Zuhatag (település)
Zuhatag (1899-ig Sztakcsin-Rosztoka, szlovákul: Stakčínska Roztoka) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Szinnai járásában.
| Zuhatag (Stakčínska Roztoka) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Szinnai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1569 |
| Polgármester | Juraj Pyteľ |
| Irányítószám | 067 61 |
| Körzethívószám | 057 |
| Forgalmi rendszám | SV |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 302 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 22 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 359 m |
| Terület | 15,15 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 59′ 58″, k. h. 22° 16′ 51″Koordináták: é. sz. 48° 59′ 58″, k. h. 22° 16′ 51″ | |
| Zuhatag weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zuhatag témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése
szerkesztésSzinnától 10 km-re északkeletre, a Vihorlát-hegység és a Keleti-Beszkidek közötti völgyben fekszik.
Története
szerkesztés1569-ben Zemplén vármegye adóösszeírásában „Ztakczin Rostoka” néven említik először. A homonnai uradalomhoz tartozott, később a Szirmay család birtoka.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Kálna Rosztoka, Sztratsin Rosztoka. Két orosz falu Zempl. Várm. földes Urok Szirmay Uraság, lakosaik ó hitüek, fekszenek egymáshoz mintegy 3/4 órányira, amaz d. Klenovához, e’ pedig é. Priszlophoz 1 órányira; határjaik két nyomásbéliek, földgyeik hegyesek, és vőlgyesek, ’s leginkább zabot teremnek, erdejek bikkes, és nyirjes, legelővel bővelkednek, piatzok Ungváron, ’s Homonnán.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Rosztóka (Sztakcsin), orosz f., Zemplén vmegyében, Szinna fil., 6 r., 443 g. kath., 10 zsidó lak., 562 hold szántófölddel. F. u. Szirmay. Ut. post. Szobráncz.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Zuhatag, azelőtt Sztakcsin-Rosztoka, még korábban Rosztoka, Ung vármegye határán fekszik. Van 48 háza és 271 gör. kath. vallású lakosa, kiknek azonban itt nincsen templomuk. A homonnai uradalom tartozéka volt és később a Szirmayaké lett. Most Hering Gottfried Jánosnak van itt nagyobb birtoka.”[4]
1920 előtt Zemplén vármegye Szinnai járásához tartozott, majd az újonnan létrehozott csehszlovák államhoz csatolták. 1939 és 1945 között ismét Magyarország része.
Népessége
szerkesztés1910-ben 321, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.
2001-ben 2385 lakosából 1867 szlovák, 383 ruszin, 81 ukrán volt.
2011-ben 336 lakosából 262 szlovák és 60 ruszin.
Nevezetességei
szerkesztésTovábbi információk
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Zemplén vármegye.
