (Jina)
Jina, Sibiu, Romania 01.jpg
Zsinna címere
Zsinna címere
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeSzeben
KözségZsinna
Rang községközpont
Irányítószám 557110
SIRUTA-kód 144722
Népesség
Népesség3750 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság- (2011)[2]
Népsűrűség13 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság1000 m
Terület315,66 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Zsinna (Románia)
Zsinna
Zsinna
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 47′ 04″, k. h. 23° 40′ 55″Koordináták: é. sz. 45° 47′ 04″, k. h. 23° 40′ 55″
Zsinna weboldala

FekvéseSzerkesztés

A Csindrel-hegységben fekszik, Nagyszebentől 40 kilométerre.

TörténeteSzerkesztés

Először 1466-ban, Zinna néven említették. Szászorbó határára települt, román lakossággal. I. Rákóczi György egy vadászatán Szalárdi János szerint huszonnégy medvét lőtt a zsinnai havason.[3] Lakói juhászok voltak, 1775-ben feljegyezték róluk, hogy Karcag határában legeltettek. A Kárpátokon túli traszhumálásban azonban nem vettek részt, mert határukat 1766-ban jelentős, korábban Havasalföldhöz tartozó legelőkkel bővítették. 1765 és 1851 között az orláti határőrezredhez tartozott, egyedül alkotta annak 5. századát. 1775-ben a határőrség triviális iskolát állított fel. Ugyanekkor a határőrség felállításához kötődő erőszakos katolizálási kísérlet elől 338 lakosa Havasalföldre menekült.[4] Érdekes és szinte egyedülálló jelenség, hogy a katonáskodás és 1776-tól, az iskolakötelesség bevezetése után a leányok foglalkoztak a nyájakkal. Szórtan álló házait 1776-ban vonták össze. A határőrség felállítása elől 338 családfő elmenekült.[5] Közülük az 1760-as1770-es években sokan az olténiai Vaideeni, Băbeni, Novaci és Polovragi településekre költöztek. Teljes egészében innen települt a havasalföldi Corbi falu.[6] Szebenszékhez, majd Szeben vármegyéhez tartozott. 1945 után kivált belőle és Sugághoz csatlatkozott Dobratelep (Dobra).

2005-ben a falusiak 37 ezer juhot tartottak. Beás cigányok is lakják, akik korábban fafaragással foglalkoztak.

LakosságaSzerkesztés

  • 1850-ben 1846 lakosából 1702 volt román és 143 roma nemzetiségű; 1841 ortodox vallású.
  • 2002-ben 4073 lakosából 4067 vallotta magát román nemzetiségűnek; 3921 ortodox és 147 baptista vallásúnak.

LátnivalókSzerkesztés

  • Nyaranta, Szent Iván napján rendezik meg a Sus pe Muntele din Jina elnevezésű nemzetközi folklórfesztivált.
  • Régi ortodox temploma 17951796-ban épült. Belülről a szelistyei Vasile Munteanu festette ki 1801-ben. Ikonosztáza 1794-ből való.
  • A temető csontházában 1827-ből való festmény található.
  • Új ortodox temploma a medgyesi katedrális mintájára épült 1937 és 1939 között. Tervezője Alfred Cornea volt.[7] Más, a két világháború között Erdélyben épült reprezentatív ortodox templomokhoz hasonlóan egyszerre ikertornyos és centrális elrendezésű.
  • Néprajzi kiállítás Ileana Morariu házában (428. sz., 2006 óta).
  • A falutól délnyugatra, a Sebesbe ömlő Lihoi-patak meredek partján emelkednek a Pintenii din Coasta Jinei ('a Zsinna-oldal sarkantyúi') érdekes formájú, különálló kristályos pala sziklái.[8]

KépekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Szeben megye. adatbank.ro
  3. Szalárdi János: 'Siralmas magyar krónika.' In Bitskey István szerk.: Magyar emlékírók 16–18. század. Budapest, 1982, 192. o.
  4. Eugen Străuțiu: Miercurea Sibiului: pagini de istorie, 2., jav. és bőv. kiad. (Sibiu, 2011), 46. o.
  5. Alexandru Bucur: Școlile grănicerești de pe teritoriul fostului Regiment de la Orlat (1871-1921). Sibiu, 2010, 23. o.
  6. Nicolae Dunăre: Forme de viață pastorală. In Nicolae Dunăre (Red.): Țara Bîrsei. 1. București, 1972, 209. o.
  7. Raluca Diana (Băneasă) Jula: Arhitectura religioasă a românilor din Transilvania în perioada interbelică. Cluj-Napoca, 2010, 406. o.
  8. www.dssibiu.ro

ForrásokSzerkesztés

  • Cornel Irimie – Nicolae Dunăre – Paul Petrescu (Coord.): Mărginenii Sibiului. București, 1985

További információkSzerkesztés