Zsip

község Szlovákiában

Zsip (szlovákul Žíp) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Rimaszombati járásában.

Zsip (Žíp)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásRimaszombati
Rangközség
Első írásos említés1295
PolgármesterSimon Béla
Irányítószám980 21
Körzethívószám047
Forgalmi rendszámRS
Népesség
Teljes népesség258 fő (2017. dec. 31.)[1]
Népsűrűség35 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság174 m
Terület6,37 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 21′ 52″, k. h. 20° 12′ 06″Koordináták: é. sz. 48° 21′ 52″, k. h. 20° 12′ 06″
Zsip weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsip témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Fekvése szerkesztés

Rimaszombattól 13 km-re keletre, a Balog bal partján fekszik.

Története szerkesztés

A települést 1295-ben "Izep" alakban említik először. Az 1332 és 1337 között kelt pápai tizedjegyzékben "Isyp", 1395-ben "Isep", 1427-ben "Iseph" néven szerepel. Balog várának uradalmához tartozott, a Széchy család birtoka volt, majd a 17. századtól a murányi uradalom része. A török elpusztította. Később a Coburg és Fáy családok birtoka. 1778-ban 290 lakosa volt. 1828-ban 33 házában 288 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint "ZSÍP. Magyar falu Gömör Várm. földes Ura G. Koháry Uraság, lakosai többfélék, fekszik Bárczának szomszédságában, mellynek filiája; földgye középszerű, 1/4 részét a’ víz áradások járják."[2]

Fényes Elek szerint "Zsip, Gömör v. magyar falu, a Balogh völgyében: 19 kath., 269 ref. lak. Ref. anyaszentegyházzal. F. u. h. Koburg. Ut. p. Rimaszombat."[3]

Gömör-Kishont vármegye monográfiája szerint "Zsip, balogvölgyi magyar kisközség, 65 házzal és 267 ev. ref. vallású lakossal. Ősrégi község, melyről már a pápai tizedszedők jegyzéke Ysyp néven emlékszik meg. 1427-ben Iseph néven említik, 1460-ban Balogvár tartozéka és ez uradalom sorsában osztozik, mígnem az újabb korban a Coburg herczegi családon kívül a Fáy család is, melynek itt Bodolló pusztán úrilaka is van, megveti benne a lábát. Református templomának építési ideje ismeretlen, Zsiphez tartozik Bodolló puszta, mely hajdan külön község volt. Még 1460-ban is falu. A község postája Felsőbátka, távírója és vasúti állomása Rimaszécs."[4]

A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához tartozott. 1938 és 1944 között újra Magyarország része volt.

Népessége szerkesztés

1910-ben 226-an, túlnyomórészt magyarok lakták.

2011-ben 225 lakosából 185 magyar és 32 szlovák.

Nevezetességei szerkesztés

Külső hivatkozások szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Gömör-Kishont vármegye.